A Kúria Kfv.37065/2022/2. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.] Bírók: Darák Péter, Demjén Péter, Márton Gizella

A határozat elvi tartalma:

A felülvizsgálati kérelemben nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalni. Annyit mindenképpen ki kell fejteni, hogy a fél az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.704241/2021/11., *Kúria Kfv.37065/2022/2.*, Fővárosi Törvényszék K.700794/2023/21., Fővárosi Törvényszék K.700794/2023/25., Kúria Kfv.37508/2024/2.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kfv.V.37.065/2022/2.

A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella tanácselnök

Dr. Demjén Péter előadó bíró

Dr. Darák Péter bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperesi képviselő: Dr. Kegye Adél ügyvéd (cím2)

Az alperes: Alapvető Jogok Biztosa (cím3)

Az alperes képviselője: dr. Varga Judit kamarai jogtanácsos

A per tárgya: egyenlő bánásmóddal kapcsolatos közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes

A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék

105.K.704.241/2021/11. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2020. december 16-án panasszal (a továbbiakban: panasz1) fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: alperesi jogelőd) annak megállapítása iránt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Klebelsberg Központ és a Belügyminisztérium (a továbbiakban: bepanaszolt szervezetek) azzal a magatartásukkal, hogy lehetővé tették, illetve azzal a mulasztásukkal, hogy nem akadályozták meg, hogy a 2020/2021-es tanévtől kezdődően iskolaőr (túlnyomó részben) kizárólag vagy többségében roma gyerekeket oktató általános iskolákban működjön, az ilyen iskolában tanuló roma gyerekekkel szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést tanúsítottak, illetve ennek közvetlen veszélye áll fenn. Kérte emiatt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 9. §-a, 10. § (1) bekezdése, a 8. § e) pontja, valamint 17/A. § (1) bekezdés a)-b) pontjai rendelkezései alapján a bepanaszolt szervezetek a jogsértő magatartás megszüntetésére, az iskolaőrök azonnali visszahívására való kötelezését, valamint kérte azok eltiltását a jövőben attól, hogy iskolaőr foglalkoztatását lehetővé tegyék, illetve kérte, hogy a bepanaszolt szervezeteket az iskolai bántalmazás visszaszorítása érdekében akcióterv kidolgozására kötelezzék.

[2] Az alperes az EBF-AJBH-24-2/2021. számú végzésével (a továbbiakban: végzés1) a panasz1-et visszautasította az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontjára, az Ebktv. 14. § (1) bekezdés a) pontjára, 19. § (1) bekezdésére hivatkozva.

[3] A felperes a végzés ellen nem terjesztett elő keresetlevelet, azonban 2021. április 12-én előterjesztett kérelmében a bepanaszolt szervezetekkel szemben újabb panaszt terjesztett elő (a továbbiakban: panasz2), amelyet az Ebktv. 9. §-a, 10. § (1) bekezdése és 8. § e) pontja alapján nyújtott be. Ebben a panasz1 tartalmán túlmenően kérte annak megállapítását, hogy a bepanaszolt szervezetek a korábbi panaszban rögzített magatartásokkal az olyan iskolákban, amelyek kizárólag vagy többségében roma gyerekeket oktatnak, az ilyen iskolákban tanuló roma gyerekekkel szemben nemzeti hovatartozásukkal összefüggésben megalázó, megszégyenítő környezetet alakítottak ki, zaklatást tanúsítottak.

Az alperes végzése