BH+ 2010.11.497 Szerződésszegést jelenthet, ha a jogosult a kötelezett által szerződésszerűen felajánlott bankgaranciát nem fogadja el [Ptk. 249. §, 277. § (4) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40265/2008/7., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40288/2009/5., Kúria Pfv.20043/2010/4. (*BH+ 2010.11.497*)

***********

Az alperes mint megrendelő és a perben nem álló C. Kft. mint vállalkozó 2007. február 5-én fővállalkozói szerződést kötöttek a gy.-i "D. Projekt" építőipari beruházás tervezési és kulcsrakész kivitelezési munkáira. Ugyancsak 2007. február 5-én ugyanezen projekt szerkezetépítési munkáinak kivitelezésére a C. Kft., mint megrendelő és a felperes, mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre. A felperes 2007. február 5-i kezdéssel 7 hónapon belüli befejezéssel 1 210 000 000 Ft+áfa ellenszolgáltatás fejében vállalta a kivitelezést. A C. Kft. valamennyi benyújtott számlából a nettó érték 5%-át visszatarthatta jóteljesítési és garanciális költségek kezelésére és az átadás-átvételi eljárás befejezése után ez az 5%-os garancia a C. Kft. szavatossági igényeinek fedezetéül szolgált. A szavatossági garanciát a felperes bármikor bankgaranciával kiválthatta (vállalkozási szerződés 3.1., 3.2 pontjai).

2007. március 30-án megkötött háromoldalú fizetési megállapodással az alperes átvállalta a C. Kft. helyett a szerkezetépítési munkák kifizetését a felperes részére. A felperes 2007. szeptember 11-én a vállalkozási szerződés 5.2.6 és 11.4 pontjára hivatkozással azonnali hatállyal felmondta a C. Kft.-vel kötött vállalkozási szerződést, majd 2007. október 9-én kelt levelében - kilátásba helyezve az alperes felszámolási eljárásának kezdeményezését - 310 202 472 Ft megfizetésére a C. Kft. tartozását átvállaló alperest szólította fel.

Ilyen előzmények után 2007. november 21-én a peres felek, valamint a C. Kft. egyezségi megállapodást kötöttek egymással. Ebben rögzítették, hogy a felperes, mint a C. Kft. alvállalkozója a szerkezetépítési munkákat elkészítette és a szerződő felek a korábban megkötött szerződésekből eredő jogviszonyukat mindenre kiterjedő egyezségükkel kívánják lezárni. A végszámla alapján felperest megillető összeget 134 074 000 Ft-ban határozták meg. A megállapodás 4.1 pontja szerint a felperes az 5%-os garanciális visszatartást bármely időpontban jogosult kiváltani az alperes felé benyújtandó első osztályú, feltétel nélküli, az alperes által jóváhagyott bankgaranciával. A felperes kötelezte magát, hogy kiváltási szándékáról a bankgarancia átadása előtt legalább 15 nappal értesíti az alperest, az alperes pedig annak tudomásulvétele mellett, hogy a szerkezetépítéssel kapcsolatos jövőbeni szavatossági igényeit közvetlenül a felperessel szemben érvényesítheti, vállalta a 60 349 000 Ft értékű bankgarancia elfogadását, továbbá azzal egyidejűleg a visszatartott szavatossági garancia összegének kifizetését. A szerződés 6. pontjának 2. bekezdése akként rendelkezett, hogy ha a megállapodás csak valamely részét érintően nem teljesül - kivéve a kifizetési rendelkezésekről szóló mellékletben megjelölt fizetési határidők legfeljebb 8 napos csúszását - akkor a szerződésszegő, avagy nem teljesítő féllel (felekkel) szemben a jogosult fél (felek) korábbi követelését (követeléseiket) a mellékelt követelés-kimutatás szerint jogosult(ak) érvényesíteni.

