A Fővárosi Törvényszék K.700794/2023/21. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 16. § (13) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 46. § (1) bek.] Bírók: Fintáné dr. Vásárhelyi Julianna, Váczi Katalin, Winklerné dr. Nóvé Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.704241/2021/11., Kúria Kfv.37065/2022/2., *Fővárosi Törvényszék K.700794/2023/21.*, Fővárosi Törvényszék K.700794/2023/25., Kúria Kfv.37508/2024/2.

***********

Fővárosi Törvényszék 2

106.K.700.794/2023/21/ítélet

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 106.K.700.794/2023/21.

A felperes: felperes1

(cím1.)

A felperes képviselője: dr. ügyvéd1 ügyvéd

(cím2.)

Az alperes: Alapvető Jogok Biztosa (cím3.)

Az alperes képviselője: dr. Varga Judit kamarai jogtanácsos

Az alperesi érdekelt: Belügyminisztérium (cím4.)

Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Bányai György kamarai jogtanácsos

A per tárgya: Egyenlő bánásmóddal összefüggő ügyben hozott EBF-AJBH-36-27/2022. számú közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata

Í t é l e t:

A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 54.000 (ötvennégyezer) forint, az alperesi érdekeltnek 60.000 (hatvanezer) forint perköltséget.

A 30.000 (harmincezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A jogalkotó az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2020. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2020. évi LXXIV. törvény) a 2020/2021-es tanévtől kezdődően - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a nevelési-oktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodása keretében - iskolaőr útján biztosítja az iskolák rendjének fenntartását. Ennek végrehajtása akként történt, hogy az intézményvezetők jelezték a tankerületnek az iskolaőr iránti igényüket, a tankerületek továbbították az igényeket a Klebelsberg Központba (a továbbiakban: KK), amely szerv az igényeket rangsorolta, majd azt továbbította az Emberi Erőforrások Minisztériumának (a továbbiakban: EMMI). Innen került át a Belügyminisztériumhoz (a továbbiakban: BM), ahol - a rendőrség útján - megvizsgálásra került, hogy mely helyszíneken van humánerőforrás-kapacitás az igény biztosítására.

[2] Az első tanévben minden olyan intézmény számára biztosították az iskolaőrt, ahonnan igény érkezett. Az EMMI által nyilvánosságra hozott lista szerint a 2020/2021-es tanévben 288 intézményben került alkalmazásra iskolaőr, melyből a kompetencia mérés intézményvezetők által becsült adatai alapján 120 intézményben 50% fölötti volt a roma tanulók aránya, 13 intézményben 50%-os, míg további 18 intézményben 40-49%-os volt a roma tanulók aránya.

[3] A felperes - akinek a feladatai közé tartozik a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének segítése, támogatása, érdekképviseletének, jogvédelmének ellátása - 2020. december 16-án panasszal (a továbbiakban: panasz1) fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: alperesi jogelőd) annak megállapítása iránt, hogy az EMMI, a KK és a BM (a továbbiakban: bepanaszolt szervezetek) azzal a magatartásukkal, hogy lehetővé tették, illetve azzal a mulasztásukkal, hogy nem akadályozták meg, hogy a 2020/2021-es tanévtől kezdődően iskolaőr kizárólag vagy többségében roma gyerekeket oktató általános iskolákban működjön, az ilyen iskolában tanuló roma gyerekekkel szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést tanúsítottak, illetve ennek közvetlen veszélye áll fenn.

[4] Az alperes az EBF-AJBH-24-2/2021. számú végzésével (a továbbiakban: végzés1) a panasz1-et az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontja és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) Ebktv. 14. § (1) bekezdés a) pontja alapján visszautasította megállapítva, hogy a felperes lényegében az iskolaőrség törvény által létrehozott és szabályozott intézményét kifogásolja, vagyis a kérelem érdemi vizsgálata valójában a jogszabály felülvizsgálatát jelentené, melyre nincsen határköre. A felperes e végzés ellen nem terjesztett elő keresetet.

