13/2017. (III. 24.) ORFK utasítás

a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv járőr- és őrszolgálati tevékenységének egységes szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Az utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) hivatásos és szerződéses határvadász állományára, amennyiben járőr- vagy őrszolgálatot teljesít, illetve részt vesz a járőr- és őrszolgálatok tervezésében, szervezésében és irányításában.[1]

2. A közterületek és nyilvános helyek, a határterület és - jogszabályban meghatározott esetekben - a határterületen kívüli területek bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági ellenőrzése, az államhatár védelme, továbbá meghatározott személyek, területek, létesítmények vagy értékek védelme, őrzése, rendészeti szempontból történő ellenőrzése, illetve az ezzel összefüggő egyes bűnügyi feladatok egységes végrehajtása érdekében az utasításban foglaltakat kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

3. Az utasítás alkalmazásában:

a) járőrcsoport: a járőrpárnál nagyobb erejű, 3-7 főből álló szolgálati csoport;

b) közös járőrszolgálat: a rendőr vagy szerződéses határvadász utasításra vagy együttműködési megállapodás alapján a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló BM rendeletben (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) meghatározott más (nem rendőri) szerv vagy szervezet tagjával közösen teljesített járőrszolgálata;[2]

c) megerősített járőrcsoport: 8-12 főből álló, a rendőri beavatkozás hatékonyságának biztosítása érdekében létrehozott, a csoport tagjainak egyidejű szállítását lehetővé tevő, egy vagy több gépjárművel ellátott, speciálisan képzett és szükség esetén speciálisan felszerelt szolgálati alegység;

d) nemzetközi közös járőrszolgálat: a rendőr vagy szerződéses határvadász más állam rendvédelmi szervének tagjával közösen teljesített járőrszolgálata, amely lehet:[3]

da) határmenti nemzetközi közös járőrszolgálat,

db) Magyarország mélységi területein végrehajtott nemzetközi közös járőrszolgálat,

dc) más állam területén végrehajtott nemzetközi közös járőrszolgálat, valamint

dd) a közös műveletek végrehajtása céljából Magyarországra vezényelt külföldi vendégtisztekkel, szakértőkkel végrehajtott nemzetközi közös járőrszolgálat;

e) őrparancsnok: az őrszolgálat irányítására esetileg kijelölt személy;

f) szolgálatparancsnok: a szolgálatparancsnoki tevékenységről szóló ORFK utasításban meghatározott személy;

g) területi rendőri szerv: a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság és a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság.[4]

II. FEJEZET

A JÁRŐR- ÉS ŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. A járőrszolgálat

4. A járőr állománya - annak erejétől függően - a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként és járőrtárs(ak)ként kijelölt rendőr(ök)ből és szerződéses határvadász(ok)ból áll.[5]

5. A járőr erejét tekintve az adott szolgálatba beosztott rendőrök és szerződéses határvadászok létszámától, felszerelésétől, feladatától függően lehet:[6]

a) egyfős járőr;

b) járőrpár;

c) járőrcsoport;

d) megerősített járőrcsoport.

6. A járőr erejét az adott terület bűnügyi, közbiztonsági, határbiztonsági helyzetére, a rendelkezésre álló erők és eszközök mértékére, a végrehajtandó feladatra, valamint a szolgálatteljesítés napszakára figyelemmel a szolgálatot tervező parancsnok határozza meg a szolgálatparancsnok részére. A szolgálatparancsnok - az adott vagy kialakult helyzetre reagálva - a járőr erejét módosíthatja, a módosítás tényét és indokát az illetékes tevékenység-irányítási központ vagy állandó ügyeleti szolgálat (a továbbiakban együtt: ügyeleti szolgálat) részére jelenti.

7. A járőrpárban, a járőrcsoportban, a megerősített járőrcsoportban a szolgálatparancsnok köteles parancsnokot kijelölni, amennyiben a szolgálatot szervező elöljáró másként nem rendelkezik. A parancsnok (a továbbiakban: a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász) a szolgálat teljesítése során a járőrtárs(ak) szolgálati elöljárója.[7]

8. Egyfős járőrt önállóan a közterületre vezényelni csak olyan feladattal lehet, amelynek ellátása előre láthatóan az életét vagy testi épségét közvetlenül nem veszélyezteti. Az egyfős járőrt a szolgálati feladata biztonságos ellátása érdekében meg kell erősíteni szolgálati kutyával, vagy részére beépített helymeghatározó és riasztó funkcióval ellátott rádiókészüléket kell biztosítani.

9. A közös járőrszolgálatba, illetve nemzetközi közös járőrszolgálatba egy fő rendőr vagy szerződéses határvadász is beosztható.[8]

10. A járőrpár a járőrszolgálat ellátásának alapvető típusa.

11. Járőrcsoportot elsősorban akkor kell szervezni, ha megerősített járőrcsoport vezénylésének feltételei nem állnak fenn, és járőrpár indításával a meghatározott szolgálati feladat nem, vagy csak korlátozott mértékben hajtható végre

a) az adott terület mérete, bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági jellemzői;

b) az intézkedések várható nagy száma, jellege;

c) az egyéb külső (környezeti) körülmények

következtében.

12. Megerősített járőrcsoport abban az esetben vezényelhető járőrszolgálati feladatra, ha a közterületek és nyilvános helyek demonstratív rendőri ellenőrzése, felügyeleti szolgálattal ellátott rendezvénybiztosítás, fokozott ellenőrzés, illetve külön terv alapján ellátott szolgálati feladatok végrehajtása ezt indokolttá teszi.

13. A megerősített járőrcsoportot úgy kell kialakítani, tevékenységét meghatározni, hogy a váratlanul jelentkező, több rendőr vagy szerződéses határvadász összehangolt tevékenységét igénylő szolgálati feladatok helyszínén az elsődleges intézkedéseket képes legyen végrehajtani.[9]

14. A járőr a szolgálatparancsnok alárendeltje, feladatát az ügyeleti szolgálat közvetlen irányítása mellett látja el.

15. A légi járművel szolgálatot teljesítő járőrt kivéve a járőr a szolgálatát a szolgálatparancsnok által meghatározottak alapján a részére az eligazításkor átadott - rendelkezésre bocsátott - járőr körzetleírás vagy járőr útirányterv vagy külön terv alapján látja el.

16. A járőrszolgálat a 7. alcímben meghatározottak szerint teljesíthető:

a) gyalogosan;

b) kerékpárral;

c) gépkocsival;

d) segédmotoros kerékpárral;

e) motorkerékpárral;

f) különleges járművel;

g) vízi járművel;

h) légi járművel;

i) vonaton;

j) mobil hőkamerás gépjárművel;

k) szolgálati kutyával;

l) szolgálati lovon;

m) kombinált módon.

17. A gyalogos járőr részére az 1. mellékletben meghatározott kötelező felszerelési tárgyakat a kutyás, a kerékpáros, a segédmotoros kerékpáros, a motorkerékpáros, a mobil hőkamerás, a vonatkísérő, valamint - a helyszíni bírság tömb és az okmány bevonására szolgáló tömb kivételével - a légi járművel szolgálatot teljesítő járőr is köteles magánál tartani. A gépkocsizó járőr részére az 1. mellékletben meghatározott kötelező felszerelési tárgyakat a járőrnek a különleges járművel teljesített járőrszolgálat során is magánál kell tartania.

18. Az 1. mellékletben megjelölt külön utasításra viselendő, hordandó felszerelési tárgyak körét a szolgálatparancsnok határozza meg.

19. A járőr jogosult és köteles a rendelkezésre álló adatok, különösen a napi jelentések alapján megismerni a járőrkörzete, a járőr útiránytervben meghatározott útvonal és terület, valamint az illetékességi terület bűnügyi, közbiztonsági, határbiztonsági helyzetét.

20. A járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász felelős:[10]

a) a járőrkörzetben, járőrútirányon meghatározott feladatok teljesítéséért;

b) a járőrtárs(ak) tevékenységének összehangolásáért, vezetéséért;

c) a a rendőri intézkedések és a szerződéses határvadász intézkedései foganatosításának, a kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszerűségéért, szakszerűségéért, szükségességéért és arányosságáért;[11]

d) az intézkedések végrehajtására való felkészülésért;

e) az intézkedésbiztonsággal összefüggő követelmények és az intézkedéstaktikai előírások megtartásáért;

f) a részére kiadott szolgálati okmányok szabályos vezetéséért, a jelentések, a büntető- és szabálysértési feljelentések elkészítéséért;

g) a szolgálati feladatokkal összefüggő útmutatók és segédletek megismeréséért és alkalmazásáért;

h) az anyagi, technikai és informatikai eszközök működőképességének fenntartásáért, azok rendeltetésszerű használatáért és megóvásáért;

i) a folyamatos hírösszeköttetés fenntartásáért;

j) a hírösszeköttetésre vonatkozó alkalmazási szabályok megtartásáért;

k) a munkavédelmi előírások betartásáért;

l) a járőrtárs(ak) vonatkozó szabályoknak megfelelő, egységes alaki megjelenéséért, valamint a járőrcsoport vagy a megerősített járőrcsoport különválása esetén - külön utasítás hiányában - az új, további parancsnok(ok) kijelöléséért.

21. A járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász jogosult:[12]

a) a járőrtárs, járőrtársak részére a szolgálattal összefüggő utasítást adni;

b) a törvényi feltételek fennállása esetén önállóan, illetve a részére adott elöljárói utasítás szerint intézkedést kezdeményezni;

c) az ügyeleti szolgálat, a szolgálatparancsnok részére bármikor jelentést tenni, tőlük a szolgálatteljesítés érdekében információt, adatot, illetve utasítást kérni;

d) a szolgálatparancsnoktól - indokolt esetben - ruházati könnyítésre engedélyt kérni;

e) a járőrkörzet vagy járőrútirány elhagyására önállóan utasítást adni, ha az ügyeleti szolgálat vagy a szolgálatparancsnok értesítésére nincs mód, és állampolgári felkérés, illetőleg saját észlelés alapján a rendőri intézkedés és a szerződéses határvadász intézkedése válik szükségessé;[13]

f) megkülönböztető jelzés használatára - a külön szabályozott engedélyezési körben - utasítást adni;

g) a foganatosított intézkedések során az intézkedéssel kapcsolatos döntéseket meghozni; valamint

h) szükség esetén meghatározni az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét.

22. Járőrszolgálatban az intézkedéseket elsősorban a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász kezdeményezi és folytatja le a járőrtárs(ak) intézkedéstaktikai előírásoknak megfelelő, közvetlen módon történő biztosítása mellett.[14]

23. A járőrtárs a feladatait a járőrszolgálat megkezdése előtti eligazításon kapott, valamint a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász által meghatározott utasításoknak megfelelően látja el.[15]

24. Amennyiben a járőrtárs észlel intézkedésre okot adó eseményt vagy körülményt, intézkedést önállóan csak akkor kezdeményezhet, ha erre a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőrtől vagy szerződéses határvadásztól külön utasítást kap, vagy vele nincs közvetlenül kapcsolatban, illetve azonnali intézkedési kötelezettsége áll fenn.[16]

25. Az intézkedés során az intézkedést biztosító rendőr vagy szerződéses határvadász folyamatosan figyelemmel kíséri a közvetlen környezetét és az intézkedés alá vont személyt, készen áll az intézkedés alá vont személy esetleges menekülésének megakadályozására vagy az intézkedő rendőrt vagy szerződéses határvadászt érő támadás elhárítására.[17]

26. Az egyfős járőr intézkedéseit különös körültekintéssel hajtja végre. Az egyfős járőr előzetesen felméri, hogy képes-e az intézkedés eredményes befejezésére, amennyiben nem, haladéktalanul segítséget kér az ügyeleti szolgálattól vagy a szolgálatparancsnoktól.

