A Debreceni Ítélőtábla Gf.30404/2009/9. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §, 380. §, 383. §, 1993. évi X. törvény (Termékfelelősségi tv.) 1. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Cogoiné dr. Boros Ágnes, Madarász Anna, Szilágyiné dr. Karsai Andrea

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf. III. 30.404/2009/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Csap István ügyvéd (3530 Miskolc, Arany János u. 31. fszt. 2. szám) által képviselt felperes Zártkörűen Működő Részvénytársaság (felperes címe) felperesnek-, a Dr. Major Miklós ügyvéd (1117 Budapest, Bercsényi u. 34/A. szám) által képviselt alperes Korlátolt Felelősségű Társaság (alperes címe alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2009. április 16. napján kelt, 7. G. 40.115/2007/47. számú ítélete ellen az alperes részéről 50. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 875 000 (Nyolcszázhetvenötezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes jogelődje a B.N. Kft. (B. Kft.) és az alperes 2003. augusztus 26., illetve szeptember 1. napján szállítási szerződést kötöttek a B. Kft. által előállított betonacélra, a termék minőségét az MSZ ... szabványra utalással, és a B60.50 minőségjellel határozták meg. A szerződésnek része volt a felperesi jogelőd által alkalmazott általános szállítási feltételek is.

Az általános szállítási szerződés 8.) pontja szerint a szerződés teljesítésének a helye a termék fuvarozónak történő átadásával a szállító telephelye.

A 12.) pont a szavatosság körében szabályozta azt, hogy a megrendelő a termék átvételét követő 30 napon belül nyújthat be reklamációt a termék külső felületére, méret- és alaktűrésére vonatkozóan, a szállító 30 napon túl nem fogad el ilyen jellegű reklamációt. A szállító tartozik felelősséggel az árunak a műszaki feltételekben előírt minőségéért, és a hiánytalan teljesítéséért.

A megrendelő volt köteles gondoskodni arról, hogy a rendeltetési helyre leszállított áru mennyiségi és minőségi ellenőrzése megtörténjen a beérkezéskor. Ezt követően a megrendelő nem élhetett mennyiségi kifogással. A szerződés az esetleges minőségi reklamációra a vonatkozó termékfelelősségi törvény szerinti eljárást írta elő, a termék hibáját a károsult volt köteles bizonyítani, és a reklamált termék megfelelő azonosíthatóságát, illetve nyomon követhetőségét is.

A szállító a szerződött betonacélt különböző időpontokban és mennyiségekben szállította le, azok ellenértékét az alperes nem fizette meg.

A felperes jogelődje a pontosított keresetében 40 590 350 Ft, valamint ennek 2003. december 25. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamata és a perköltsége megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a közöttük létrejött szerződés alapján a ... és a ... adagszámon megjelölt, és 2003. október 31. napjától 2003. november 11. napjáig bezárólag leszállított termékek ellenértékét az alperes nem fizette meg.

Az alperes a kereseti kérelem teljes elutasítását kérte.

Elismerte a felperes követelésének a jogalapját és az összegszerűségét is, de a felperesi követelés erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő arra alapítva, hogy a felperes részéről leszállított termékek nem feleltek meg a szerződésben meghatározott minőségnek.

Előadta, hogy a betonacélt részben beépítette, így azt a minőségi hiba miatt vissza kellett bontania, amellyel összefüggésben 33 434 282 Ft összegű kára keletkezett. Ezen túl kérte beszámítani a minőségvizsgálat 337 500 Ft-os költségét, 52 858 Ft pótkocsiban okozott kár értékét, valamint a hibás termékkel kapcsolatban keletkezett egyéb kárait is.

Arra hivatkozott, hogy a ... és a ... adagszámok alatt leszállított betonacélból vett mintákból az A. Részvénytársaság által elvégzett ... és ... számú vizsgálatok kimutatták, hogy a termékek nem felelnek meg a minőségi követelményeknek.

A felperes nem fogadta el az alperes által elvégzett vizsgálatok eredményét, és állította, hogy az általa leszállított termékek megfeleltek a szerződésben a szabványra történt utalással kikötött minőségi követelményeknek. Az A. Rt. nem a szerződésben kikötött szabvány szerinti értéket vizsgálta, illetve a vizsgálatot nem a szabvány előírásainak megfelelően végezte el, ezért az alperes nem tett eleget a szerződésben előírt bizonyítási kötelezettségének.

Az elsőfokú bíróság az alperes elismerésére tekintettel a felperesi kereset megalapozottságát megállapította, az alperes beszámítási kifogását pedig nem találta megalapozottnak, ezért azt elutasította.

Ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40 590 350 Ft-ot, és ezen összegnek 2003. december 25. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, továbbá 1 400 000 Ft perköltséget, az Államnak pedig külön felhívásra 900 000 Ft kereseti illetéket.

Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság a perben kirendelt Dr. R.M. eseti szakértő aggálytalannak elfogadott szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes jogelődjétől a ... adagszámból első ízben 2003. október 31. napján történt kiszállítás, ugyanakkor a mintavételi jegyzőkönyvek szerint a mintavétel 2003. október 15. napján történt, ezért az A. Rt. által elvégzett ... számú vizsgálat eredménye megkérdőjelezhető. Mivel a mintavételnél csak az alperes volt jelen, így a jegyzőkönyvek nem bizonyítják a kivett minták származását, azonosíthatóságát, vagyis nem felelnek meg a szerződésben foglaltaknak.

A szakértői vélemény szerint az A. Rt. nem a szerződésben kikötött MSZ ...-1987. számú szabvány alapján vizsgálta meg a kérdéses termékeket, mivel az Rp0,2 alapján minősített, és ezt a meghatározást sem az ún. finom nyúlásmérővel végezte, ezért a mérési eredmények kérdésesek. A szakértő szerint műszakilag ugyan elfogadható az, hogy az A. Rt. az Rp (0,2 vagy 0,5) értéket határozta meg, azonban a szerződéskötés és a szállítás idején már életben volt a másik szabvány is, amely ilyen esetben az Rr0,5 érték alkalmazását írta elő.

A szakértő elméleti számítások alapján a ténylegesen mért, Rp0,2 értékkel számított eredményt átszámította Rp0,5 értékre, majd Rr0,5 értékre. Az így kapott eredmény szerint a felperesi termékek az MSZ ...-1987. szabványnak megfelelő minőséget értek el.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy mivel az A. Rt. vizsgálatai nem a szerződésben megjelölt szabványban szereplő értékekre vonatkoztak, az alperes nem bizonyította a minőségi hibát.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla a Gf. III. 30.467/2006/9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította.

Végzése indokolásában kifejtette az ítélőtábla, hogy a rendelkezésre álló adatokat, a per teljes anyagát felülmérlegelve az elsőfokú bíróságtól eltérő következtetésre jutott, amely szerint az alperes bizonyította az ellenőrző minőségi vizsgálathoz kivett minták származását, azonosíthatóságát, a vizsgált minták igazolják a felperes által szállított ... és ... adagszámú betonacél minőségét.