[5] A felperes 2021. április 12-én a bepanaszolt szervezetekkel szemben újabb panaszt terjesztett elő (a továbbiakban: panasz2) az Ebktv. 9. §-a, a 10. § (1) bekezdése és a 8. § e) pontja alapján. Érvelése szerint a közvetett diszkrimináció körében nem általánosságban az iskolaőrség jogellenességének megállapítását kéri, mert azt nem az iskolaőrség puszta léte okozza, hanem az, hogy azt túlnyomó többségben roma gyerekek által látogatott iskolákban alkalmazzák, vagyis a látszólag neutrális intézkedés mégis azt eredményezi, hogy túlnyomórészt a roma többségű iskolák kaptak iskolaőrt. Azt a kérelmezetti magatartást sérelmezi, amely a már létrejött intézmény bevezetésének helyszíneiről döntött. Jogszabály nem tartalmazza, hogy konkrétan mely iskolákba kerül iskolaőr, ennélfogva az arról való döntés a kérelmezettek diszkréciójába tartozik. A konkrét etnikai kisebbséget célzó intézmény - annak célja és jellege miatt - alkalmas arra, hogy a célzott kisebbséggel szemben megszégyenítő, megbélyegző környezetet alakítson ki, a döntés stigmatizálja, megbélyegzi, megalázza az ilyen intézménybe járó roma gyerekeket. A bepanaszolt szervezetek a korábbi panaszban rögzített magatartásokkal az olyan iskolákban, amelyek kizárólag vagy többségében roma gyerekeket oktatnak, az ilyen iskolákban tanuló roma gyerekekkel szemben nemzeti hovatartozásukkal összefüggésben megalázó, megszégyenítő környezetet alakítottak ki, zaklatást tanúsítottak. Az okozott hátrány az, hogy az iskolaőrség bevezetésével a roma gyerekeket célozták és ténylegesen is roma gyerekek "kaptak" iskolaőrt, melynek bevezetésével megbélyegezték az ilyen iskolában tanulókat, rossz magaviseletű, erőszakos gyerekeknek állították be őket. A megbélyegzés, megalázás az a tulajdonképpeni hátrány, amit a kérelmezettek intézkedése okozott mindkét diszkriminációs forma esetében. Ez a megbélyegzés az iskolaőrség létrehozását övező kormányzati kommunikációval függ össze. Az iskolaőrség létrehozásának igényét úgy keretezték, mint amely a települési szegregációs perre adott válasz, tehát egyértelműen a roma gyerekeket célozza. Ezt maga a köznevelésért felelős államtitkár jelentette ki a csatolt közleményben. Az iskolaőr csak egyes iskolákban való bevezetése megbélyegzi azokat a gyerekeket, akik ilyen iskolába járnak, azt az üzenetet hordozza, hogy bizonyos gyerekek rosszabbak, mint mások, és ez utóbbiakat iskolaőrrel kell kordában tartani, ezek a gyerekek pedig romák. Azt, hogy az iskolaőrség létrehozásának mi volt az indoka, a kormányzat sajtónyilatkozatai mindenki számára egyértelművé tették: a gyerekek által elkövetett erőszakos cselekmények visszaszorítása. Az iskolaőr lista összeállítása során állítólag egyetlen szereplő sem volt tekintettel arra, hogy az adott intézményekben ténylegesen vagy a hivatalos adatok szerint többnyire roma gyerekek tanulnak. Azonban sem az etnikai adatgyűjtés hiányára, sem pedig az etnikai dimenzió kirekesztésének gyakorlatára, semlegességére nem hivatkozhatnak kimentésként a kérelmezettek, ez világosan következik az irányadó bírói gyakorlatból is (Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.004/2016/4. számú ítélete, melyet a Kúria hatályában fenntartott). Az okozati összefüggés is fennáll, mert az iskolaőrség bevezetését kifejezetten a roma gyerekek viselkedésével indokolták, majd túlnyomórészt olyan intézményekben vezették be, ahová roma gyerekek járnak. Az EMMI által közzétett iskolaőr lista lényegében egy szégyenfal, amely azt mutatja, hogy ezek azok az iskolák, ahová a legrosszabb magaviseletű, legerőszakosabb gyerekek járnak a kormányzati kommunikáció szerint. A listán szereplő iskolák többsége szegregált intézmény. Az iskolaőrség bevezetése lényegében legitimálja a szegregációt, már az intézmény létrehozása indokaként is megjelent az az okfejtés, hogy a roma gyerekek erőszakos viselkedése váltja ki a nem roma lakosság menekülését ezekből az iskolákból, ami a szegregáció kialakulásához vezet. A kérelmezettek valamennyien részt vállaltak a döntési folyamatban. A felelősségük abban áll, hogy az EMMI az oktatási ágazati irányítójaként felülvizsgálhatta volna a hozzá benyújtott iskolaőr listát, az EMMI és a KK elmulasztották érvényesíteni az egyenlő bánásmód követelményét, nem tették meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek garantálhatták volna, hogy az iskolaőri intézmény ne stigmatizálja és félemlítse meg a roma gyerekeket. A zaklatás kapcsán a sérelmezett magatartás a megszégyenítő, megbélyegző környezet, légkör kialakítása. Az iskolaőrrel bíró iskolák roma tanulóival szemben alakult ki egy olyan környezet, mely szerint az ilyen iskolába járó roma gyerekek erőszaktevők, rossz magaviseletűek, a rendőrség kötelékébe tartozó őr jelenléte feltétlenül indokolt. Bizonyítási indítványként a következő tanúk meghallgatását kérte: 1. pszichológus pszichológust, resztoratív technikák szakértőjét arra, hogy az iskolaőr milyen pszichológiai hatással járhat a roma gyermekekre, milyen következményekkel járhat a bevezetett intézmény a gyermekek lelki fejlődésére; milyen alternatív, gyermekbarát technikák alkalmazhatóak az iskolán belüli erőszak megelőzésére és kezelésére; illetve, mennyiben stigmatizálja az iskolaőr a kijelölt iskolákat és tanulóikat. 2. Olyan roma szülők meghallgatását, akik gyermeke olyan általános iskolában tanul, ahol van iskolaőr, az iskolaőrség roma gyerekekre gyakorolt hatására vonatkozóan. 3. A felperes törvényes képviselője személyes meghallgatását, aki roma nemzetiségi önkormányzati képviselőként és civil szervezeti vezetőként a roma közösségbe ágyazottsága okán nyilatkozni tud az iskolaőrség bevezetésének következményeiről, a zaklató légkör kialakításáról. Indítványozta az Oktatási Hivatal megkeresését, továbbá a 2018/2019-es és 2019/2020-as tanévre vonatkozóan valamennyi általános iskola, de legalább a listán szereplő általános iskolák tekintetében, a legutóbbi kompetencia mérések alkalmával az intézményvezetők által a roma tanulók arányával kapcsolatos becslésének bekérését.