27. Amennyiben a szolgálat ellátása során a járőrpár, a járőrcsoport vagy a megerősített járőrcsoport a feladatok ellátása miatt különválik, a feladatokat a továbbiakban a szolgálatparancsnok, az ügyeleti szolgálat vagy az eredeti járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász által meghatározottaknak megfelelően a járőr tagjai önállóan hajtják végre.[18]

28. Különválás esetén az eredeti járőrcsoport vagy megerősített járőrcsoport parancsnokként kijelölt rendőre vagy szerződéses határvadásza kijelöli az új járőrpár, járőrcsoport, illetve megerősített járőrcsoport parancsnokát. Az ennek eredményeként járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász és a járőrtárs szolgálati kapcsolatára e fejezet vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.[19]

29. A Magyarországon teljesített nemzetközi közös járőrszolgálat során - jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - minden esetben a magyar rendőr a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr.

30. Nemzetközi közös járőrszolgálatba csak az a rendőr vagy szerződéses határvadász osztható be, aki ismeri a közös járőrszolgálatra vonatkozó szabályokat és a szolgálat ellátásához szükséges mértékben a járőr által használt közös nyelvet.[20]

31. A járőr a személyi szabadságában korlátozott személy előállítása, elővezetése, biztonsági intézkedés keretében történő szállítása során a Szolgálati Szabályzatban, a rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendeletben, valamint a Rendőrség fogdaszolgálati szabályzatában meghatározott, kísérésre vonatkozó biztonsági előírásokat alkalmazza.

32. A személyi szabadságában korlátozott személy előállítását, illetve biztonsági intézkedés esetén a szállítást - az egészségügyi ellátást igénylő esetet kivéve - elsősorban szolgálati gépjárművel kell végrehajtani, a szolgálatparancsnok által meghatározottak szerint.

33. A személyi szabadságot korlátozó intézkedés alá vont személyt a gépkocsi hátsó ülésén kell elhelyezni úgy, hogy a gépkocsivezető mögé közvetlenül ne kerüljön. A szállított személy mellett baloldalon - az erre a célra különlegesen kialakított jármű kivételével - a járőr egyik tagja foglal helyet, készen a szökés vagy támadás megakadályozására.

34. A motorkerékpáros, a segédmotoros kerékpáros, a kerékpáros, valamint a gyalogos járőr a személyi szabadságában korlátozott személy előállítását, illetve biztonsági intézkedés esetén szállítását a szolgálatparancsnok által meghatározottak szerint hajtja végre.

4. Az őrszolgálat

35. Az őr a szolgálatparancsnoknak vagy az őrparancsnoknak az alárendeltje. Az őrszolgálatot ellátó rendőr vagy szerződéses határvadász feladatait - a díszőr kivételével - őrutasításban kell meghatározni.[21]

36. Ha a közterületen két vagy több rendőr vagy szerződéses határvadász közösen teljesít őrszolgálatot, szolgálatteljesítésük idejére közülük parancsnokot kell kijelölni. Az egymáshoz való szolgálati viszonyukra a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász és járőrtárs részére meghatározottak az irányadóak.[22]

37. Amennyiben az biztonsági szempontból indokolt, különös figyelmet kell fordítani az őrszolgálatot ellátók hely- és személyismeretének kialakítására, az adott szolgálati helyre jellemző sajátos rendszabályok alkalmazásának készségszintű elsajátítására. Ennek érdekében a szolgálatparancsnok az adott mozgási körzetbe, illetve őrhelyre - lehetőség szerint - ugyanazokat a rendőröket vagy szerződéses határvadászokat vezényli.[23]

III. FEJEZET

A JÁRŐR- ÉS ŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI

38. A járőr- vagy őrszolgálatot ellátó rendőr vagy szerződéses határvadász köteles:[24]

a) a szolgálatra történő jelentkezésekor minden olyan körülményről jelentést tenni, ami a szolgálat ellátását akadályozza vagy befolyásolja;

b) az utasításban, illetve a szolgálatparancsnok által meghatározott valamennyi felszerelést, fegyverzetet magához venni, azok állapotát ellenőrizni.

39. A járőr és az őr nem vehető igénybe:

a) a szolgálati feladatai körébe nem tartozó ügyiratok feldolgozására, elintézésére;

b) szolgálati feladattal össze nem függő kiértesítésekre;

c) a szolgálati feladatai körébe nem tartozó szállítási, beszerzési feladatokra.

40. A bűnügyi járőrszolgálatot ellátó rendőr kivételével a járőr és az őr a 39. pontban meghatározottakon felül nem vehető igénybe:

a) a halaszthatatlan nyomozási cselekmények végrehajtásán kívül a bűnügyi szervek hatáskörébe tartozó nyomozási és vizsgálati munkára, valamint

b) - a 40/A. pontban meghatározott kivétellel - idézés kézbesítésére.[25]

40/A. A szolgálatparancsnok javaslata alapján a tevékenységirányítási központ ügyeletvezetője engedélyezheti a járőr igénybevételét a járőrkörzetében található kézbesítési helyre történő kézbesítésre, ha a rendőrkapitányság illetékességi területén azonnal jelentkező feladatra történő reagáláshoz a szükséges erő rendelkezésre áll, és az idézés kézbesítése a folyamatban lévő feladatok végrehajtását nem akadályozza.[26]

41. A szolgálatba történő kivonulást, az őrszolgálat átvételét a járőr vagy az őr a részére biztosított rádiókészüléken vagy más távközlési eszközön keresztül jelenti az ügyeleti szolgálat és - amennyiben a szolgálat átvétele nem a szolgálatparancsnok jelenlétében történik - a szolgálatparancsnok felé.

42. Ha a járőr- vagy őrszolgálat ellátása során a rádiókészülék a terület hálózati lefedettségének hiánya miatt nem alkalmas folyamatos kapcsolattartásra, úgy a járőrt vagy az őrt más távközlési eszközzel (pl. szolgálati mobiltelefonnal) kell ellátni, vagy a szolgálati elöljáró a magáncélú telekommunikációs eszköz szolgálati célú használatát engedélyezheti.

43. Szolgálatban a járőrnek és az őrnek tilos minden olyan magatartás, meg nem engedett könnyítés, ami a rendőri fegyelemhez nem méltó, vagy a rendőri tekintélyt sérti, így különösen:

a) járőrkörzetét, mozgási körzetét, járőrútirányát, őrhelyét külön parancs vagy engedély nélkül elhagyni, kivéve ha bejelentés miatt vagy saját észlelés alapján a rendőri intézkedés és a szerződéses határvadász intézkedése megtétele válik szükségessé, és az ügyeleti szolgálat vagy a szolgálatparancsnok értesítésére nincs mód;[27]

b) ruházatán, felszerelésén meg nem engedett könnyítéseket alkalmazni, egyéni felszerelését letenni;

c) a munkaközi szüneten kívül rágógumit rágni, étkezni, lefeküdni, engedély nélkül közterületen és nyilvános helyen leülni, dohányozni; valamint

d) bármilyen más tevékenységet folytatni, ami elvonja figyelmét a szolgálat maradéktalan teljesítésétől.

44. Az egyenruhát viselő rendőr a járműből kiszállva, arról leszállva, továbbá a közterületre történő kilépéskor - amennyiben az a rendőri intézkedés és a szerződéses határvadász intézkedése eredményességét nem veszélyezteti - sapkáját felteszi, szolgálati felszerelését magához veszi, és ruházatát megigazítja.[28]

45. A munkaközi szünetet a járőr, az őr a szolgálati helyén vagy a szolgálatparancsnok által meghatározott más, erre alkalmas helyen tölti el. A munkaközi szünet szolgálati gépjárműben csak különösen indokolt esetben tölthető el.

46. A munkaközi szünet időtartama alatt a járőr és az őr étkezhet, felszerelésén, fegyverzetén könnyíthet. Amennyiben a munkaközi szünetet a járőr vagy az őr nem rendőrségi épületben tölti el, szolgálati felszerelését és fegyverzetét magánál kell tartania.

47. A munkaközi szünet időtartama alatt a járőr és az őr a felszerelését, fegyverzetét őrizetlenül nem hagyhatja, az összeköttetésre szolgáló rádiókészüléket nem kapcsolhatja ki, és köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a rádióforgalmazást. Amennyiben az összeköttetést szolgálati mobiltelefon biztosítja, a járőr és az őr köteles azt bekapcsolva tartani, az érkező hívásokat fogadni.

48. A járőr járőrkörzetében vagy járőrútirányán, az őr mozgási körzetében vagy kijelölt őrhelyén történő helyszíni váltására akkor kerülhet sor, ha ott a folyamatos, megszakítás nélküli rendőri jelenlét indokolt, és erre vonatkozóan utasítást kapott. Minden más esetben a járőr vagy az őr váltására a szolgálati helyén kerül sor.

49. Helyszíni váltás esetén a járőr- vagy az őrszolgálatot befejező rendőr vagy szerződéses határvadász köteles:[29]

a) tájékoztatni a szolgálatba lépő, őt váltó járőrt, őrt a szolgálat során szerzett tapasztalatokról, a kapott külön feladatokról, a foganatosított intézkedésekről és minden olyan tényről, adatról, amely a szolgálatot megkezdő járőr, őr eredményes feladatellátásához szükséges;

b) átadni a meghatározott szolgálati eszközöket, okmányokat;

c) az ügyeleti szolgálatnak és a szolgálatparancsnoknak jelenteni a váltás megtörténtét.

50. Helyszíni váltás esetén, ha a leváltásra kerülő járőr vagy őr nincs a meghatározott időpontban a váltás helyén, a váltásra érkező haladéktalanul jelentést tesz az ügyeleti szolgálatnak és a szolgálatparancsnoknak, majd megkezdi a részére az elöljáró által meghatározott feladatok végrehajtását.

51. Amennyiben a járőr vagy az őr az előírt - a számára az eligazítás során meghatározott - időben nem kap váltást, jelentést tesz a szolgálatparancsnoknak, majd a továbbiakban a kapott utasításnak megfelelően jár el.

52. Az ügyeleti szolgálat, illetőleg a szolgálatparancsnok a járőr és az őr kérésére soron kívül minden rendelkezésre álló lehetőség felhasználásával támogatást nyújt.

IV. FEJEZET

A JÁRŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK

5. A járőrszolgálat biztosításának követelményei

53. A rendőrkapitányság székhelyén - a vízirendészeti rendőri szervek kivételével - minden napszakban biztosítani kell gépkocsizó vagy motorkerékpáros és lehetőség szerint gyalogos járőrszolgálatot vagy mozgóőri szolgálatot.

54. A rendőrkapitányság illetékességi területén a székhelyén kívül lehetőség szerint minden napszakban biztosítani kell gépkocsizó vagy motorkerékpáros járőrszolgálatot.

6. A járőrszolgálat formái

6.1. Bűnügyi járőrszolgálat

55. A bűnügyi járőr alapvető feladata a bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenység végrehajtása, rendezvények biztosítása, illetve a közterületi rendőri jelenlét megerősítése.

56. Bűnügyi járőrszolgálatot a bűnügyi szolgálati ág állománya teljesít. Amennyiben azt bűnüldözési vagy egyéb szolgálati érdek indokolttá teszi, a bűnügyi járőr megalakítható, illetve megerősíthető a közrendvédelmi, a határrendészeti, a közlekedésrendészeti és az igazgatásrendészeti szolgálati ágak - a feladat ellátásának idejére külön elöljárói utasítás alapján polgári öltözetben lévő - állományával.

