A Miskolci Törvényszék K.700256/2021/7. számú határozata illetmény (ILLETMÉNYKÜLÖNBÖZET) tárgyában. [2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 2. §, 102. § (1) bek., 103. § (1) bek., 139. § (1) bek., 141. § (1) bek., 161. § (1) bek.] Bírók: Bana-Nagy Adrienn, Bernáthné dr. Kádár Judit, Gyurán Ildikó

település Törvényszék

101.K.700.256/2021/7. szám

A település Törvényszék a meghatalmazott1 (cím5szám alatti székhelyű, ügyintéző dr. Balázs Ildikó kamarai jogtanácsos) által képviselt Felperes1 (cím2szám alatti lakos) felperesnek, dr. Kenyhercz Anita kamarai jogtanácsos által képviselt Alperes1 (Cím3 szám alatti székhelyű) alperes ellen illetménykülönbözet megfizetése iránt indított közigazgatási perben tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Kötelezi a bíróság alperest, fizessen meg felperesnek 15 napon belül 2015. július 5. napjától 2017. április 25. napjáig terjedő időre illetménykülönbözet jogcímén 1.673.251.- (egymillió-hatszázhetvenháromezer-kettőszázötvenegy) forintot, és ezen tőke összeg után 2016. május 15. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján irányadó jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Kötelezi alperest fizessen meg felperesnek, 15 napon belül 512.442,- (ötszáztizenkettőezer-négyszáznegyvenkettő) forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a felmerült 100.400,- (egyszázezer-négyszáz) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül jogszabálysértésre, illetve a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással település Törvényszéken előterjesztett, de a Kúriához címzett fellebbezéssel lehet élni. A Kúria előtt a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a perben:

[1] Felperes alperessel 2011. január 1. napjával létesített szolgálati viszonyt. Perbeli időszakban és jelenleg is alperes hivatásos állományú tagjaként járőrvezető beosztásban dolgozik. 2016. szeptember 1. napjától a Alperes1 szolgálati hely1, szolgálati hely2, szolgálati hely3, szolgálati hely4 állományban teljesítette szolgálati feladatait.

[2] Felperes 2015. július 5. napja és 2017. április 25. közötti migrációs válság helyzethez kapcsolódóan határmenti feladatellátásban vett részt készültségben, a Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 11/1998. (IV. 23.) ORFK utasítás (továbbiakban: Csapatszolgálati Szabályzat) alapján, csapatszolgálati sajátos szolgálati formában. A határmenti feladatellátás nem az általános település szolgálat ellátási helyén történt, hanem a déli határszakaszon, ... megyében a szolgálati hely5, a szolgálati hely6 Kirendelt Szolgálati helyen.

[3] A perbeli időszakban a felperes részére a szolgálati hely5ban rendelt el készenléti szolgálatot az elöljárója, amely idő alatt a felperes rendelkezésre állt és pihenőidejét is itt töltötte, elöljárója parancsát várta, hogy mikor kell menetkész állapotba helyeznie magát és az államhatárnál kijelölt szolgálati helyen szolgálatot teljesítenie. A felperes a határ menti feladatok ellátása érdekében a szolgálati hely5ból indult ki és oda is tért vissza, a laktanyából a két szolgálatteljesítés között a pihenőidejében sem távozhatott el. A rendelkezésre állási és pihenőidőre is előírták számára, hogy a kijelölt pihenőhelyen 10-15 percen belül menetkész állapotban legyen, a váratlanul elrendelt szolgálatteljesítés érdekében készenlétben álljon.

[4] A felperes 2018. június 28. napján benyújtott szolgálati panaszában a Csapatszolgálati Szabályzat 1., 4., 14., 15., 17. és 19. pontjai, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 141. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdés a) pontja, 103. §-a, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4. napján kelt 2003/88. EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (továbbiakban: EK Irányelv) rendelkezéseinek "Meghatározások" című 2. cikkének 1. és 2. pontja, az egyéb érdekelt1 (EUB) C-518/15. számú ügyben hozott ítélet [57] és [59] bekezdései felhívásával 2015. július 5. napjától 2017. április 25. napjáig terjedő időszakra a már megfizetett készenléti pótlék és túlszolgálatra járó távolléti díj különbözetéből adódó 2.142.525 forint illetmény-különbözet és járulékai megfizetését kérte. Hivatkozása szerint alperes arra kötelezte, hogy a számára kijelölt szálláson, a csapatszolgálati századot összevonva, fegyverrel és kényszerítő eszközökkel indításra készen álljon, ezért ez az időtartam - a készültségre, a szabad mozgás korlátozására, a rendszeres fegyverviselésre, a szinte azonnali bevethetőségre tekintettel - nem készenlétnek, hanem tényleges készültségi szolgálatnak tekinthető, amely túlszolgálat szerinti díjazásra jogosítja.

[5] A szolgálati panaszt a munkáltatói jogkör gyakorlójának felterjesztése folytán eljárt határozatot hozó szerv Alperes1i parancsnoka a 2018. szeptember 4. napján kelt határozatszám1 határozatával megalapozatlanság okán elutasította. Megállapította, hogy a panasszal érintett időszakban az illegális migráció miatt kialakult határrendészeti feladatok ellátására tekintettel a Hszt. 141. § (1) bekezdése, 2. § 28. pontja alkalmazásával túlszolgálat, illetve készenlét került elrendelésre. A feladatellátás maradéktalan végrehajtása és annak érdekében, hogy szolgálatképes állapotban szolgálati feladatra az állomány bármikor igénybe vehető legyen, a készenlétet az elöljáró parancsnok a szolgálatteljesítés helyén kívüli - pihenés céljából kijelölt - objektumban rendelte el. A készenlétben tartás időtartama alatt szolgálat ellátásra nem került sor, ezért a már megfizetett készenléti pótlék helyett túlszolgálati díj utólagos megállapítása, a készenléti pótlék és a túlszolgálati díj különbözetének visszamenőleges ellentételezése nem teljesíthető.

[6] Felperes a szolgálati panaszt elutasító határozattal szemben keresetlevelet terjesztett elő, kérve annak a hatályon kívül helyezését és alperes kötelezését 2015. július 5. napjától 2017. április 25. napjáig a csapatszolgálati században teljesített szolgálata tekintetében a már megfizetett készenléti pótlék és a túlszolgálati órákra járó távolléti díj különbözetéből adódó 1.673.251 forint illetmény különbözet és ezen összeg után 2016. május 15. napjától járó középarányos késedelmi kamat megfizetésére. Kérte továbbá alperes perköltség megfizetésére kötelezését. Érvelése szerint a készenléti pótlékkal ellentételezett órák ténylegesen túlszolgálatnak minősülnek, ennek megfelelően túlszolgálati díjra lett volna jogosult. A készenlét elrendelése nem volt szabályszerű, annak törvényi feltételei nem álltak fenn. A felperes hivatkozott az EK irányelv 2. cikk 1. és 2. pontjára, melynek értelmében munkaidőnek minősül az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Ilyen időnek az az időtartam minősül, amely nem pihenőidő. Ennek megfelelően a felperes által sérelmezett időtartam munkaidőnek minősül, egyezően az egyéb érdekelt1 (továbbiakban: EUB) C-518/15. számú ügyben kifejtett álláspontjával. Mindezekre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 130. §-a felhívásával a BDT 2009.2157. és a BH 2006.374. számú eseti döntésekre utalva kérte az EUB előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését a munkaidő-szervezési irányelv alkalmazhatósága tekintetében.