A Fővárosi Törvényszék K.700794/2023/25. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.704241/2021/11., Kúria Kfv.37065/2022/2., Fővárosi Törvényszék K.700794/2023/21., *Fővárosi Törvényszék K.700794/2023/25.*, Kúria Kfv.37508/2024/2.

***********

Fővárosi Törvényszék 2

106.K.700.794/2023/25-II.

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA

AZ ENSZ NEMZETI JOGI INTÉZMÉNYE

...

Ügyszám: EBF-AJBH-36-27/2022.

Előadó: Molnár Veronika

Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: hatóság) dr. ügyvéd1 ügyvéd (cím2.) által képviselt felperes1 (cím1.; a továbbiakban: kérelmező) kérelmére a Belügyminisztériummal (cím4.), az Emberi Erőforrások Minisztériumával (jogutódja: Belügyminisztérium), valamint a Klebelsberg Központtal (cím5.) (a továbbiakban együtt: eljárás alá vontak) szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában a Fővárosi Törvényszék 105.K.704.241/2021/11. számú ítéletében foglalt kötelezés alapján a fenti ügyiratszámon folytatott megismételt eljárásban az alábbi

HATÁROZATOT

hozta.

A hatóság a kérelmet elutasítja.

A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs, azonban a döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.

A határozattal szembeni közigazgatási pert a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de az Alapvető Jogok Biztosánál írásban benyújtott kereseti kérelemmel lehet kérni. A közigazgatási per illetéke 30.000 forint, a kereseti kérelmet benyújtó felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. A Fővárosi Törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett - ideértve az ügyfél jogi képviselőjét is - a kereseti kérelmet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala https://www.ajbh.hu/en/ebff-jogorvoslat honlapjáról letölthető speciális formanyomtatványon (AJBH K01) köteles benyújtani az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Hivatali Kapuján (KRID: szám1) keresztül.

Az eljárással kapcsolatosan eljárási költség nem merült fel.

INDOKOLÁS

A kérelmező a hatósághoz 2021. április 12-én érkezett, a Belügyminisztériummal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával valamint a Klebelsberg Központtal szemben benyújtott kérelmében a következők megállapítását kérte:

1. A bepanaszolt állami szervek azzal a magatartásukkal, hogy lehetővé tették, illetve azzal a mulasztásukkal, hogy nem akadályozták meg, hogy a látszólag neutrális döntésük nyomán a valóságban túlnyomó részben olyan általános iskolákban működjön iskolaőr a 2020/2021-es tanévtől kezdődően, amelyek kizárólag vagy többségében nemzetiség gyerekeket oktatnak, az ilyen iskolában tanuló nemzetiség gyerekekkel szemben nemzetiség nemzetiséghez tartozásuk alapján közvetett hátrányos megkülönböztetést tanúsítottak, illetve ennek fennáll a közvetlen veszélye.

2. A bepanaszolt állami szervek azzal a magatartásukkal, hogy lehetővé tették, illetve azzal a mulasztásukkal, hogy nem akadályozták meg, hogy túlnyomó részben olyan általános iskolákban működjön iskolaőr a 2020/2021-es tanévtől kezdődően, amelyek kizárólag vagy többségében nemzetiség gyerekeket oktatnak, az ilyen iskolában tanuló nemzetiség gyerekekkel szemben nemzetiségi hovatartozásukkal összefüggésben megalázó, megszégyenítő környezetet alakítottak ki, zaklatást tanúsítottak.

A jogsértés megállapítása mellett a kérelmező a hatóságtól azt is kérte, hogy írja elő az iskolaőrök azonnali visszahívását a nemzetiség többségű iskolákból, tiltsa el a bepanaszolt szerveket attól, hogy a "jelen eljárással érintett" iskolákban iskolaőr foglalkoztatását tegyék lehetővé, valamint hogy kötelezze őket akcióterv kidolgozására az iskolai bántalmazás visszaszorítása érdekében.