57. A bűnügyi járőr a szolgálatát elsősorban gyalog vagy gépkocsival látja el, az 1. mellékletben a gyalogos vagy gépkocsizó járőr számára kötelező felszerelési tárgyak közül a beosztása alapján számára rendelkezésre álló felszereléssel.

58. A bűnügyi járőr a szolgálatát a bűnmegelőzéshez, illetve a bűnüldözéshez fűződő érdekeket szem előtt tartva, lehetőség szerint "Rendőrség/Police" feliratú akció mellényben teljesíti.

59. Ha a bűnügyi járőr eligazítását nem a szolgálatparancsnok végzi, az eligazítást végrehajtó elöljáró a bűnügyi járőr szolgálatba lépése időpontjáról, a részére meghatározott járőrkörzetről vagy járőr útiránytervről, a kapott szolgálati feladatról a szolgálatparancsnokot és az ügyeleti szolgálatot a kiindulás előtt tájékoztatja.

6.2. Közrendvédelmi járőrszolgálat

60. A közrendvédelmi járőr alapvető feladata a közterületeken és nyilvános helyeken a rendőri jelenlét megteremtése és ezzel a közrend biztosítása, a lakosság szubjektív közbiztonságérzetének megteremtése, az irányadó jogi keretek között a lakossággal történő együttműködés, kapcsolattartás és párbeszéd.

61. A közrendvédelmi járőr szolgálata ellátása során visszatérően ellenőrzi a járőrkörzet leírásában vagy a járőr útiránytervében szereplő, illetve a részére külön tervben meghatározott, bűnügyi, közbiztonsági, illetőleg határbiztonsági szempontból veszélyeztetett területeket, objektumokat, így különösen a pénzintézeteket, a postákat, az üzemanyagtöltő állomásokat, az ATM automatákat, az autóbusz- és vasútállomásokat, a pályaudvarokat.

62. A szolgálat ellátása során kiemelt figyelmet kell fordítani a forgalmas csomópontok, az idegenforgalmi szempontból frekventált helyek, az életvitelszerűen nem lakott hétvégi házak, nyaralók, külterületi ingatlanok ellenőrzésére.

63. A közrendvédelmi járőr

a) figyelmet fordít a megelőző jellegű rendőri jelenlétre;

b) a járőrkörzetében vagy járőrútirányán a lakosság életviteléhez igazodóan választja meg az ellenőrizendő területeket, helyeket;

c) fokozott figyelmet fordít az elhagyott járművekre, csomagokra, tárgyakra;

d) figyelemmel kíséri a szolgálat ellátása során észlelt csoportosulásokat, nyomon követi a csoport(ok) tevékenységét, illetve mozgását;

e) biztosítja a rendőri intézkedést igénylő eseményekre történő reagálást.

6.3. Határrendészeti járőrszolgálat

64. A határrendészeti járőr alapvető feladata:

a) a határőrizeti tevékenysége keretében az államhatár őrizete és az államhatár rendjének fenntartása;

b) az illegális migráció kezelésével összefüggő határőrizeti, valamint a határrend fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtása;

c) a mélységi ellenőrzési tevékenysége keretében az ország schengeni külső határon lévő határterületén kívül a hatékony idegenrendészeti szűrőtevékenység biztosítása.

65. A határrendészeti járőrszolgálat jellege a járőr részére meghatározott fő feladattól függően:

a) határőrizeti célú járőrszolgálat, ami a határterületen végrehajtott folyamatos rendőri tevékenység, amely az államhatár őrzésére és a határrend fenntartására irányul;

b) mélységi ellenőrzési célú járőrszolgálat, ami a Szolgálati Szabályzatban meghatározott mélységi ellenőrzési tevékenység végrehajtására szervezett járőrszolgálat.

66. A határőrizetet ellátó járőr feladata:

a) a jogellenes határátlépések megakadályozása, a határt jogellenesen átlépő vagy azt megkísérlő személyek feltartóztatása, elfogása és a szükséges intézkedések végrehajtása;

b) az államhatár rendjének fenntartása, az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények megelőzése, felderítése, megszakítása; valamint

c) a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem.

67. A határőrizetet járőrszolgálattal, valamint az ismert vagy valószínűsített kockázatot jelentő helyeken elhelyezkedve, lehetőség szerint a felderítést segítő technikai eszközökkel - mobil hőkamerás gépjárművel, kézi hőkamerával, éjjellátó készülékkel - megerősítve kell ellátni.

68. A jogellenes határátlépések hatékony felderítése érdekében a szolgálatparancsnok az államhatár őrizetének időszakait, illetőleg a járőrtevékenységet gyakran és váratlanul változtatja meg. A jogellenes határátlépések valószínű mozgási időit és irányait a kockázatelemzésből levont következtetések alapján a szolgálatparancsnoknak kell megállapítania.

69. A járőr figyelési feladatát rejtett vagy nyílt figyelőpontról látja el. A járőr figyelési feladatot kaphat szolgálatának teljes időtartamára vagy a menetvonalán egy-egy kockázatosnak minősülő terepszakaszon rövidebb időtartamra.

70. A járőr tevékenységének elősegítése érdekében a határrendészeti kirendeltségek és a horvát viszonylatú határmenti rendőrkapitányságok vezetőinek tájékozódási pontokat kell kijelölni. A tájékozódási pontok jegyzékét a rendőri szerv illetékességi területe leírásának mellékleteként kell kezelni. A határvonalat szektorokra kell felosztani. Az egyes szektorokra vonatkozó megfigyelési időszakokat kockázatelemzés alapján a szolgálatparancsnoknak kell meghatároznia.

71. A stabil hőkamera kezelő személyzete és a járőrök között megbízható hírösszeköttetést kell fenntartani.

72. A hőképfelderítő rendszer, valamint a komplex határvédelmi rendszer irányító központjának kezelő személyzete a szolgálatellátás során felelős a számára meghatározott körzet vagy terület folyamatos megfigyeléséért, ellenőrzés alatt tartásáért, a folyamatban lévő vagy már bekövetkezett illegális határátlépések észlelése esetén a szükséges intézkedések megtételéért. A kezelő személyzet részére nem határozható meg olyan szolgálati feladat, ami elvonja a hőképfelderítő rendszer folyamatos alkalmazásától, illetve a komplex határvédelmi rendszer irányító központjának folyamatos megfigyelésétől.

73. A hőképfelderítő rendszer, valamint a komplex határvédelmi rendszer irányító központjának kezelő személyzete által észlelt eseményekre történő reagálásra és a feltartóztatások, elfogások végrehajtására szolgálatonként legalább egy járőrpárt (a továbbiakban: elfogó járőr) kell vezényelni gépjárművel megerősítve. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

74. A hőképfelderítő rendszer, valamint a komplex határvédelmi rendszer irányító központjának kezelő személyzete jogsértő cselekmény észlelése esetén közvetlenül irányítja az elfogó járőr és a körzetbe vagy területre vezényelt megerősítő erők tevékenységét.

75. Az elfogó járőr tevékenységét úgy kell megszervezni, hogy a hőképfelderítő rendszer, valamint a komplex határvédelmi rendszer irányító központjának kezelő jelzését követően az elkövetők feltartóztatását, elfogását a lehető legrövidebb időn belül végre lehessen hajtani. Az elfogó járőr részére nem határozható meg olyan szolgálati feladat, ami akadályozza a jelzésre történő azonnali reagálást.

76. A határőrizeti célú járőrszolgálatot - a rendelkezésre álló erő és eszköz figyelembevételével - egymásra építve több vonalban, összehangoltan kell megszervezni. Az erőforrásokat a kockázatelemzés alapján azonosított, kockázatosnak minősülő területeken és időben kell koncentrálni. A szolgálatot teljesítő járőrök között a megbízható hírösszeköttetést biztosítani kell.

77. A mélységi ellenőrzést végző járőr feladatának végrehajtása az alábbi célcsoportok ellenőrzésére és kiszűrésére irányul:

a) a schengeni külső határon illegálisan belépő és a schengeni térségben jogszerűtlenül tartózkodó személyek;

b) a schengeni külső határon legális módon belépő olyan személyek, akiknek a tartózkodása a schengeni térségben a jogszerű belépést követően jogszerűtlenné vált;

c) azon személyek, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarország területén, azonban jogszerűtlenül megkísérelnek továbbutazni egy olyan szomszédos országba, ahol a beutazásuk és tartózkodásuk feltételei nem állnak fenn;

d) azon személyek, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarország területén, azonban a bejelentésre, jelentkezésre, vagy az ország területén való tartózkodásra vonatkozó szabályokat megszegik; valamint

e) azon személyek, akik az iratok és okmányok birtoklására vagy magánál tartására vonatkozó kötelezettségeket megszegik.

78. A mélységi ellenőrzés végrehajtását súlyozni kell:

a) az államhatár irányába, illetve irányából vezető nagy forgalmú közutakon a gépjárművek kisorolására alkalmas helyekre;

b) a folyókon átvezető hidakra, kompok forgalmára;

c) az autópályákra és autóutakra, valamint ezek pihenőhelyeire;

d) az államhatár irányába, illetve irányából közlekedő személy-, valamint teherszállító vonatok ellenőrzésére;

e) az illegális migráció áthaladási csomópontjait képező nagyobb városok vasútállomásaira, autóbusz-pályaudvaraira, szállodáira, panzióira, magánszállásaira, kempingjeire, turistaszállóira, üdülőházaira;

f) a nem magyar állampolgárok engedély nélküli munkavállalására jellemző területekre; valamint

g) a nem magyar állampolgárok engedély nélküli árusítására kiemelten alkalmas helyszínekre.

6.4. Közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálat

79. A közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálatot ellátó rendőr vagy szerződéses határvadász:[30]

a) végrehajtja a közlekedésrendészeti intézkedéseket, különös figyelemmel a közúti forgalomban részt vevő járművek és járművezetők ellenőrzésére, valamint a szabályszegő magatartást tanúsító személyek a rendőri intézkedés és a szerződéses határvadász intézkedése alá vonására;[31]

b) ellátja a részére meghatározott feladatokat az ideiglenes közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtása során;

c) biztosítja a forgalom zavartalanságát, ennek érdekében a forgalmat segíti és irányítja;

d) eljár a közlekedési balesetek helyszínén a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló ORFK utasításban meghatározott esetben;

e) közreműködik a Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének, a kijelölt létesítmények őrzésének rendőrségi feladatairól szóló ORFK utasítás szerinti útvonal-ellenőrzés és utazásbiztosítás végrehajtásában;

f) részt vesz a több ország részvételével összehangoltan szervezett közúti ellenőrzések végrehajtásában.

80. A közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálatot ellátó rendőr vagy szerződéses határvadász alapvető feladatának ellátása során a közlekedésbiztonság javítása érdekében érvényre juttatja az aktuális baleset-megelőzési törekvéseket, figyelmet fordít a megelőző jellegű rendőri jelenlétre.[32]

81. A gyorsforgalmi utakon végzett álló ellenőrzéseket elsősorban a vendéglátóhelyek, a pihenőhelyek, az üzemanyagtöltő állomások területén kell végrehajtani.

82. A leállósávban megállított jármű ellenőrzését a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni. Amennyiben olyan intézkedést kell foganatosítani, amely hosszabb időt vesz igénybe, a járművet a legközelebbi biztonságos intézkedésre alkalmas, a 81. pontban meghatározott területre kell kivezetni.

7. A járőrszolgálat módjai

7.1. Járőrszolgálat gépkocsival

83. A gépkocsizó járőr elsősorban infokommunikációs eszközzel, kép- és hangrögzítő berendezéssel ellátott, stabil megkülönböztető jelzéssel felszerelt, rendőri jelleggel kialakított szolgálati személygépkocsival lát el szolgálatot.

