62012CO0614_INF[1]

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2014. január 16-i végzése. Jozsef Dutka (C-614/12) kontra Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és Csilla Sajtos (C-10/13) kontra Budapest Főváros VI. Ker. Önkormányzata. Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek: Debreceni munkaügyi bíróság, Fővárosi munkaügyi bíróság - Magyarország. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikke - Az uniós jog végrehajtása - Hiány - A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya. C-614/12 és C-10/13. sz. egyesített ügyekügy

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (nyolcadik tanács)

2014. január 16.( * )

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikke – Az uniós jog végrehajtása – Hiány – A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya”

A C-614/12. és C-10/13. sz. egyesített ügyekben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, amelyeket a Debreceni Munkaügyi Bíróság (Magyarország), illetve a Fővárosi Munkaügyi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2012. december 31-én, illetve 2013. január 8-án érkezett, 2012. december 6-i és 2012. szeptember 21-i határozataival terjesztett elő az előttük

Dutka József (C-614/12)

és

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal,

valamint

Sajtos Csilla (C-10/13)

és

a Budapest Főváros VI. Kerületi Önkormányzata

között folyamatban lévő eljárásokban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: C. G. Fernlund tanácselnök, A. Ó Caoimh (előadó) és C. Toader bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése alapján, indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 6. cikk, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 30. és 51. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmeket a Dutka J. és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, valamint a Sajtos Cs. és a Budapest Főváros VI. Kerületi Önkormányzata között folyamatban lévő, a felperesek felmentéséről szóló határozatokkal kapcsolatos jogviták keretében terjesztették elő.

A magyar jog

3 A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 2010. július 6. és 2011. május 31. között hatályos szövege (a továbbiakban: Ktjt.) 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja az alábbiakat mondta ki:

„A kormánytisztviselői jogviszonyt

a)      a kormánytisztviselő lemondással,

b)      a munkáltató felmentéssel

indokolás nélkül megszüntetheti.”

4 A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek az alapügyek tényállásának megvalósulása idején hatályos szövege (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-ának (1) bekezdése lehetővé tette a közszolgálati jogviszony indokolás nélküli megszüntetését.

Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

5 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekből kitűnik, hogy Dutka J.-t a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2004. szeptember 15. óta ügyintézőként, jogi szakreferensi munkakörben foglalkoztatta, illetve Sajtos Cs. 2007. november 1-je óta töltötte be a jegyzői hivatalt Budapest Főváros VI. Kerületi Önkormányzatánál.

6 Az alapeljárások alperesei, munkáltatói jogkörüket gyakorolva, 2010. november 1-jén Dutka J. esetében a Ktjt. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontjára, illetve 2011. március 31-én Sajtos Cs. esetében a Ktv. 17. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva, indokolás nélküli felmentéssel megszüntették az alapeljárás felpereseivel fennálló jogviszonyaikat.

7 Az alapeljárások felperesei a felmentésükről szóló határozatok ellen keresetet indítottak a Debreceni Munkaügyi Bíróság, illetve a Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt annak érdekében, hogy a bíróság állapítsa meg a munkáltatójukkal fennálló jogviszony megszüntetésének jogellenességét.

8 A C-614/12. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az Alkotmánybíróság 8/2011. (II. 18.) AB határozatával ( Magyar Közlöny 2011/14. sz.) 2011. május 31-i hatállyal alkotmányellenesnek minősítette a Ktjt. 8. §-ának (1) bekezdését. Az alkotmányellenesség megállapításának egyik oka a hatékony jogorvoslathoz való alapjog korlátozása volt.

9 Az Alkotmánybíróság III/505/2012. sz. határozatával elutasította a Debreceni Munkaügyi Bíróság indítványát, amely e törvény 8. §-a (1) bekezdésének az olyan – 2011. május 31. előtt keletkezett – helyzetekre történő alkalmazásának kizárására irányult, mint Dutka J. helyzete.

10 A C-10/13. sz. ügy alapjául szolgáló jogvitát illetően az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy az Alkotmánybíróság a 29/2011. (IV. 7.) AB határozatában a Ktv. 17. §-ának (1) bekezdését szintén alkotmányellenesnek nyilvánította, és az említett határozat közzétételét követő nappal, azaz Sajtos Cs. és Budapest Főváros VI. Ker. Önkormányzata közötti munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetése után megsemmisítette azt.

