A Debreceni Ítélőtábla Pf.20509/2009/10. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/A. §, 70/G. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 211. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 344. §, 349. §, 1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 4. §, 30. §, 66. §, 77. §, 86. §, 102. §, 121. §, 126. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 10. §, 12. §, 19. §, 27. §, 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 15. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.509/2009/10. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az ítélőtábla a dr. Farkas Lilla ügyvéd (Budapest, Lónyai utca 34. III. emelet 21. szám) által képviselt I. rendű felperes neve (címe) I. rendű, és III. rendű felperes neve (címe) III. rendű felpereseknek a dr. Oláh Zsuzsanna ügyvéd (Nyíregyháza, Dózsa György út 4-6. II. emelet 5. szám) által képviselt I. rendű alperes neve(címe I. rendű, a fellebbezési eljárásban dr. ... jogtanácsos (Nyíregyháza, Hősök tere 5. szám) által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Nyíregyháza, Hősök tere 5. szám) IV. rendű alperes és az ugyancsak dr. Oláh Zsuzsanna ügyvéd által képviselt V.rendű alperes neve (címe) V. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jogok megsértése miatt és kártérítés iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.P.20.035/2008/20. számú ítélete ellen a IV. rendű alperes által 21. sorszám alatt előterjesztett és a fellebbezési eljárásban 3. sorszám alatt kiegészített, valamint az I. rendű alperes által 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a keresetet részben elutasítónak tekinti, nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja és a felperesek keresetét az I. és IV. rendű alperesekkel szemben elutasítja, mellőzi az I. és IV. rendű alperesek kötelezését elsőfokú perköltség és állam által előlegezett költség megfizetésére.

Kötelezi az I. és III. rendű felpereseket személyenként, hogy fizessenek meg az I. rendű alperesnek 18 750 (Tizennyolcezer-hétszázötven) forint általános forgalmi adót tartalmazó 93 750 (Kilencvenháromezer-hétszázötven) forint, a IV. rendű alperesnek 75 000 (Hetvenötezer) forint együttes első- és másodfokú eljárási költséget 15 nap alatt.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A pert eredetileg három felperes indította meg, az elsőfokú bíróság a pereket egyesítette. A per megindításakor az eredeti I. rendű alperes, a ... Pedagógiai Szakszolgálat kereteiben belül működött a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság, amely intézményt azonban a per során a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat határozatával megszűntette, jogutódja az V. rendű alperes lett. Az egyesítést követően P.21.847/2006. szám alatt folytatódó eljárásban 11. sorszám alatt a per III. rendű alperesként perbevont 13. számú, (Huszár téri, a perben "Guszevi"-ként is jelölt) Általános Iskola a per során jogutód nélkül megszűnt, ezért az elsőfokú bíróság - a félbeszakadás megszűnte után P.20.035/2008. szám alatt folytatott eljárásban meghozott - 4. sorszámú végzésében a III. rendű alperessel szemben a felperesek által indított pert megszüntette. Az ezt követően a 2009. február 11-én megtartott tárgyaláson meghozott 3.P.20.035/2008/13. sorszámú végzésében az elsőfokú bíróság a II. rendű felperes keresettől való elállására tekintettel a II. rendű felperes és az I-II. és IV. rendű alperesek között folyamatban lévő pert is megszüntette.

A magát a cigány etnikumhoz tartozónak valló I. rendű felperes 1994. augusztus 22-én született, jelenleg is az I. rendű alperesi intézmény tanulója. A ... Óvoda 2001. április 19-én kérte a tanköteles korú I. rendű felperes vizsgálatát a tanulási képességet vizsgáló bizottságtól, mert tapasztalatai szerint az I. rendű felperes értelmi fejlettsége, szociális érettsége életkoránál alacsonyabb szintű, amely különösen a logikai műveletek végzése közben az ábrázoló tevékenységében, illetve a kommunikáció terén észlelhető. A kérelmet alátámasztó nevelési tanácsadói vélemény szerint az I. rendű felperes általános tájékozottsága saját személyére vonatkozóan is hiányos, a feladathelyzetbe bevonható, azonban az utasításokat nehezen érti, a végrehajtásukban bizonytalan, fáradékonynak és erősen szorongónak bizonyul. Személyiségfejlődése infantilis, akinek gyenge teljesítményét nagyfokú szorongása is ronthatja.