84. A szolgálati feladathoz igazodva rendőri jelleg nélküli, mobil megkülönböztető jelzéssel felszerelt személygépkocsi is alkalmazható.

85. Megerősített járőrcsoport szolgálatteljesítése esetén a gépjárművet vezető rendőr feladata a gépjármű és az abban elhelyezett felszerelés megóvása, ezért intézkedés során a gépjárművet csak külön utasítás esetén, illetve - amennyiben az intézkedés eredményes befejezése azt megköveteli - saját elhatározásából hagyhatja el.

86. A gépjármű vezetője - a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőrre és szerződéses határvadászra, járőrtársra vonatkozó kötelezettségeken túlmenően - felel:[33]

a) az érvényes vezetői engedélye és ügyintézői igazolványa meglétéért;

b) a rábízott gépjármű tisztaságáért, karbantartásáért;

c) a rendszeresített menetokmányok vezetéséért;

d) a gépjármű kötelező tartozékai, szolgálati felszerelései, fedélzeti híradó- és informatikai eszközei meglétéért, alkalmazhatóságáért, ellenőrzéséért.

87. Amennyiben a feladata ellátása során a járőr minden tagja látótávolságon túl elhagyja a szolgálati gépjárművet, erről az ügyeleti szolgálat felé jelentést kell tenni. A gépjárművet le kell zárni, a riasztót - ha annak beépítésére sor került - üzembe kell helyezni.

88. A hátrahagyott szolgálati gépjárműben lőfegyver és lőszer őrzés nélkül nem maradhat.[34]

89. A gépkocsizó járőr - amennyiben az ügyeleti szolgálatra érkező bejelentések száma és jellege ezt lehetővé teszi - a napi szolgálatteljesítési idejének legalább egyharmadát a gépkocsiból kiszállva, gyalogosan teljesíti. Ettől eltérni indokolt esetben, eseti jelleggel a szolgálatparancsnok engedélyével, tartósan a rendőrkapitányság vagy a rendőr-főkapitányság vezetőjének engedélyével lehet.[35]

7.2. Járőrszolgálat gyalogosan

90. A gyalogos járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésének, a lakossági kapcsolattartásnak, illetve az államhatár őrzésének, az államhatár rendje fenntartásának elsődleges módja.

91. A gyalogos járőrszolgálat során a járőrpár lehetőség szerint egymás mellett halad. A járőrcsoporton, illetve megerősített járőrcsoporton belül a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász olyan helyen köteles tartózkodni, hogy a járőrtársak tevékenységét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni.[36]

7.3. Járőrszolgálat segédmotoros kerékpáron, kerékpáron

92. Kerékpáros, segédmotoros kerékpáros járőrszolgálatot elsősorban települések parkjaiban, üdülő- és kirándulóövezetekben, szabad vizek környékén, illetve éjszaka a települések belső területein lehet szervezni. A szolgálat szervezésénél figyelemmel kell lenni a járőr számára meghatározott területre, illetve útvonalra, továbbá az időjárási körülményekre.

93. A kerékpáros, segédmotoros kerékpáros járőr a kézi rádiókészüléket és a rendőrbotot a kerékpáron, segédmotoros kerékpáron kialakított külön tartóban elhelyezheti.

94. Intézkedés közben a járőr tagjai a kerékpárról, segédmotoros kerékpárról leszállnak, és a járművet a közlekedésbiztonsági szabályokra is figyelemmel, stabil módon rögzítve letámasztják.

95. Segédmotoros kerékpáron ellátott járőrszolgálat során, az intézkedés megkezdésekor - amennyiben a késedelem az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - a zárt bukósisakot a rendőr vagy szerződéses határvadász köteles levenni.[37]

7.4. Járőrszolgálat légi járművel

96. A légi járművel szolgálatot teljesítő járőr feladatát az elöljáró által meghatározott és a légi közlekedésre vonatkozó szabályok szerint bejelentett repülési útvonalon vagy légtérben teljesíti.

97. Légi járművel végrehajtott járőrszolgálatot célszerű szervezni:

a) a közúti, vasúti, vízi és légi járműforgalom ellenőrzésére;

b) a tömegrendezvények légi megfigyelésére és biztosítására;

c) meghatározott terület - a határterület - légi figyelésére, kutatására;

d) bűncselekményt, illetve a határbiztonságot sértő más jogellenes cselekményt elkövető, gépjárművel menekülő elkövető felderítésére, követésére.

98. A járőr a feladatát a földi járőrszolgálatokkal és az eligazításon meghatározott más szolgálati csoportokkal szoros együttműködésben látja el.

99. A légirendészeti feladatok végrehajtásához a légi járműre normál és hőképtovábbító rendszer szerelhető, valamint azon keresőfényszóró alkalmazható.

100. A légi jármű vezetőjének a légi jármű üzemeltetésétől, a repülési feladattól eltérő más feladat nem adható.

101. A légi jármű vezetőjének a repülés biztonságára vonatkozó utasításait mindenki köteles végrehajtani.

102. A járőrszolgálat teljesítése során szükségessé váló leszállást követően a légijármű megbízható őrzéséről a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr vagy szerződéses határvadász gondoskodik.[38]

103. A határrendészeti nemzetközi közös járőrszolgálat ellátása során mindig kell magyar határrendészeti járőrt biztosítani a légi jármű fedélzetére.

7.5. Járőrszolgálat mobil hőkamerás gépjárművel

104. Mobil hőkamerás gépjárművel megerősített járőrszolgálatot a határőrizeti rendszer első és második vonalában, a jogellenes cselekmények szempontjából valószínű mozgási irányba, kiemelten a stabil hőkamera rendszer látóköréből kieső területekre kell vezényelni.

105. A kezelőszemélyzet és az elfogó járőrök között folyamatos hírösszeköttetést kell biztosítani.

106. A szolgálat során a kezelőszemélyzet a tevékenységét külön erre a célra kialakított munkanaplóban tartja nyilván.

107. A mobil hőkamera kezelőszemélyzete csak a technikai eszköz kezelésére megfelelően felkészített és helyismerettel rendelkező rendőr lehet.

7.6. Járőrszolgálat motorkerékpáron

108. A motorkerékpáros járőr alapvetően közlekedési forgalomellenőrző és külön biztosítási jellegű feladatokra alkalmazható, szükség esetén közrendvédelmi, határrendészeti tevékenység végrehajtására is igénybe vehető.

109. Intézkedés kezdeményezésekor a járőr tagjai a motorkerékpárról minden esetben leszállnak, és a járművet a közlekedésbiztonsági szabályokra is figyelemmel, stabil módon rögzítve letámasztják.

110. A motorkerékpáros járőr a kézi rádiókészüléket és a rendőrbotot a motorkerékpáron kialakított külön tartóban elhelyezheti.

111. Motorkerékpáron ellátott járőrszolgálat során a rendőr vagy szerződéses határvadász az intézkedés megkezdésekor - amennyiben a késedelem az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - a bukósisakot köteles levenni.[39]

7.7. Járőrszolgálat szolgálati kutyával

112. A kutyás járőrszolgálat ellátásának, a járőrkutya igénybevételének, alkalmazásának, ellátásának, illetve szállításának részletes szabályait a Rendőrség Kutyás és Lovas Szolgálati Szabályzata tartalmazza.

7.8. Járőrszolgálat szolgálati lovon

113. Lovas járőrszolgálat szervezésével, tervezésével, a szolgálati állatok igénybevételével, alkalmazásával, ellátásával, szállításával, illetve a szolgálatba lépés feltételeivel összefüggő részletes szabályokat a Rendőrség Kutyás és Lovas Szolgálati Szabályzata tartalmazza.

7.9. Járőrszolgálat vízi járművel

114. A vízi járőr a feladatkörébe tartozó bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági feladatokra alkalmazható.

115. Vízi járművet az a rendőr vagy szerződéses határvadász vezethet, aki rendelkezik az adott hajótípusra előírt hajózási képesítéssel, az igénybe venni kívánt vízterületre megfelelő vonalvizsgával és érvényes hajós szolgálati könyvvel. Vízi járművön csak olyan rendőr vagy szerződéses határvadász láthat el vízirendészeti vagy határrendészeti járőr szolgálatot, aki érvényes hajós szolgálati könyvvel rendelkezik.[40]

116. Járőrszolgálatra elsősorban motoros, rendőrségi jelleggel kialakított, megkülönböztető jelzéssel, hangosító és híradó eszközzel (rádiókészülékkel), valamint a hajózási szabályokban előírt más hatósági jelzéssel és felszereléssel ellátott vízi jármű vehető igénybe.

117. A vízi járőr a vízi járművön teljesített szolgálata esetén a hajózási tevékenység megkezdése előtt a fegyverzetén és szolgálati felszerelésén könnyíthet. A fegyverzetet és a szolgálati felszerelést ebben az esetben a vízi járművön - mások által hozzá nem férhető módon - biztonságba kell helyezni. Nyitott fedélzetű hajón a szolgálati fegyver csak indokolt esetben viselhető.

118. A vízijármű nyitott fedélzetén tartózkodó vagy oda kilépő valamennyi személy köteles a rendszeresített mentőmellényt (szükség esetén testhevedert is) viselni

a) a vízen történő bármilyen munkavégzés során;

b) vízből mentés végrehajtása közben;

c) bejelentésre történő kivonulás ideje alatt;

d) éjjel és korlátozott látási viszonyok között; valamint

e) azokon a vízterületeken, ahol viharjelzés működik, a viharjelzés bármely fokozatának elrendelése esetén annak fennállásáig.

119. A partra vagy más vízi járműre a vízi járműből a járőr minden tagja ki-, illetve átszállhat. Ebben az esetben a jármű vezetője gondoskodik a jármű biztonságos elhelyezéséről, a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr pedig arról, hogy a fegyverzetet és a szolgálati felszerelést a járőrök magukhoz vegyék, valamint a szolgálatparancsnokkal az összeköttetést fenntartsák. Vízi járművön a fegyvert és a szolgálati felszerelést őrizetlenül hagyni tilos.

120. A határrendészeti járőr a vízi járművel végrehajtott szolgálata során:

a) ellenőrzi a határvíz megközelítési útvonalait;

b) figyelemmel kíséri a határvízen, az abban levő szigeteken, a "hídfőkön", valamint a határvíz partján, a part közelében tartózkodó személyek tevékenységét, magatartását, megállapítja a vízparton tartózkodás célját, jogalapját, indokolt esetben az érintett személyeket igazoltatja, ha szükséges, felszólítja az érintett személyeket a partraszállásra, és ellenőrzi a határvízen közlekedésre kiadott engedélyek meglétét az abban foglaltak betartását; valamint

c) figyelmet fordít a határfolyók rendjére, a fürdőzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére.

7.10. Járőrszolgálat vonaton

121. Vonatkísérő járőrszolgálatra járőrpár, járőrcsoport és megerősített járőrcsoport vezényelhető.

122. Vonatkísérő járőrszolgálatra elsősorban a közrendvédelmi és a határrendészeti szolgálati ágak állományát kell vezényelni. Amennyiben azt bűnüldözési vagy egyéb szolgálati érdek indokolttá teszi, a vonatkísérő járőrszolgálat megerősíthető a bűnügyi szolgálati ág állományával.

123. A vonatkísérő járőr tagjainak ismerniük kell a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó szabálysértési és bűncselekményi törvényi tényállásokat, a vasútra vonatkozó alapvető munkavédelmi előírásokat, a vonaton, állomáson, pályaudvaron végrehajtandó rendőri intézkedések sajátos módszereit, az adott vasúti közlekedési útvonalra vonatkozó illegális migrációs helyzetet, a jellemző okmányhamisítási módozatokat és a vonat személyek megbúvására, tárgyak elrejtésére alkalmas helyeit.