11 E körülmények között a Debreceni Munkaügyi Bíróság és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság lényegében úgy vélte, hogy a Charta 30. cikkének értelmezése hasznos a jogvita eldöntése szempontjából, és felfüggesztette az eljárását, továbbá előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

C-614/12. sz. ügy

„1)      Az [EUSZ] 6. [cikkre] és a [Charta] 30. cikkére figyelemmel az uniós jognak a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében vett végrehajtása valósul-e meg akkor, amikor a nemzeti jog munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését, illetve megszüntetését szabáIyozza?

2)      Amennyiben az 1) kérdésre adott válasz igenlő, a [Charta] 30. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az indokolatlan elbocsátások tilalmát rögzíti, illetve akként rögzíti-e, hogy megköveteli, hogy a jogviszony megszüntetéséről rendelkező okiratból az intézkedés oka világosan kitűnjön, annak valósága és okszerűsége a munkavállaló számára megállapítható legyen?

3)      Amennyiben igen, úgy a [Charta] 30. cikkében meghatározott indokolási kötelezettséggel ellentétes-e egy olyan nemzeti jogszabály, amely lehetőséget biztosít a tagállam részére, hogy – kizárólag azokban a jogviszonyokban, ahol az állam az államigazgatás szervein keresztül munkáltatóként lép fel – a munkavállalót indokolás nélkü[l] felmentse (elbocsássa)?”

C-10/13. sz. ügy

„1)      Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem joga – [az EUSZ] 6. cikk (3) bekezdését is figyelembe véve – olyan alapvető jognak minősül-e, amely általános elvként az uniós jogrend részét képezi és elsődleges uniós jogi szabályként érvényesül-e?

2)      Amennyiben igen, ez a jog a köztisztviselőket is megilleti-e?”

A Bíróság hatásköréről

12 A kérdéseket előterjesztő bíróságok kérdéseikkel lényegében arra keresnek választ, hogy a Charta 30. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az olyan rendelkezések, mint a Ktjt. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Ktv. 17. cikkének (1) bekezdése alkalmazandók-e olyan helyzetekben, mint az alapügyekben szóban forgók.

13 A Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint a Charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban címzettjei, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Az EUSZ 6. cikk (1) bekezdése, akárcsak a Charta 51. cikkének (2) bekezdése, világossá teszi, hogy ez utóbbi rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.

14 Jelen esetben meg kell jegyezni, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatok egyetlen olyan elemet sem tartalmaznak, amely alapján megállapítható lenne, hogy az alapjogviták a Chartán kívüli uniós jogszabályok értelmezését vagy alkalmazását is érintenék. E határozatok ugyanis egyáltalán nem mondják ki, hogy az alapeljárások a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, az uniós jogot végrehajtó nemzeti szabályozással kapcsolatosak.

15 Márpedig, amennyiben valamely jogi helyzet nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, a Bíróság annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg e hatáskört (lásd a C-617/10. sz. Akerberg Fransson-ügyben 2013. február 26-án hozott ítélet 22. pontját, a C-14/13. sz. Cholakova-ügyben 2013. június 6-án hozott végzés 30. pontját, valamint a C-488/12–C-491/12. és C-526/12. sz., Nagy és társai egyesített ügyekben 2013. október 10-én hozott végzés 17. pontját).

16 Következésképpen a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a kérdést előterjesztő bíróságok által feltett kérdések megválaszolására (lásd különösen, analógia útján, a C-457/09. sz. Chartry-ügyben 2011. március 1-jén hozott végzés [EBHT 2011., I-819. o.] 25–27. pontját, a fent hivatkozott Cholakova-ügyben hozott végzés 32. és 33. pontját, valamint a fent hivatkozott Nagy és társai egyesített ügyekben hozott végzés 18. pontját).

17 E körülmények között a Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése alapján meg kell állapítani, hogy a Bíróság nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Debreceni Munkaügyi Bíróság és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság által feltett kérdések megválaszolására.

A költségekről

18 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Unió Bírósága nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Debreceni Munkaügyi Bíróság (Magyarország) 2012. december 6-i határozatával és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság (Magyarország) 2012. szeptember 21-i határozatával előterjesztett kérdések megválaszolására.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: magyar.