A 2001. május 17-én kelt szakértői javaslat szerint a szakértői bizottság diagnózisként állapította meg az I. rendű felperes enyhe fokú értelmi fogyatékosságát. A Budapest Binet módszer szerint IQ értékét 64-ben határozták meg, a Raven teszt eredményeként tíz percentilis eltérést állapítottak meg nála, az IQ-t 83-ban jelölve, a rajz Q értéket pedig 67-ben határozták meg. Értelmileg két és fél éves lemaradású, neurotikus hajlamaival súlyosbított, infantilis személyként jellemezték. Intézkedési javaslatként rögzítették, hogy tankötelezettségének teljesítését az enyhe fokú értelmi fogyatékosok tanterve szerint kezdheti meg. Fejlesztésre szorulónak minősítették a kognitív képességet (észlelés), a megfigyelőképességet, előírva a gondolkodási műveletek fejlesztését, valamint, hogy a gyermeket grafomotoros fejlesztésben kell részesíteni. Iskolaként az I. rendű alperesi speciális szakiskolát jelölték ki.

A 2005. április 28-án elvégzett felülvizsgálat szerint az I. rendű felperes Raven IQ eredménye 61 volt. A bizottság megállapította, hogy állapota nem változott, változatlanul tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű gyermeknek tekintendő. Fejlesztési területként az elemi percepciót és az analízis-szintézis képességet jelölte meg a bizottság.

A 2007. március 20-án elvégzett felülvizsgálat eredményeként készült szakértői véleményben a Raven teszt eredményét 69-ben határozták meg, megismételve, hogy az I. rendű felperesnél enyhe mentális retardáció áll fenn, amely miatt változatlanul sajátos nevelési igényű. Javasolták, hogy tanulmányait az I. rendű alperes intézményben folytassa, és hogy változatlanul fejleszteni szükséges a vizuális analízis-szintézis képességét, valamint az analógiás gondolkodását.

Az alap- és az első felülvizsgálati szakértői véleményt a bizottság elnöke írta alá, a 2007-es felülvizsgálatot 2 fő gyógypedagógus végezte. A szakértő javaslatok közül a 2001. május 17-én keltezetten szerepel az I. rendű felperes édesapjának aláírása, azonban a nyomtatványnak az a része nincs kitöltve, hogy a szülő egyetért-e a szakvéleménnyel, illetve, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a gyermek a kijelölt iskolában kezdje meg a tanulmányait. A két felülvizsgálati javaslaton szülői aláírás nincs, a hivatalos feljegyzés szerint a szülőt mindkét esetben értesítették.

A 2007. július 4-én tartott tárgyaláson tett személyes nyilatkozata szerint az I. rendű felperes a 6. osztályt jó eredménnyel fejezte be az I. rendű alperesi intézményben. Szeretne tánctanár lenni, édesapja nyomdokaiba lépve, aki cigánytáncot (néptáncot) tanít a nyíregyházi Guszevi iskolában. Tudomása szerint ő azért jár az I. rendű alperesi iskolába, mert még az óvodában megállapították, hogy nehéz a felfogóképessége. Emiatt azonban még soha nem csúfolták. Szerinte az I. rendű alperesi iskola elvégzését követően ugyanúgy tud majd tovább tanulni, mint akik a Huszár téri normál tantervű iskolába járnak. Arra választ nem tudott adni, hogy a perindításra miért került sor. Az I. rendű felperes törvényes képviselője perbeli nyilatkozata során elmondta, hogy az első vizsgálatra ő kísérte el az I. rendű felperest. A vizsgálatra a szülőket nem engedték be. Amikor megkapta az eredményt, közölték vele, hogy a gyermek alultáplált és nem alkalmas arra, hogy normális iskolába járjon. Részleteiben ezt nem magyarázták el neki, és nem tájékoztatták a jogorvoslat lehetőségéről sem. Emlékezete szerint a papírt előre aláíratták vele, még mielőtt a gyermeket a vizsgálatra behívták volna. A perindításra azért került sor, hogy az I. rendű felperes minél hamarabb kikerüljön az I. rendű alperes kötelékéből és normál iskolába járjon a város területén bárhol.