124. A vonatkísérő járőrt az eligazítás során el kell látni olyan kézi rádiókészülékkel és/vagy szolgálati mobiltelefonnal, amellyel a vonat haladása közben is kapcsolatot tud tartani az illetékes rendőri szervek ügyeleti szolgálataival. A járőrnek rendelkezésére kell bocsátani a menetvonallal érintett rendőri szervek ügyeleti szolgálatainak elérhetőségeit.

125. A vonatkísérő járőr - ha az induló, illetőleg a célállomáson vasúti rendőrőrs, alosztály működik, és az nem a szolgálati helye - köteles jelentkezni a rendőrőrs, alosztály szolgálatparancsnokánál. Ennek során jelentenie kell a kísért vonat számát, érkezési és indulási idejét, az állomáson, pályaudvaron teljesítendő szolgálatának időtartamát, intézkedéseit és tapasztalatait. A szolgálatparancsnoknak a járőr szolgálatellátásához szükséges mértékben tájékoztatást kell adnia a bejelentésekről, eseményekről és egyéb releváns információkról.

126. A vonatkísérő járőr a menetvonal alapján illetékes ügyeleti szolgálatnál köteles rádiókészüléken vagy távközlési eszközön keresztül bejelentkezni.

127. A vonatkísérő járőr a vonat indulása előtt felveszi a kapcsolatot a vonatvezetővel vagy a vezető jegyvizsgálóval, és tájékoztatja kísérési feladata megkezdéséről, tájékozódik a várható forgalmi körülményekről, az utazóközönségről, a vasúti személyzet közbiztonságot érintő tapasztalatairól.

128. A közbeeső állomásokon, megállóhelyeken a vonatkísérő járőr a vonatról leszáll, a szerelvény mellett tartózkodik, figyelemmel kíséri a le- és felszálló utasokat, a peronokon várakozókat.

129. Amennyiben a vonatkísérő járőr a szolgálatát egy közbeeső állomáson bármely okból megszakítja, arról haladéktalanul jelentést tesz az illetékes ügyeleti szolgálatnak, valamint szolgálatparancsnokának, és a szolgálatparancsnok utasítása szerint folytatja szolgálatát.

130. A nemzetközi forgalomban közlekedő vonaton nemzetközi közös járőr szolgálatot teljesítő járőrnek ismernie kell a vonatkozó jogszabály, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés, illetve azok végrehajtására kiadott dokumentum vagy együttműködési megállapodás közös járőrözésre vonatkozó szabályait.

V. FEJEZET

AZ ŐRSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK

8. Objektumok őrzése

131. A Magyarország területén működő, a nemzetközi jog alapján sérthetetlenséget élvező diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint a nemzetközi szervezetek objektumainak őrzését a Rendőrség Csapatszolgálati Szabályzatában meghatározottak szerint kell végrehajtani.

132. A 131. pontban meghatározott objektumok őrzése esetén a szolgálati okmányokat (útirányterv, őrutasítás) a Rendőrség Csapatszolgálati Szabályzatában meghatározottak alapján kell elkészíteni.

9. Az őrszolgálat formái

9.1. Mozgóőri szolgálat

133. A mozgóőri szolgálatot a közterületen egy vagy több rendőr vagy szerződéses határvadász közösen, gyalogosan teljesíti.[41]

134. A mozgóőr részére az őrszolgálattal érintett osztály vezetője vagy az őrsparancsnok mozgási körzetet jelöl ki úgy, hogy a felállítási helynek a mozgási körzeten belül annál az objektumnál, területrésznél kell lennie, amelynek visszatérő ellenőrzése közbiztonsági, illetve objektumvédelmi szempontból leginkább indokolt.[42]

135. A mozgóőr mozgási körzetét és feladatát úgy kell meghatározni, hogy az őrnek lehetősége legyen a mozgási körzet minél teljesebb ellenőrzésére.[43]

136. A rendőr-főkapitányság vezetője intézkedik a forgalmas csomópontok, idegenforgalmi szempontból frekventált helyek, közösségi terek felmérésére és mozgóőri szolgálattal történő ellenőrzésének a megszervezésére a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes által meghatározottak szerint.

9.2. Objektumőri szolgálat

137. Az objektumőr körzetét és őrhelyét úgy kell meghatározni, hogy az őrhely lehetőleg az őrzendő objektum biztonsági szempontból legérzékenyebb pontjánál legyen.

138. Az objektumőr folyamatosan az őrhelyén tartózkodik, azt a körzetének ellenőrzése érdekében az őrutasításban meghatározott időtartamra hagyhatja el.

139. Objektumőri szolgálatra az osztható be, aki jártas:

a) a veszélyforrások felismerésében;

b) a bevezetett, illetve egy közvetett vagy közvetlen támadás esetén bevezetendő védelmi és biztonsági rendszabályokban;

c) a be- és kiléptetés szabályaiban;

d) az adott objektum objektumvédelmi tervének az általa ellátott feladatokra vonatkozó részében;

e) az objektumban dolgozók értesítésének és riasztásának rendjében.

140. Az objektumőr feladata az objektum és az ott-tartózkodók biztonsága ellen irányuló jogsértő cselekmények időben történő felismerése, megakadályozása vagy a megakadályozáshoz szükséges elsődleges intézkedések haladéktalan megtétele.

141. Az őrutasítást az alábbiakra figyelemmel kell elkészíteni:

a) az őrzött objektum (épület) sajátosságai, veszélyeztetettségének foka;

b) a lehetséges veszélyforrások;

c) a bevezetett védelmi és biztonsági rendszabályok;

d) a be- és kiléptetés rendje;

e) az objektumban dolgozók értesítésének és riasztásának rendje; valamint

f) az adott épületre vonatkozó körletrend.

142. Az objektumőr szolgálatteljesítése során az objektum őrzésétől eltérő más feladatra nem vehető igénybe.

143. Képtovábbító eszközzel megerősített technikai biztosítás esetén az objektumőr őrhelyére a kamerarendszer végpontja beköthető, és az objektumőr megbízható a kameraképek figyelésével.

9.3. Fogdaőri szolgálat

144. A fogdaőri szolgálat ellátásának szabályait, a fogdaőr feladatait a Szolgálati Szabályzat, a rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet és a Rendőrség fogdaszolgálati szabályzata tartalmazza.

9.4. Kísérő őri szolgálat

145. A kísérőőri szolgálat ellátásának szabályait, a kísérőőr feladatait a Szolgálati Szabályzat, a rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet és a Rendőrség fogdaszolgálati szabályzata tartalmazza.

9.5. Rendkívüli őri szolgálat

146. A rendkívüli őr külön utasításra, az elöljáró által meghatározott őrzési feladatok keretében igénybe vehető elfogott, előállított, őrizetben vagy házi őrizetben lévő személy őrzésére, objektum ideiglenes őrzésére, valamint az általános és középiskolák rendjének fenntartásában történő közreműködés rendőrségi végrehajtásáról szóló ORFK utasításban foglalt feladat ellátására.

147. Biztosítási feladatok keretében a rendkívüli őr a Rendőrség Csapatszolgálati Szabályzatában meghatározott biztosítószolgálatok ellátására vehető igénybe.

9.6. Díszőr szolgálat

148. A díszőrt a protokolláris őrszolgálatának ellátására a szolgálatparancsnok vagy a díszegység vezénylő parancsnoka a rendezvény jellegétől függően felkészíti, eligazítja, egyenruházatát, felszerelését ellenőrzi.

149. Lovas járőr külön utasítás alapján a Nemzeti Lovas Díszegység öltözetében vagy társasági öltözetben, szolgálati lóval díszőr szolgálatot teljesíthet.

150. A díszőr - lehetőség szerint - intézkedést nem kezdeményez.

151. A szükséges váltásról a szolgálati elöljáró arra figyelemmel köteles gondoskodni, hogy a díszőr egy óránál tovább nem tartózkodhat őrhelyén.

152. Amennyiben a díszőrt közterületen vagy nyilvános helyen a rendezvény megkezdése előtt vagy azt követően is alkalmazzák, úgy a díszőrök biztosításáról rendkívüli őr vezénylésével kell gondoskodni.

VI. FEJEZET

A SZOLGÁLAT TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE

10. Általános feladatok

153. A közterületi jelenlét biztosítása érdekében a szolgálat tervezése a járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője és az őrsparancsnok feladata, amelynek során az illetékességi területe bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági helyzetének elemzése, értékelése, az elöljáró utasításai, a lakosság közbiztonságérzetét befolyásoló tényezők, illetve az önkormányzat közbiztonságra vonatkozó elvárásai, a különböző megkeresések, lakossági jelzések, a közterületi szolgálatot teljesítők beszámoltatása során ismertté vált információk, valamint a rendelkezésre álló erők és eszközök számbavétele alapján kialakítja döntését a feladatok elosztására, a szolgálatellátás módjára, az ehhez szükséges létszám és technikai eszközök igénybevételére vonatkozóan.

154. A 153. pont alapján meghozott döntések végrehajtása érdekében a szolgálat szervezése a járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője vagy az alosztályvezető, az őrsparancsnok vagy az őrsparancsnok-helyettes döntése a rendelkezésre álló létszám és technikai eszközök feladatok szerinti elosztásáról, a járőrök, őrök részére a feladatok meghatározásáról, tevékenységük összehangolásáról.

155. A járőr- és őrszolgálatok tervezéséhez és szervezéséhez szükséges feltételek biztosításáért a rendőri szerv vezetője, a tervező, szervező munka szabályszerű végrehajtásáért a rendőri szerv azon szolgálati ágának vezetője a felelős, akinek a járőr- vagy őrszolgálat formáját meghatározó feladat a hatáskörébe tartozik.

156. A járőrszolgálat szervezése során a szükséges mértékben egyeztetni kell:

a) a rendőri szerven belül lévő szolgálati ágakkal;

b) az illetékességi területtel határos rendőri szervekkel;

c) az illetékességi területen feladatot ellátó más szervekkel;

d) az illetékességi területen működő polgár egyesületekkel és az egyes rendészeti feladatot ellátó személyek munkáltatóival; és

e) ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, a közös határmenti járőrszolgálattal, a határrendészeti járőrszolgálattal kapcsolatban a szomszédos ország illetékes szervével.

