A Miskolci Törvényszék G.40115/2007/47. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 182. §, 206. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §] Bíró: Szabó István

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

7.G.40.115/2007/47. ítélet

A beadványokban erre a számra kell hivatkozni.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bírósága(z) felperes jogi képviselőjének neve ügyvéd [felperesi jogi képviselő székhelye] által képviselt felperesi társaság neve [felperes székhelye felperes cégjegyzékszáma felperes adószáma] felperesnek a(z) alperes jogi képviselőjének neve[alperesi jogi képviselő székhelye] által képviselt a(z) alperesi társaság neve[alperes címe] alperes vételár megfizetése iránt indított perében, alulírott napon és helyen - zárt tanácskozáson meghozta, majd nyilvánosan kihirdette az alábbi

ítéletet:

A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (Tizenöt) napon belül 40.590.350, azaz (Negyvenmillió- ötszázkilencvenezer-háromszázötven) forintot, és ezen összeg után 2003. december 25. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 (Tizenegy) %, 2005. január 1. napjától 2005. június 30. napjáig évi 16,5 (Tizenhat és fél) %, 2005. július 1. napjától 2005. december 31. napjáig évi 14 (Tizennégy) %, 2006. január 1. napjától pedig a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat évi 7 (Hét) %-kal növelt összegének megfelelő késedelmi kamatot.

A megyei bíróság kötelezi alperest, hogy fizessen meg felperesnek 15 (Tizenöt) napon belül 2.300.000, (Kettőmillióháromszázezer) forint perköltséget, melyből a felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíj 2.100.000,Ft (Kettőmillióegyszázezer) Ft. A megállapított perköltség az ügyvédi munkadíjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza.

A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy az illetékhivatal felhívására az ott közölt módon és időben fizessen meg az államnak 900.000, (Kilencszázezer) forint eljárási illetéket.

A megyei bíróság megállapítja, hogy a fentieken túlmenően a perben felmerült költségeket peres felek a felmerülés arányában saját maguk viselik.

A megyei bíróság az alperes beszámítási kifogását elutasítja.

Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (Tizenöt) napon belül fellebbezéssel lehet élni a Debreceni Ítélőtáblához. A fellebbezést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságnál kell írásban 3 (Három) egyező példányban benyújtani.

A Debreceni Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

a fellebbezés csak a kamat megfizetésére, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizettet illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

a felek ezt kérték;

megítélésük szerint tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

A bíróság a peres felek tényelőadása, tanu neve1, tanu neve2, tanu neve3 tanúk, tanúvallomása, szakértő neve szakértő által előterjesztett szakvélemény, és személyes nyilatkozata, valamint jelen per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A gazdasági társaság neve 2004. április 24. napjától felszámolási eljárás hatálya alatt áll. A felszámolás kezdő időpontja 2004. április 24. napja. A bíróság által kijelölt felszámoló szervezet a felszámoló szervezet neve.

A jelen peres eljárás során a felperesi követelés engedményezésére került sor, mely alapján - kérelemre - a bíróság 37. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt végzésével perbeli jogutódként a felperesi társaság neve t állapította meg, s ezzel egyidejűleg a gazdasági társaság neve "felszámolás alatt" a perből elbocsátotta. A felperesi társaság neve. a per során társasági formát váltott, így a továbbiakban felperesi társaság neve. cégnéven folytatta a pert felperesként.

A felperesi jogelőd társaság neve, valamint az alperes szerződéses kapcsolatban álltak egymással. E szerződéses kapcsolat keretein belül 2003. augusztus 26. illetőleg szeptember 1. keltezéssel szerződést kötöttek a felperesi jogelőd társaság által előállított betonacél termékek vonatkozásában. Szerződésükben meghatározták a termék mennyiségét, a szállítási határidejét, valamint a termék minőségét. A felek ezen szerződése szerint a leszállítandó termék minőségét MSZ.339-1987. szabványra utalással állapították meg, minőségjeleként pedig B 60.50-t.

A peres felek szerződéskötésének időpontjában a melegen hengerelt betonacél vonatkozásában a hatályos MSZ.339-1987. szabvány 1. táblázat lábjegyzete szerint "Ha az acélnak nincs élesen jelentkező folyáshatára, akkor az értékek helyett ReH helyett Rr0,5-re vonatkoznak. A folyáshatárt - a B 38.24 B jelű betonacél kivételével - a 3.5.3 szakasz szerint kell minősíteni.

A szabvány preambulum része szerint "A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, vagy műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik-e rá.".

A per ideje alatt a Szabványügyi Közlöny 8. számában helyesbítés jelent meg, miszerint az MSZ 339-1987 Melegen hengerelt betonacél 2003. augusztusi 2. kiadásának 2. oldalon az 1. táblázat 1) lábjegyzete helyesen Rt0,5 .

Mind az Rr0,5, mind, pedig az Rt0,5 értelmezhető adat, a betonacél minőségének meghatározásával összefüggésben.

A minőségvizsgáló laboratóriumok egy része azonban - a szabványtól eltérően - nem vizsgálják sem az Rr0,5 , sem az Rt0,5 , helyette az Rp0,2 -t vizsgálják, az így kapott érték azonban nem azonos az Rr0,5 illetőleg az Rt0,5 -el. Az Rp0,2 vizsgálatát az MSZ 339-1987 szabvány nem tartalmazza.

A peres felek által aláírt szerződés tulajdonképpen a felperesi jogelőd társaság neve. által alkalmazott szerződéstípus, mely tartalmazta az általa alkalmazott általános szállítási feltételeket is.

Az általános szerződési feltételek 8. pontja tartalmazza, hogy a szerződés teljesítésének helye a termék fuvarozónak történő átadásával a szállító telephelye.

Ugyancsak az általános szerződési feltételek tartalmazzák (12. pont), hogy a mennyiség és minőség átadás-átvétel szavatosság körében a megrendelőnek a termék külső felületére, illetve méret, alaktűrésre vonatkozó reklamáció benyújtására a termék átvételét követő 30 nap áll rendelkezésre. Ezt követően a szállító ilyen jellegű reklamációt nem fogad el. A szállító felelősséggel tartozik az árunak a műszaki feltételekben előírt minőségéért, és hiánytalan teljesítésért.

A megrendelővel kötött szállítási szerződés szerint legyártott termék mennyiségi és minőségi átadása, a szállítólevél vagy fuvarlevél és az ezekhez csatolt műbizonylat fuvarozási cég megbízottjának való átadásával történik. Az átvétel gépkocsival történő szállítás esetén a szállítólevél aláírásával a gépkocsivezető, vasúti szállítás esetén a fuvarlevél aláírásával MÁV átvevő igazolja.