A kérelmező az ügy előzményeként utalt arra, hogy 2020. december 23-án már nyújtott be e tárgyban panaszt a hatóság jogelődjéhez, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, melyet a hatóság EBF-AJBH-24-2/2021. számú végzésével visszautasított azzal az indokolással, hogy a panasz tartalma szerint az iskolaőrség intézményének jogellenessé nyilvánítására irányult. A kérelmező a végzés tartalmával nem értett egyet, azonban pergazdaságossági okokból nem kéri annak bírósági felülvizsgálatát, hanem új kérelmet nyújt be, melyben hangsúlyozza, hogy nem általában az iskolaőrség jogellenességének megállapítását kéri, hanem annak vizsgálatát, hogy túlnyomórészt nemzetiség többségű iskolák kaptak iskolaőrt és ez milyen hatással járt az érintett nemzetiség gyermekekre.

A kérelmező szerint az a kontextus, amiben az iskolaőrséget a 2020/2021-es tanévtől bevezették, "a nemzetiség gyerekeket azonosította erőszaktevőként" és "az ő erőszakosságukat" tette meg kiváltó oknak a települési nemzetiség gyerekek szegregációs kártérítési ügyével kapcsolatosan. Ezen álláspontját a kérelmező különböző kormányzati szereplők nyilatkozataira alapozta. Eszerint név1 országgyűlési képviselő, illetve miniszterelnöki megbízott az iskolaőrség felállításának szükségességét a települési iskolában folyó állítólagos erőszakkal hozta összefüggésbe, 2020 februárjában pedig település1n egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a települési iskolába szinte csak nemzetiség származású gyermekek járnak, míg sok fiatal más településre jár oktatási intézménybe, miután "sérült a gyermekek nyugodt tanuláshoz fűződő joga", illetve a szülők joga, "hogy gyermekeiket biztonságban tudhassák". Idézte a kérelmező személyt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) köznevelésért felelős államtitkárát, aki szintén e sajtótájékoztatón a települési üggyel kapcsolatban utalt az oktatási intézményekben iskolarendészet felállítására vonatkozó kormányzati tervekre. személy1t, a Miniszterelnökséget vezető minisztert is említette a kérelmező, aki 2020 májusában egy Kormányinfón azt mondta, hogy azokban az iskolákban lesz jelen iskolaőr, ahol "a legsúlyosabb fegyelmi problémák vannak". A kérelmező a kormányzati nyilatkozatokból azt szűrte le, hogy az iskolaőrségnek "nem a prevenció, hanem a büntetés az elsődleges célja".

Arról nem szólnak a jogszabályok - érvelt a kérelmező -, hogy mely intézmények, milyen kiválasztási folyamat alapján kapnak iskolaőrt. Közérdekű adatigényléseiből, illetve Klebelsberg Központ (a továbbiakban: KK) és az EMMI sajtóközleményeiből körvonalazta, hogy a programba úgy lehetett bekerülni, hogy a tankerületek a fenntartásuk alatt álló intézmények körében felmérést végeztek, aminek alapján a KK összeállított egy listát, amit megküldött az EMMI-nek. A lista ezután a Belügyminisztériumhoz (a továbbiakban: BM) került, ahol a KK egy sajtónyilatkozata szerint összevetették azzal a nyilvántartással, hogy melyik iskolákba kellett a rendőrségnek gyakran kiszállni. A kérelmező ennek alapján hivatkozott arra, hogy a "lista" mindhárom bepanaszolt szervezet "kezén átment", a végleges listát az EMMI 2020 júliusában nyilvánosságra hozta. Az általa idézett sajtónyilatkozatokkal ellentétben állóként hivatkozott a kérelmező egy újságcikkre, miszerint egy olyan általános iskola és szakgimnázium is kapott iskolaőrt, amely az igazgató szerint nem kért, illetve azt is vélelmezte, hogy azok közül az iskolák közül, amelyek kértek, nem mindegyik kapott őrt, mert azt előre lehetett tudni, hogy hány iskola vehet részt a programban.