11. Az elemző-értékelő munka

157. A rendőri szerv illetékességi területe bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági helyzetének elemzése, értékelése során figyelembe kell venni különösen:

a) a lakosság szubjektív közbiztonságérzetét leginkább befolyásoló tényezőket;

b) az ismertté vált bűncselekményeket, különös tekintettel a közterületen és a nyilvános helyeken elkövetett bűncselekményekre, ezek jellegére, elkövetési módjára, területi elhelyezkedésére, elkövetési idejére;

c) az ismertté vált bűnelkövetőkre vonatkozó adatokat, a nyomozások tapasztalatait;

d) a szabálysértésekről rendelkezésre álló adatokat, különösen az elzárással sújtható szabálysértéseket, a közrend elleni, a kiemelt közúti közlekedési; a tulajdon elleni, illetve a területre jellemző szabálysértéseket;

e) a közlekedési balesetek alakulását, azok helyét, idejét, a baleseti okokat, az okozókat, a sérülések súlyossági fokát;

f) az ismertté vált és az illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekményeket, különös tekintettel ezek jellegére, elkövetési módjára, területi elhelyezkedésére, elkövetési idejére;

g) az illetékességi területen található veszélyeztetett objektumok, területek elhelyezkedését, ide értve a nagy forgalmú szórakozóhelyeket, köztéri parkokat, nagyobb játszótereket, tanintézeteket, bevásárlóközpontokat, pénzintézeteket, üzemanyagtöltő állomásokat is;

h) a rendezvények biztosítása és a kiemelkedő egyéb események tapasztalatait;

i) a bűnügyi és egyéb megkereséseket, panaszokat, közérdekű bejelentéseket, ezek teljesülését;

j) a jogsértések megelőzésére tett jelzéseket, javaslatokat, a rendészeti, vagyonvédelmi ellenőrzéseket;

k) a lakosság összetételét, a közbiztonság javítására irányuló tájékoztatási tevékenységet;

l) az önkormányzatok bűnügyi és közbiztonsági helyzetre vonatkozó igényeit;

m) a közbiztonság érdekében tett önkormányzati és lakossági kezdeményezéseket és a járási közbiztonsági egyeztető fórumok és konzultációs értekezletek tapasztalatait;

n) a rendvédelmi szervekkel, a polgárőr egyesületekkel és az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek munkáltatóival való együttműködést;

o) a rendőri szerv létszámviszonyait, a szolgálatba vezényelhető állomány képzettségi, fegyelmi, egészségügyi és pszichikai helyzetét, az anyagi-technikai biztosítottság fokát, az anyagi eszközök állapotát, alkalmazhatóságát; valamint

p) a a rendőri intézkedések és a szerződéses határvadász intézkedései, a fokozott ellenőrzések tapasztalatait.[44]

158. A rendészeti helyzet elemzésének keretében a határőrizet értékelése során figyelembe kell venni:

a) a helyzeti tudatosságot, ami azt méri, hogy az egységek mennyire képesek felderíteni a folyamatban lévő vagy már bekövetkezett illegális határátlépéseket, illetve csempésztevékenységet a vonatkozó tervezési időszak egészében, valamint jelzi a taktikai szintű követelményeket - így különösen a megfigyelési időket és területeket, a felderítési arányt, az azonosítási módszereket és a célprofilalkotást -, továbbá a határterületen tevékenykedő járőrök számát és haladási útvonalát, valamint

b) a reagálási képességet, ami azt méri, hogy a vonatkozó tervezési időszak egészében az egységek mennyire képesek az észlelt személyek feltartóztatására, elfogására és átvizsgálására, illetve a feltehetően illegális tevékenységek kivizsgálására, emellett jelzi a taktikai szintű követelményeket, így különösen a járőrök sűrűségét és felszereltségét, a különleges egységek sűrűségét és bevethetőségét, a légi járművek rendelkezésre állását.

159. Az illegális migrációval és az ahhoz kapcsolódó jogellenes cselekményekkel összefüggésben az elemzés, értékelés során figyelembe kell venni különösen:

a) a területen átvezető illegális migrációs útvonalak elhelyezkedését, a jogsértések elkövetésének jellemző időpontjait és az elkövetők jellemző állampolgárságát;

b) a rendőri és a társszervek által rendelkezésre bocsátott, az illegális migrációval kapcsolatos információkat;

c) az elfogott illegális migránsok meghallgatása során nyert információkat;

d) a szomszédos ország területén, a közös határszakaszon bekövetkezett, az államhatárhoz és az illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekményeket, az azokkal kapcsolatban a szomszédos ország által rendelkezésre bocsátott információkat;

e) az illetékességi területen található illegális migránsok megbújására, pihentetésére alkalmas helyeket;

f) az illegális migrációval kapcsolatba hozható jogsértő cselekményeket elkövető személyek jellemző elkövetési módszereit.

160. Az elemző-értékelő munka során levont következtetések alapján a járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője, illetve az őrsparancsnok dönt a bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági feladatok hatékony végrehajtása érdekében:

a) az ellenőrzés alá kerülő területekről, objektumokról, az ellenőrzés időszakairól, az ennek során végrehajtandó feladatokról;

b) az illetékességi területen jelentkező, a közbiztonsággal, a határbiztonsággal összefüggő megoldatlan helyzetek kezeléséről;

c) a szükségessé váló átcsoportosítások, összevonások előkészítéséről, a megerősítő rendőri erők igényléséről;

d) a híradó összeköttetés, a jelentések, az értesítések rendjéről;

e) az alkalmazandó járőr- és őrszolgálati formák meghatározásáról;

f) a járőrkörzetek, mozgóőr körzetek, járőrútvonalak, őrhelyek kijelöléséről, az ott végrehajtandó fő feladatok meghatározásáról;

g) a jelentkező más szolgálati feladatok végrehajtásának rendjéről;

h) a fokozott rendőrségi jelenléttel biztosított, illetve őrszolgálattal védett objektumok, területek kijelöléséről;[45]

i) a polgárőr egyesületekkel, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel és az egyéb közreműködőkkel történő kapcsolattartás rendjéről.

12. A szolgálattervezet elkészítése

161. A járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője vagy az őrsparancsnok által kijelölt személy rögzíti a szolgálati időbeosztást.

162. A szolgálattervezetet a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer) az erre kialakított felületen elektronikus formában, az állományparancsban meghatározott szolgálati időrendszer alapján, az aktuális feladatok figyelembevételével kell elkészíteni.

163. A tervezéskor általános szabályként kell figyelembe venni, hogy az erők és eszközök jelentős része a bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági szempontból legjelentősebb körzetekben és időszakokban összpontosuljon, lehetőség legyen minden napszakban a váratlanul jelentkező eseményekre, bejelentésekre, segélyhívásokra történő azonnali rendőrségi reagálásra.[46]

164. A közös járőrszolgálat tervezése során az utasítás a közös járőrszolgálat szabályait meghatározó együttműködési megállapodásban foglalt eltérésekkel alkalmazható.

165. A nemzetközi közös járőrszolgálat tervezése és végrehajtása során az utasítás az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés, illetve azok végrehajtására kiadott dokumentumokban foglalt eltérésekkel alkalmazható.

VII. FEJEZET

A JÁRŐRÖK ÉS AZ ŐRÖK ELIGAZÍTÁSA, ELLENŐRZÉSE, BESZÁMOLÁSA

13. Az eligazítás

166. A járőrök és az őrök a szolgálatba indulás előtt kötelesek eligazításra jelentkezni.

167. A járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője és az őrsparancsnok minden hónapban legalább egy esetben, az alosztályvezetők, az őrsparancsnok-helyettesek havonta legalább két alkalommal személyesen részt vesznek a szolgálatba lépő állomány eligazításán.

168. Az eligazításon részt vevő:

a) köteles a részére szolgálatra meghatározott öltözetben, fegyverzettel és felszereléssel, olyan módon megjelenni, hogy a ruházata az öltözködési és alaki szabályoknak mindenkor megfelelő, felszerelése, fegyverzete karbantartott, használatra alkalmas állapotban legyen;

b) köteles rögzíteni a részére meghatározott célokat, feladatokat, illetve a szolgálatellátását érintő főbb időpontokat, így különösen a munkaközi szünete megkezdésének időpontját, a váltás idejét, a következő szolgálatba lépések idejét;

c) az elvégzendő tevékenységhez a rendelkezésre álló feltételek, információk és okmányok megismerését követően köteles a szolgálatparancsnok támogatásával kiválasztani a feladatai ellátását biztosító munkamódszereket, és felkészülni azok alkalmazására.

169. Az eligazításon részt vevőnek az eligazításra vonatkozó, informatikai alapú dokumentációt - a Robotzsaru rendszer e célra kialakított alkalmazásában - egyéni kódjával bejelentkezve tudomásul kell vennie. Az állományilletékes parancsnok - figyelemmel az egy időben, jelentős létszámban szolgálatba lépő állományra - a szolgálati feladatra vezényelt állomány eligazítása tudomásulvételének időpontjára vonatkozóan ettől eltérően is rendelkezhet.

14. A szolgálatellátás ellenőrzése

170. A járőrök és az őrök, valamint a stabil hőkamerák kezelőszemélyzetének ellenőrzését a szolgálatot tervező parancsnok egy hónapra előre tervezi.[47]

171. A 170. pontban meghatározott állomány ellenőrzését havonta legalább három alkalommal kell végrehajtani úgy, hogy abból legalább egy éjszakára, illetőleg egy hétvégére essen. Az éjszakai és a hétvégi ellenőrzést összevontan, ugyanazon a naptári napon nem lehet végrehajtani.[48]

172. A 170. pontban meghatározott állomány szolgálatellátását a közvetlen szolgálati elöljárók kötelesek ellenőrizni úgy, hogy minden váltás havonta legalább két alkalommal - melyből egynek éjszakára kell esnie - ellenőrzés alá kerüljön. A váltások ellenőrzésének dokumentálása során az ellenőrzés alá vont rendőröket, szerződéses határvadászokat nevesíteni kell.[49]

173. Az ellenőrzéseket az ellenőrzési módszerek arányos megválasztásával - helyszíni vizsgálat, munkafolyamat ellenőrzése, megfigyelés és elektronikus úton történő ellenőrzés, távfelügyeleti, illetve rögzített képfelvétel kiértékelése módszerével - kell végrehajtani.[50]

174. A járőr- és őrszolgálat ellenőrzésénél havonta legalább egy alkalommal tervezett és dokumentált módon végre kell hajtani:

a) a járművek üzemképességének, szolgálatra való alkalmasságának, karbantartottságának;

b) a szolgálati állatok elhelyezésének, ellátásának, ápoltságának;

c) a rádiókészülékek és technikai eszközök alkalmazhatóságának;

d) az egyéni és alegységkészletből biztosított felszerelések meglétének;

e) a szolgálati igazolvány meglétének, épségének, érvényességének;

f) az azonosító jelvény meglétének, épségének; valamint

g) a szigorú számadásos nyomtatványok meglétének, vezetettségének

ellenőrzését.

175. A járőrt és az őrt ellenőrizhetik:

a) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei;

b) a saját szolgálati águk vonatkozásában az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, határrendészeti főosztályvezetői;

c) saját állományuk vonatkozásában a Készenléti Rendőrség parancsnok-helyettesei, főosztályvezetői, osztályvezetői;

d) saját állományuk vonatkozásában a rendőrfőkapitányok, a bűnügyi és a rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes,

e) saját állományuk vonatkozásában a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója, a bűnügyi, valamint a rendészeti igazgatóhelyettes;

f) saját állományuk vonatkozásában a rendőr-főkapitányságok bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, határrendészeti főosztályvezetői, osztályvezetői és helyetteseik, szolgálatvezetői, alosztályvezetői;

g) saját állományuk vonatkozásában a kapitányságvezetők, a határrendészeti kirendeltségvezetők és helyetteseik;

h) a járőrt, őrt vezénylő szervezeti elem vezetője és helyettesei;

i) az arra jogosult vezetők által nyílt paranccsal erre felhatalmazott személyek; valamint

j) a saját és az alárendeltségükbe utalt állomány vonatkozásában a szolgálatot ellátó rendőr vagy szerződéses határvadász közvetlen elöljárói.[51]

176. A járőr-, illetve őrszolgálat ellenőrzéséről az ellenőrzéssel érintett járőr vagy őr a szolgálatparancsnok vagy az ügyeleti szolgálat részére az ellenőrzést követően haladéktalanul jelentést tesz.

177. A járőr- és őrszolgálat ellátás ellenőrzésének helyéről, idejéről, az ellenőrzést végrehajtó személyéről a járőrt, az őrt előzetesen tilos értesíteni.

178. Az ellenőrzések gyakoriságát növelni kell, ha az állomány fegyelmi helyzete, vagy a bűnügyi, közbiztonsági vagy határbiztonsági helyzet azt szükségessé teszi.

