T/12895. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról
Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról
(2016 ..................)
Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:
1. cikk
A Nemzeti hitvallás a "Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét." szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:
"Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége."
2. cikk
Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát."
3. cikk
Az Alaptörvény R) cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége."
4. cikk
(1) Az Alaptörvény XIV. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket - Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmen alapuló jog anyagi ellenszolgáltatásért nem szerezhető.
(3) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás."
"(2) Az Alaptörvény XIV. cikke a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(5) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet -kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
(6) A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg."
5. cikk
(1) Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(3) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.
Indokolás
Általános indokolás
2015-ben példátlan mértékű népvándorlási hullám érte el Európa határait. Másfél millióan lépték át illegálisan a schengeni határokat. A tömegesen érkezők kulturális és gazdasági integrációja megoldhatatlan feladat elé állította Európát, az ellenőrizetlen határátlépések pedig jelentősen növelték a terrorveszélyt.
Az Európai Unió a kötelező betelepítési kvótával próbálta szétosztani a tagállamok között az Európába érkezőket. A kényszerbetelepítésről - elsőként Európában - Magyarország kormánya népszavazást kezdeményezett.
Az október 2-ai népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre. Ezzel létrejött az új egység Magyarországért. Ez az új egység pártok felett áll, nemzeti ügynek tekinti Magyarország szuverenitásának megvédését, a kötelező betelepítési kvóta elutasítását. A 98 százalék egybecsengő akarata kötelez, az Országgyűlésre hárul a feladat, hogy azt közjogi erővel ruházza fel.
Ez az Alaptörvény-módosítás a 98 százalékos többség, 3 millió 300 ezer ember akaratán nyugszik. Több ez, mint bármilyen párt szavazóbázisa a rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad történetében.
Az Alaptörvény módosítása világosan kimondja a népszavazás üzenetét: Magyarországon csak a magyar Országgyűlés által elfogadott törvény szerinti eljárásban hozott döntés alapján lehet élni. Világosan megtiltja idegen népesség betelepítését. Egyértelművé teszi, hogy Magyarország alkotmányos önazonossága nem korlátozható, szuverenitásából fakadó területi egységére és népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési joga nem kérdőjelezhető meg.
Részletes indokolás
Az 1. cikkhez
A Javaslat a Nemzeti hitvallás olyan kiegészítését tartalmazza, mely deklarálja, hogy Magyarország történeti alkotmányában gyökerező önazonosságának védelmezése az állam alapvető kötelessége.
A 2. cikkhez
Az Európai Unió olyan jog- és értékközösség, amely tiszteletben tartja tagállamainak alkotmányos identitását, a tagállamok államiságának legalapvetőbb kérdéseivel összefüggő önálló döntési jogát. Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése kifejezetten is jelzi, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok egyenlőségének elvét és a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok politikai és alkotmányos berendezkedésének. A tagállam nemzeti identitásának meghatározása értelemszerűen az adott állam és az azt alkotó politikai közösség legalapvetőbb, elvitathatatlan joga, amely elsősorban - de nem kizárólag - annak alkotmányában jelenik meg. Helyénvaló ezért, hogy egy állam politikai közössége az alkotmányozón keresztül az állam nemzeti identitásának egyes alkotóelemeit az alkotmányban rögzítse. A nemzeti és az uniós jog egymással való kapcsolatának az egyes államok alkotmányos önazonosságára tekintettel történő értelmezése folyamatosan napirenden van az európai országok alkotmánybíróságai előtt is. Az uniós jog értelmében a tagállamok nemzeti és politikai önazonossága szempontjából jelentősnek ítélt, alkotmányában megjelenő politikai és társadalmi értékválasztását nem lehet megkérdőjelezni. Az E) cikk javasolt kiegészítése a jelenlegi (2) bekezdés "szükséges mértékig" fordulatát konkretizálná és töltené meg tartalommal, mely lényegében az uniós hatáskörgyakorlás világos pontosítását jelentené.
A 3. cikkhez
A Nemzeti hitvallás kiegészítésével összhangban az Alaptörvény R) cikkének módosítása világossá tenné, hogy Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.
A 4. cikkhez
A XIV. cikk módosítása rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be. Ez a népszavazási kérdés alkotmányos szinten történő megfogalmazása, mely világosan rögzíti, hogy más állam vagy szupranacionális szervezet döntése nem eredményezheti idegen népességhez tartozó személyek betelepítését. Rögzíti továbbá, hogy az idegen állampolgár Magyarország területén csak az Országgyűlés által megalkotott sarkalatos törvény szerinti eljárásban meghozott, a magyar hatóságok által elbírált egyedi kérelem alapján élhet. A szabály ugyanakkor a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre nem vonatkozik, hiszen ez esetükben bejelentéssel valósulhat meg. A XIV. cikk új első bekezdése a népszavazási kérdés alkotmányos szinten történő megfogalmazása oly módon, hogy a rendelkezés világossá tenné, hogy betelepítés csak a kérelmező alapjogait is garantáló módon, saját akaratából megfogalmazott kérelmére és a magyar állam szervei által egyedileg elbíráltan történhet. Ezzel egyúttal Magyarország alaptörvényi szintre emeli azt a nemzetközi szokásjogban elfogadott, az állami gyakorlat által is igazolt - egyúttal az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Jogi Bizottsága külföldiek kiutasításának nemzetközi jogi szabályairól szóló tervezetében is rögzített - elvet, hogy "az államnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján idegeneket beenged az országába." Ebből nyilvánvaló, hogy az állami szuverenitás immanensen magában foglalja a külföldi személyek államterületre történő belépésének engedélyezéséhez való elidegeníthetetlen jogát.
Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárok a betelepítés minden formáját elutasították, így azt is, hogy a letelepedés jogát valaki pénzért (akár a Magyar Állam számára ideiglenesen, kölcsönként biztosítottan) vásárolhassa meg, szükséges annak megjelenítése a legmagasabb szintű szabályozásban, miszerint a kérelmező nem kaphat jogot a Hazánkban történő élésre azzal, ha anyagi ellenszolgáltatást nyújt e jog megszerzése érdekében. E szabály elfogadása maga után vonja a jelenleg hatályos, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglalt nemzeti letelepedési engedély (és az ennek biztosításához szükséges államkötvény-konstrukció) kivezetését a magyar jogrendszerből.
A vonatkozó törvények sarkalatosságának megállapítása szintén a XIV. cikkbe kerül be.
Az 5. cikkhez
A cikk a Javaslat hatálybaléptető rendelkezését tartalmazza, amelynek a 15. napban történő meghatározása a letelepedési kötvények kivezetésének megkezdéséhez biztosítja a megfelelő időt, valamint előírja a módosítást követően az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének közzétételét.