Az alperes az egyezségben írt 134 074 000 Ft-ot a felperesnek megfizette. A felperes 2007. november 29-én megküldte az alperesnek a bankgarancia-szerződés formanyomtatványt. A felperes megbízásából a B. Bank Nyrt. 2008. január 8-án kibocsátotta az alperes, mint kedvezményezett nevének feltüntetésével a 60 500 000 Ft értékű bankgarancia-nyilatkozatot. Ezt az alperes nem vette át, a visszatartott vállalkozási díjat a felperesnek nem fizette meg, a bankgarancia-nyilatkozat 2008. február 14-én hatályát vesztette. (Nem vette át az alperes a B. Bank Nyrt. 2008. május 28-án kiállított 20 000 000 Ft összeghatárig szóló bankgarancia nyilatkozatát sem.)

A felperes keresetében arra hivatkozással, hogy az alperes szerződésszegő módon, jogos ok nélkül utasította el a bankgarancia-levél átvételét és erre tekintettel az alperes jogaira és kötelezettségeire a 2007. november 21-i egyezségi megállapodás 6. pontja alapján a 2007. február 5-i szerződés az irányadó, a felperest megillető meghiúsulási kötbére, bonuszra és a felhasznált betonacél elszámolására tekintettel összesen bruttó 160 417 877 Ft és ennek 2008. február 1-jétől járó kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 298. § alapján. Emellett kártérítés címén 422.324 Ft és ennek 2008. február 1-jétől járó kamatai, továbbá 3 729 451 Ft és ennek 2008. július 10-től járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az előbbi összeg a bankgarancia-nyilatkozat kibocsátásának díját, utóbbi összeg pedig a 60 500 000 Ft kamatának felelt meg, melyet a felperes elmaradt haszonként érvényesített.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság az alperest a keresettel egyezően marasztalta. Az elsőfokú ítélet szerint a 2007. március 30-i tartozásátvállalási szerződéssel a 2007. február 5-i vállalkozási szerződés egyik alanyának személyében változás következett be, nevezetesen az alperes lett köteles a felperes építési szolgáltatásának teljesítésével összefüggő valamennyi ellenszolgáltatás teljesítésére és kötelezettsége nemcsak a díjfizetésre, hanem valamennyi szerződéses kötelezettség teljesítésére, így pl. a kötbér követelés teljesítésére is kiterjedt. 2007. november 21-én a szerződő felek a Ptk. 240. § (3) bekezdése szerinti egyezséget kötöttek, mellyel a jogviszonyuk tartalmát módosították. A felperest mind az építési szerződés, mind az egyezség alapján megillette az a jog, hogy a bankgarancia felmutatásával és felajánlásával a visszatartott vállalkozási díj kifizetését esedékessé tegye. A perben igazoltan a felperes minden olyan okiratot bemutatott az alperes számára és minden olyan nyilatkozatot megtett, ami elegendő volt annak felismeréséhez, hogy a visszatartott díj kifizetésére az alperes köteles. Az alperes azonban a visszatartott díj kifizetését jogos ok nélkül megtagadta, illetve a díj kifizetésével késedelembe esett és így bekövetkezett az a feltétel [Ptk. 228. § (1) bekezdés], ami az eredeti követelést tette esedékessé. Az alperes meg sem kísérelte annak bizonyítását, hogy jogos okból tagadta meg a bankgarancia átvételét, illetve, hogy a kötelezettségek átvállalása csak a főkötelezettségre vonatkozott.

Az alperes tehát a 2007. november 21-i egyezségben vállalt kötelezettség teljesítését elmulasztotta, ezért helytállni tartozik a felperes felé a vállalkozási szerződésből származó kötbérfizetéssel, illetve a szerződésben megjelölt pénzbeni szolgáltatások teljesítésével, köteles továbbá az alperes kártérítésként megfizetni a kiadott bankgarancia átvételének elmulasztásával, illetve megtagadásával oksági kapcsolatban bekövetkezett károkat is.

Az alperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indoklásában rámutatott arra, hogy az egyezségi megállapodás 4.1 pontja értelmében a felperes jogosult volt a visszatartott vállalkozói díj bankgaranciával való kiváltására és a visszatartott összeg kiváltásának feltételéül szabott, az egyezség 4.1 pontjában írt valamennyi feltétel teljesítette.