15. A beszámolás

179. A szolgálatból bevonuló járőr, őr köteles:

a) a szolgálatparancsnoknak szóban jelentést tenni a részére meghatározott célok megvalósulásáról és a feladatok végrehajtásáról, tapasztalatairól, intézkedéseiről, a bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági helyzetre vonatkozó észrevételeiről, megfigyeléseiről, a bűnmegelőzést szolgáló javaslatairól;

b) beszámolási tevékenységét a Robotzsaru rendszerben a meghatározottak szerint rögzíteni, dokumentálni; valamint

c) az intézkedéseivel, tapasztalataival összefüggő iratokat elkészíteni, azokat, valamint a helyszínbírságolási okmányokat - eltérő rendelkezés hiányában - a beszámolással egy időben leadni.

180. Az állományilletékes parancsnok - figyelemmel az egy időben, jelentős létszámban szolgálatból bevonuló állományra - a beszámolás dokumentálása, illetve a beszámoltatás parancsnoki hitelesítése tekintetében a 179. pont b) alpontjától eltérően is rendelkezhet.

VIII. FEJEZET

A JÁRŐR- ÉS ŐRSZOLGÁLAT SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA, FELÜGYELETE, A JÁRŐR- ÉS ŐRSZOLGÁLATOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB PARANCSNOKI FELADATOK

181. A rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes felelős a közterületek és nyilvános helyek rendőrségi ellenőrzésére alkalmazott járőr- és őrszolgálatok országos szakmai irányításáért, ennek keretében segédletek kiadásáért, a járőr- és őrszolgálatok korszerűsítésének, fejlesztésének felügyeletéért, a gyakorlati (ellenőrzési) tapasztalatok figyelembevételével a szükségessé váló módosítások kezdeményezéséért.[52]

182. A gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes felelős a járőr- és őrszolgálatok ellátásához szükséges, az utasítás mellékletében, valamint az ellátási normákban előírt felszerelési és fegyverzeti anyagok biztosításáért.

183. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály vezetője szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol a közrendvédelmi és a bűnügyi járőr- és őrszolgálatokat ellátó rendőri szervek e tevékenysége felett. A határrendészeti járőrszolgálat szakmai irányítását és felügyeletét az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztályának vezetője, a közlekedési forgalomellenőrző járőrszolgálat szakmai irányítását és felügyeletét az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője látja el.

184. A 183. pontban szereplő vezetők szakmai irányítói és felügyeleti jogkörükben eljárva:

a) jogosultak a járőr- és őrszolgálatok ellenőrzésére, a szolgálatok tervezéséért és szervezéséért felelős parancsnok beszámoltatására, eseti járőr- és őrszolgálati feladatok meghatározására;

b) a területi rendőri szervek érintett főosztályvezetőivel, osztályvezetői szolgálatvezetőivel közösen évente egy alkalommal közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és határrendészeti parancsnoki értekezleten értékelik a szolgálatellátás helyzetét, a végrehajtás tapasztalatait; valamint

c) a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek javaslatot tesznek az értékelt évet követő év átfogó feladataira, a döntést követően kidolgozzák azokat.

185. A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesei, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság rendészeti igazgatóhelyettese felelnek:[53]

a) az adott szerv illetékességi területe vonatkozásában a közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzéséért;

b) az államhatár rendjének védelméért;

c) a határőrizet érdekében alkalmazott járőr- és őrszolgálatok területi irányításáért;

d) a regionálisan jelentkező feladatok összehangolásáért; valamint

e) a területi szakmai irányító főosztályok, osztályok tevékenységének közvetlen irányításáért.

186. A területi rendőri szervek közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és határrendészeti szakmai irányító és felügyeleti feladatokat ellátó szervezeti elemeinek vezetői:

a) folyamatosan figyelemmel kísérik, ellenőrzik és ellenőriztetik a szolgálatok ellátását, elemzik és értékelik a közbiztonságra, a határbiztonságra, a közterületek és az államhatár rendjére gyakorolt hatását, a a rendőri intézkedések és a szerződéses határvadász intézkedései végrehajtásának jogszerűségét, szakszerűségét, arányosságát és kulturáltságát;[54]

b) az ellenőrzéseik tervezésekor lehetőség szerint figyelembe veszik a helyi szinteken megvalósuló ellenőrzések tervezeteit;

c) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorolnak a területi rendőri szervek, a rendőrkapitányságok, a határrendészeti kirendeltségek járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetőinek és őrsparancsnokainak munkája felett, őket szükség szerint, de legalább negyedévente koordinációs értekezleten beszámoltatják a feladatok teljesüléséről, értékelik a végrehajtást, egyeztetik a következő időszak fő feladatait;

d) évente munkaértekezlet keretében - a koordinációs értekezletek, az ellenőrzések tapasztalatai, az aktuális bűnügyi, közbiztonsági, határbiztonsági helyzet, a rendőri intézkedések és a szerződéses határvadász intézkedései, az önkormányzatok észrevételei, állampolgárok bejelentései, valamint a polgárőr egyesületekkel és az egyes rendészeti feladatot ellátó személyek munkáltatóival történő együttműködés tapasztalatai alapján - értékelik a szolgálati tevékenységet;[55]

e) a következő időszak átfogó feladataira javaslatot tesznek a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság rendészeti rendőrfőkapitány-helyetteseinek, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság rendészeti igazgatóhelyettesének, a döntést követően kidolgozzák azokat;[56]

f) a Nemzeti Védelmi Szolgálat által - a járőrök és őrök oktatása céljából - átadott iratok ismertetésének gyakorlatára területi rendőri szervenként egységesen, külön eljárási rendet dolgoznak ki.

187. A rendőrkapitányságok és a határrendészeti kirendeltségek vezetői:

a) felelősek a folyamatos járőr- és őrszolgálatok teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáért;

b) figyelemmel kísérik a meghatározott szolgálati feladatok teljesülését;

c) hetente beszámoltatják a járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetőjét, az őrsparancsnokokat;

d) értékelik a célkitűzések megvalósulását, a feladatok végrehajtását; valamint

e) meghatározzák a szolgálati feladatok fő irányait.

188. A rendőrkapitányságok és a határrendészeti kirendeltségek járőr- és őrszolgálattal érintett osztályvezetőinek és őrsparancsnokainak feladata illetékességi területükön a szolgálatellátás helyi feladatainak meghatározása, a járőrökre, őrökre vonatkozó magatartási, biztonsági rendszabályok előírása.

189. A járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője a tevékenysége során:

a) rendszeresen gyűjti a szolgálatellátásra vonatkozó adatokat, elemzi, értékeli a bűnügyi, közbiztonsági, határbiztonsági helyzetet, a rendőri intézkedések alakulását, az állampolgárok és az önkormányzatok közbiztonsági helyzettel összefüggő észrevételeit;

b) kialakítja a rendőrkapitányság, határrendészeti kirendeltség járőrkörzeteit, mozgóőr körzeteit, járőrútirány terveit, kidolgozza az őrutasításokat;

c) figyelemmel kíséri és havonta legalább egy alkalommal ellenőrzi a szolgálattervezetet;

d) figyelemmel kíséri a szolgálatirányítás végrehajtását;

e) szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol az osztályvezető jogállású őrsparancsnokok rendészeti munkája felett;

f) közvetlenül irányítja az alárendelt őrsparancsnokok és alosztályvezetők munkáját; valamint

g) hetente egy alkalommal beszámoltatja az alárendelt őrsparancsnokokat, alosztályvezetőket a végzett munkáról, amelynek keretében koordinálja a következő hét szolgálati feladatait, és negyedévente munkaértekezleten értékeli az irányításuk alá tartozó állomány szolgálati tevékenységét.

190. Az őrsparancsnokok, alosztályvezetők feladata a napi járőr- és őrszolgálatok tervezése, szervezése, a szolgálat tervezetének és az ellenőrzés tervének elkészítése. Részt vesznek a szolgálatirányítás feladatainak végrehajtásában, végzik a jelentések, feljelentések revízióját, gondoskodnak a szolgálati okmányok vezetésének szabályosságáról. Alárendeltjeik munkáját úgy szervezik, hogy a folyamatos parancsnoki jelenlét és ellenőrzés, valamint az eligazítás és beszámoltatás mindenkor biztosított legyen.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI OKMÁNYOK

16. A szolgálati okmányok típusai

191. A szolgálati okmányok a járőr- és őrszolgálatok tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére, az események és intézkedések nyilvántartására szolgálnak.

192. A rendőri szervnél az alábbi szolgálati okmányokat (vagy hitelesített informatikai rendszereket) kell alkalmazni:

a) a rendőri szerv illetékességi területének leírása;

b) járőrkörzet leírás(ok);

c) járőr útirányterv(ek) (alkalmazása esetén);

d) őrutasítás(ok) (alkalmazása esetén);

e) bűnügyi és baleseti ponttérkép (a határrendészeti kirendeltségeket kivéve);

f) szolgálattervezet;

g) eligazító lap;

h) beszámoltató lap; valamint

i) ellenőrzési napló.

17. A szolgálati okmányok elkészítése és vezetése

193. A Robotzsaru rendszer egységes és kötelező használatáról, jogosultsági rendjéről, az adatvédelem, valamint a rendszerfejlesztés előírásairól szóló ORFK utasításban meghatározott szolgálati okmányokat a Robotzsaru rendszerben, az erre a célra létrehozott felületen elektronikusan kell elkészíteni és vezetni.

194. A rendőri szerv illetékességi területének leírását a járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője készíti el, és a rendőri szerv vezetője hagyja jóvá.

195. A járőr körzetleírásokat és - azok alkalmazása esetén - az őrutasításokat a járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője és az őrsparancsnok a helyi sajátosságoknak megfelelően, az elemző-értékelő munka figyelembevételével meghozott döntése alapján készíti el, illetve dolgozza ki, és közvetlen szolgálati elöljárója hagyja jóvá. A rendőrkapitányságokon és a határrendészeti kirendeltségeken a gépkocsizó járőrkörzeteket úgy kell kialakítani, hogy azok a teljes illetékességi területet lefedjék.

196. A járőr útiránytervek készíttetéséért - azok alkalmazása esetén - a járőrszolgálattal érintett osztály vezetője és az őrsparancsnok a felelős. Járőr útirányterv akkor alkalmazható, amennyiben az adott területet kijelölt útvonalon szükséges ellenőrzés alá vonni, vagy a feladat jellege azt különösen indokolja.

197. A rendőrőrsökön a járőr körzetleírások, járőr útiránytervek elkészítéséért, az őrutasítások kidolgozásáért az őrsparancsnok a felelős.

198. Indokolt esetben, eseti jelleggel a szolgálatparancsnok ideiglenes járőr útiránytervet vagy ideiglenes őrutasítást készíthet.

199. A szolgálati okmányok mintáját a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti és a bűnügyi szolgálati ágak tekintetében a 2-4. melléklet, míg a határrendészeti szolgálati ág tekintetében az 5-7. melléklet tartalmazza.

200. Az illetékességi terület leírása tartalmazza:

a) a rendőri szerv illetékességi területének nagyságát (négyzetkilométerben, folyamkilométerben);

b) a települések számát, megnevezését, lélekszámát;

c) a közút-, víziút-, vasúthálózat hosszát, minőségét, forgalmi viszonyait, a közlekedési csomópontokat, repülőtereket;

d) az állam működése, a lakosság ellátása szempontjából kiemelt jelentőségű objektumokat, ezen belül külön a fegyveres biztonsági őrséggel őrzött objektumokat;

e) a veszélyes anyagok tárolásának, szállításának helyeit, főbb útvonalait, egyéb veszélyforrásokat;

f) az idegenforgalom szempontjából érintett területeket;

g) a bűnügyi, a közbiztonsági, a határbiztonsági helyzet általános értékelését;

h) a rendőri szerv illetékességi területén működő határátkelőhelyeket;

i) a közrend, a közbiztonság és a határrendészet szempontjából legjelentősebb területeket, helyeket, objektumokat;

j) a polgárőr egyesületeket, a közbiztonság védelme, fenntartása érdekében működő más rendvédelmi és egyéb szervezeteket, azok székhelyét, fő tevékenységét;

k) mellékletként a járőrkörzetesítés térképét; valamint

l) a határrendészeti kirendeltségek és a horvát viszonylatú határmenti rendőrkapitányságok esetén mellékletként a tájékozódási pontok jegyzékét és a telepített fizikai határvédelmi rendszer leírását.

