A Fővárosi Törvényszék G.40523/2020/11. számú határozata szerződésszegés tárgyában. Bíró: Gyengéné dr. Nagy Márta

Fővárosi Törvényszék

2.G.40.523/2020/11.

A Fővárosi Törvényszék a Sántha és Pozsgai Ügyvédi Iroda (cím4, ügyintéző: dr. Pozsgai Nóra ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek - a Dezső és Társai Ügyvédi Iroda CHSH (cím1ügyintéző:név1 ügyvéd) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen - szerződésszegésből eredő követelés iránt indított perében tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 56.296.600, - (azaz Ötvenhatmillió-kétszázkilencvenhatezer-hatszáz) Ft-ot és ezen összegnek 2007. június 11. napjától a kifizetés napjáig járó, a régi Ptk. 301/A § (2) bekezdése alapján számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal (hét százalékkal) növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 4.315.000, - (azaz Négymillió-háromszáztizenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell három példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel vagy az illeték megfizetésével kapcsolatos, továbbá, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

Indokolás

Tényállás

A felperes, mint beruházó társbonyolító és az alperes, mint beruházó 2003. május 23-án együttműködési megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) keretében egy 143 lakásos társasház közös megépítésében, valamint a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésében állapodtak meg a beruházás eredményének közös érdekeltségi rendszer keretében történő egymás közötti megosztásával (a továbbiakban: Beruházás I.). A Beruházás I. 2005. év elejére befejeződött, a társasházra kiadott használatba vételi engedély 2005. január 17-én jogerőre emelkedett. A felek a Beruházás I. befejezését megelőzően 2004. augusztus 16-án, majd 2005. március 14-én módosították az együttműködési megállapodást, egy újabb közös ingatlan fejlesztést határoztak el (a továbbiakban: Beruházás II.) és megállapodtak abban, hogy a Beruházás I. és a Beruházás II. eredményével együttesen számolnak el.

Az együttműködési megállapodás 1.1. pontja értelmében a felek rögzítik, hogy az alperes, mint vevő, és az cég1 mint eladó egymással ingatlan adásvételi szerződést kötnek, mely szerint az alperes megvásárolja az cég1 kizárólagos tulajdonát képező cím6 hrsz-ú, és természetben cím2 és cím7 szám alatti kivett üzem megjelölésű, összesen 2214 m2 alapterületű ingatlant. A Beruházás II. vonatkozásában a felek abban állapodnak meg, hogy a Beruházás I. sikerességére tekintettel a felperes feladata újabb beruházás felkutatása és közvetítése.

Az együttműködési megállapodás 1.10. pontja értelmében a felek megállapítják, hogy a jelen szerződés ún. atipikus szerződés, amely több különböző szerződéstípus elemeit tartalmazza. A felek szándéka, hogy

a) az cég2 megbízása alapján a felperes, mint megbízott megbízási jogviszony keretében lássa el a társasházak felépítésével kapcsolatos bonyolítói feladatokat, ugyanakkor a beruházások eredményéből a felperes a bonyolítástól függetlenül részesedjen (b) pont).

Az együttműködési megállapodás 1.11. pontja szerint az atipikus szerződés értelmében a döntési jogok alapvetően az 1.10. pontban írt jogviszony keretében az alperest illetik, a felperes, mint megbízott, gondos eljárásra köteles, a hivatkozott ponton meghatározottakon kívüli tevékenységéért eredmény felelősséggel tartozik.

Az együttműködési megállapodás 6. pontja a beruházások megvalósítása cím alatt rögzíti, hogy a beruházások megvalósítása érdekében szükséges szerződéseket az cég2 jogosult megkötni.

A 12.1. pont szerint az cég2 biztosítja a pénzügyi ütemtervnek megfelelően a beruházások megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet.

A 14. pont a közös érdekeltségi rendszer cím alatt a 14.3. pontban úgy szól, hogy a felek megállapodnak, hogy a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése alapján képződő eredményt (a továbbiakban: eredmény) az alábbi feltételek együttes bekövetkeztétől számított 15 munkanapon belül állapítják meg:

a) a társasházak rendelkeznek olyan használatbavételi engedéllyel, amely nem tartalmazza a lakások és nem lakás célú helyiségek rendeltetésszerű használatát akadályozó feltételeket, valamint a beruházások eredményére kihatással levő kikötéseket, és

b) a generál kivitelezők valamennyi "az átadás-átvételi" szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek, és

c) a generál kivitelezőkkel az elszámolások "a visszatartás kivételével" megtörténtek, és

d) a generál kivitelezői szerződésekben meghatározott garanciális biztosítéki rendszer az cég2 rendelkezésére áll, valamint a beruházások bevételei fedezik a beruházások kiadásait.

A 14.4 pont alatt az eredmény megállapítása keretében a lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek értékesítéséből befolyt nettó ÁFA nélküli bevételből levonásra kerülnek az

a) A beruházások finanszírozási költsége, melyet a felek a mindenkori nettó kiadások és nettó bevételek különbözete után 11% PA mértékben határoznak meg, azaz amennyiben a kiadások meghaladják a bevételeket, a finanszírozás költsége a kiadás és bevétel különbözete után felszámított évi 11%-os kamattal nő, ellenkező esetben az évi 11%-os kamattal csökken,

b) a beruházásokkal kapcsolatban felmerült valamennyi, mindkét fél által elismert nettó költség, beleértve a cég3 díjazását is.

A 14.5. pont kimondja, hogy a fentiek szerint képzett eredményt a felek egymás között 47% - 53% arányban osztják el úgy, hogy 47% az cég2t, 53% a cég3-et illeti meg.