201. A járőr-körzetesítés térképe tartalmazza:

a) a rendőri szerv székhelyét, a saját és alárendelt szerveit (rendőrőrs, körzeti megbízott), illetékességi területének határát, az illetékességi területén működő határátkelőhelyeket;

b) az illetékességi területen belüli közigazgatási határokat és az államhatárt;

c) a gépkocsizó és a gyalogos járőrkörzeteket, a mozgóőrkörzeteket;

d) a rendőr által, fegyveres biztonsági őrséggel vagy fegyveres szolgálattal őrzött objektumokat; valamint

e) a határrendészeti kirendeltségek és a horvát viszonylatú határmenti rendőrkapitányságok esetén a tájékozódási pontokat.

202. A tájékozódási pontok jegyzéke tartalmazza:

a) a jegyzék számát;

b) a tájékozódási pontok leírását, elérhetőségét, GPS koordinátáit;

c) a jegyzék elkészítési idejét, a készítő és jóváhagyó nevének, rendfokozatának, beosztásának megjelölését, aláírását; valamint

d) a jegyzék parancsnoki felülvizsgálatára vonatkozó záradékot.

203. Az illetékességi terület leírását, a járőrkörzetesítés térképét, a tájékozódási pontok jegyzékét az ügyeleti szolgálatnál és a szolgálatparancsnoknál elektronikus úton, informatikai rendszeren keresztül elérhetővé kell tenni.

204. A járőrkörzetesítés térképének elkészítése során a 8. mellékletben meghatározott rövidítéseket kell alkalmazni.

205. A bűnügyi és a baleseti ponttérkép vezetésének célja, hogy az (al)osztályvezető, őrsparancsnok naprakész állapotban, áttekinthetően lássa a területen előforduló bűncselekmények, közlekedési balesetek helyét, súlyosságát, megkönnyítse az elemző-értékelő munkát, a szolgálat tervezését, szervezését, a bűnügyi, közbiztonsági határbiztonsági helyzet értékelését, a szolgálati feladatokban részt vevők felkészítését.

206. A bűnügyi és a baleseti ponttérkép vezetéséért és naprakészen tartásáért a bűnügyi, illetve közlekedésrendészeti szakterület vezetője által kijelölt személy felel. A térképet a járőrök, őrök eligazítására szolgáló helyiségben elektronikus úton, informatikai rendszeren keresztül hozzáférhetővé kell tenni.

207. A szolgálattervezet (szolgálatvezénylés/jelenléti ív)

a) legalább egy naptári hónapra előre tartalmazza a személyi állomány pihenőnapját, tervezett szabadságát;

b) legalább egy hétre előre tartalmazza a személyi állomány szolgálatteljesítési időbeosztását;

c) előtervezve legalább egy naptári hónapra előre tartalmazza a személyi állomány szolgálatát, átrendelését, az egyéb távolléteket, továbbá a szolgálatok végrehajtására vonatkozó döntésnek, valamint az alkalmazott szolgálati időrendszereknek megfelelően a szabadidejét.

208. Az eligazító lap a szolgálatba induló járőrök, őrök részére tartandó eligazítási szempontokat tartalmazza az eligazítás ideje, a járőrök, őrök megjelölése, valamint az adott terület aktuális bűnügyi, közbiztonsági határbiztonsági jellemzőinek, a meghatározott konkrét, személyre szabott feladatok feltüntetésével.

209. A beszámoltató lap a szolgálatból bevonuló járőrök, őrök által jelentett eseményekre, intézkedésekre vonatkozó és egyéb nyilvántartandó adatok rögzítésére szolgál, elkészítéséért a beszámoltatást végző és a beszámoltatott egyaránt felelős.

210. Az ellenőrzési napló az ellenőrzést végrehajtók megállapításainak rögzítésére szolgál. Az ellenőrzésekről külön jelentés is készülhet, amelyet az ellenőrzött szerv vezetőjének, illetve az ellenőrzött rendőr elöljárójának meg kell küldeni.

211. A járőrkörzet leírás a terület ellenőrzésre kiküldött járőr alapvető szolgálati okmánya, amelyben - közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és bűnügyi járőrszolgálat során - kötött útirány megjelölése nélkül kell meghatározni:

a) a járőrkörzet számát, a járőrszolgálat módját;

b) a járőrkörzet nagyságát, határait, lakosság számát;

c) a bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági szempontból veszélyeztetett területeket, objektumokat;

d) a visszatérő ellenőrzést igénylő objektumokat, helyeket, külön feltüntetve az ellenőrzés idejét, helyét;

e) a járőrkörzetben végrehajtandó általános feladatokat;

f) a munkaközi szünet idejét, az eltöltésére kijelölt helyet, a híradó összeköttetés rendjét és módját;

g) a járőrkörzet leírás elkészítési idejét, a készítő és jóváhagyó nevének, rendfokozatának, beosztásának megjelölését, aláírását;

h) a járőrkörzet leírás parancsnoki felülvizsgálatára vonatkozó záradékot.

212. A határrendészeti járőrkörzet leírásban kötött útirány megjelölése nélkül kell meghatározni:

a) a járőrkörzet számát, a járőrszolgálat módját;

b) a járőrkörzet nagyságát, határait, lakosságszámát, a körzet általános jellemzőit;

c) a bűnügyi, közbiztonsági és határbiztonsági szempontból frekventált területeket, objektumokat, útvonalakat, csomópontokat, tájékozódási pontokat, határszakaszokat;

d) a határbiztonsági szempontból visszatérő ellenőrzést igénylő tájékozódási pontokat, területeket, szakaszokat és objektumokat;

e) a járőrkörzetben végrehajtandó általános feladatokat;

f) a munkaközi szünet idejét, az eltöltésére kijelölt helyet;

g) a híradó összeköttetés rendjét és módját;

h) a járőrkörzet leírás elkészítési idejét, a készítő és jóváhagyó nevének, rendfokozatának, beosztásának megjelölését, aláírását;

i) a járőrkörzet leírás parancsnoki felülvizsgálatára vonatkozó záradékot.

213. A járőr útirányterv tartalmazza:

a) a járőr útirányterv számát, betűjelét;

b) a járőrszolgálat módját;

c) a szolgálat teljesítésének idejét, helyét, útvonalát;

d) a kijelölt útvonalon végrehajtandó fő feladatokat, a kiemelten ellenőrizendő helyeket, objektumokat;

e) a betartandó magatartási és más biztonsági rendszabályokat;

f) a munkaközi szünet idejét és az eltöltésére kijelölt helyet;

g) a híradó összeköttetés rendjét, módját;

h) a járőr útirányterv elkészítési idejét, a készítő nevének, rendfokozatának, beosztásának megjelölését, aláírását;

i) a járőr útirányterv parancsnoki felülvizsgálatára vonatkozó záradékot.

214. Az őrutasítás tartalmazza:

a) az őrzendő objektum, terület, helyiség pontos megnevezését, helyét;

b) az őrszolgálat formáját;

c) az őrhely számát;

d) az őr mozgási körzetét, őrhelyét (felállítási helyét), feladatát, a magatartási rendszabályokat;

e) az objektum biztonságára vonatkozó előírásokat;

f) az őr tevékenységének rendjét rendkívüli esemény esetén;

g) a híradó összeköttetés rendjét, módját;

h) a jelentések rendjét;

i) az őrutasítás készítésének idejét;

j) az őrutasítást készítő és jóváhagyó parancsnok nevének, rendfokozatának, beosztásának megjelölését, aláírását;

k) az őrutasítás parancsnoki felülvizsgálatára vonatkozó záradékot.

215. A szolgálati okmányokat megfelelő elektronikus felület rendszerbeállítása hiányában vagy a program meghibásodása esetén papír alapon, az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell elkészíteni és vezetni.

216. Amennyiben a járőrkörzet leírás, a járőr útirányterv vagy az őrutasítás járőr vagy őr részére elektronikus formában történő hozzáférhetővé tételére (kiadására) nincs lehetőség, ezeknek a szolgálati okmányoknak egy papíralapú példányát - figyelemmel a 15. pontban meghatározottakra - a járőr, őr részére az eligazításon át kell adni, melyet a járőr, az őr a szolgálatának teljesítése során köteles magánál tartani.

217. A járőr- és őrszolgálattal érintett osztály vezetője, valamint a rendőrőrsökön az őrsparancsnok a járőr körzetleírásokat, járőr útirányterveket, őrutasításokat szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, legkésőbb minden év március 31-ig felülvizsgálja, és amennyiben szükséges, aktualizálásukat dokumentált módon elvégzi. Amennyiben az aktualizálás nem indokolt, a felülvizsgálat tényét, annak időpontját kell a szolgálati okmányra rávezetni vagy külön feljegyzésben dokumentálni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

218. Az utasítás rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos kötelezettséget a járőr- vagy őrszolgálatra vezényelt rendőr, szerződéses határvadász, a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti, a határrendészeti, valamint a bűnügyi vezetői állomány, továbbá a szolgálatparancsnok és az ügyeletes munkaköri leírásában szerepeltetni kell.[57]

219. A rendőri szervek vezetői az utasítás hatálybelépését követő 30 napon belül intézkednek az utasításban előírt szolgálati okmányok rendszeresítésére, elkészítésére.

220. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatója gondoskodik az utasításnak a rendvédelmi technikumok tantervébe és szaktanfolyami tematikájába történő beépítéséről, valamint ezt kezdeményezi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karánál.[58]

221. Az utasításban foglaltakat a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti, a határrendészeti és a bűnügyi szolgálati ágak hivatásos állománya részére teljes terjedelmében, más szolgálati ágak, szolgálatok, valamint a szakszolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában a szükséges mértékben, dokumentált formában 2017. május 31-ig oktatni kell.

222. Az utasítás rendelkezéseiből a területi rendőri szervek által kidolgozott vizsgafeladatok (tesztlapok) alapján, a közrendvédelmi, a közlekedésrendészeti, a határrendészeti és a bűnügyi szolgálati ágak hivatásos állományának a 221. pontban meghatározott oktatást követően, 2017. június 30-ig írásbeli vizsgát kell tennie.

223. Ez az utasítás - a 224. pontban foglaltak kivételével - a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

224. Az 1-220. pont, valamint a 225. pont 2017. július 1-jén lép hatályba.

225. Hatályát veszíti a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 22/1997. (XI. 18.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 13/2017. (III. 24.) ORFK utasításhoz

A járőr és az őr felszerelése

Megjegyzés:

* Lovas járőr részére a HLRB 01 típusú lovas rendőrbot.

** Motoros, segédmotoros kerékpáros járőr esetében head-set.

*** Reagáló gépkocsizó járőr részére kötelező.

2. melléklet a 13/2017. (III. 24.) ORFK utasításhoz

3. melléklet a 13/2017. (III. 24.) ORFK utasításhoz

4. melléklet a 13/2017. (III. 24.) ORFK utasításhoz

5. melléklet a 13/2017. (III. 24.) ORFK utasításhoz

6. melléklet a 13/2017. (III. 24.) ORFK utasításhoz

7. melléklet a 13/2017. (III. 24.) ORFK utasításhoz

8. melléklet a 13/2017. (III. 24.) ORFK utasításhoz

Rövidítések