BH 2005.12.431 Biztosítási díj feltöltésével kapcsolatban a biztosító tájékoztatási kötelezettsége [Ptk. 205. § és 554. §].

A felperes keresetében a 2000. szeptember 16-án történt idegenhibás közúti balesetből eredő, illetve a 2001. március 16-án történt lopáskárból származó igényeit érvényesítette, és az I. r. alperest 856 037 forint és kamatai, illetve vagylagosan az I. és II. r. alperest 769 919 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy 2000. november 6-án a felperes idegenhibás balesetet szenvedett, melyet az I. r. alperes biztosítottja okozott oly módon, hogy az általa felcsapott tégla a felperes gépkocsijának motorját megrongálta. Erre a kárra teljesített a II. r. alperes a felperessel fennálló Casco biztosítási szerződése alapján 879 324 forint javítási költséget. A bíróság megállapította, hogy az I. r. alperes mint a károkozó felelősségbiztosítója az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet alapján köteles lett volna helytállni. A felperes vagylagosan előterjesztett keresete azonban az I. r. alperessel szemben ennek ellenére nem alapos, mert a II. r. alperes jogosult csak a Casco szerződés alapján kifizetett összeg megtérítését követelni az I. r. alperestől.

A lopáskár körében kifejtette, hogy a felperes ezzel kapcsolatos többletigénye nem alapos, mivel a felperes a Casco biztosítási feltételek és a Ptk. 554. §-a ismeretében sem kezdeményezett a II. r. alperesnél díjfeltöltést. Ezért az utóbb bekövetkezett lopáskárból a korábbi kifizetés levonása indokolt volt. A felperes jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett követelését sem találta alaposnak, mivel a II. r. alperes nem érvényesített igényt az I. r. alperessel szemben a Ptk. 558. §-a alapján.

A felperes fellebbezése és a II. r. alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 856 037 forintot és kamatait.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait azzal egészítette ki, hogy az I. r. alperes helytállási kötelezettsége a Ptk. 346. § (2) bekezdése, 553. § (1) bekezdése és a felelősségbiztosításról szóló Kormányrendelet alapján fennáll. Mivel a II. r. alperes a Casco-ra kifizetett töréskár összegével csökkentette a lopáskárra történt kifizetést, a felperes megalapozottan hivatkozott a II. r. alperes jogalap nélküli gazdagodására. A díjfeltöltés vonatkozásában megállapította, hogy a Ptk. 277. § (2) és (3) bekezdése alapján annak körében a biztosítónak kell megfelelő tájékoztatást nyújtania. A biztosító megfelelő tartalmú tájékoztatása esetén hivatkozhat csak alappal a díjfeltöltés hiányára és alkalmazhatja annak hátrányos jogkövetkezményeit. E jogával a biztosított a biztosítási éven belül korlátozás nélkül élhet. E tájékoztatás hiányában a II. r. alperes alap nélkül vonta le a töréskárra kifizetett összeget, ami a felperest megilleti.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a II. r. alperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 554. §-át tévesen alkalmazta. A Ptk. 554. §-a és a Casco biztosítási feltételek 2. fejezete ismeretében a felperesnek kellett volna a díjfeltöltést kezdeményeznie. A díjfeltöltés lehetőségéről a szerződés megkötésekor tájékoztatta a felperest, ezt meghaladóan tájékoztatási kötelezettség a Ptk. 4. § (1) bekezdése alapján sem terheli. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság ennek megfelelő ítélkezési gyakorlatára. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem indokaival szemben azzal érvelt, hogy a biztosítót a laikus szerződő féllel szemben fokozottan terhelte a tájékoztatási kötelezettség, melynek ki kellett volna terjednie arra, hogy milyen összeggel kell kiegészíteni az évi biztosítási díjat. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felülvizsgálati kérelem nem érintette a jogerős ítéletnek a jogalap nélküli gazdagodás fennállására vonatkozó részét. A II. r. alperes a Ptk. 558. § (1) bekezdésben szabályozott törvényi engedménye alapján az I. r. alperessel szemben érvényesítheti a Casco-ra kifizetett töréskár összegét. Mivel a II. r. alperes ezzel az összeggel jogalap nélkül gazdagodna, a felülvizsgálati kérelemnek helytadás esetén sem jár neki vissza a Casco szerződés alapján kifizetett összeg. Harmadlagosan arra hivatkozott, hogy a díjfeltöltés joga időbeli korlát nélkül megillette, és mivel ebben a kérdésben jogvita áll fenn, a díjfeltöltés erejéig a II. r. alperes a marasztalási összegbe beszámítással élhet.

Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, mivel álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárás a keresetnek vele szemben történt jogerős elutasítását nem érinti.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A II. r. alperes a módosított Pp. 270. § (2) bekezdése alapján előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a díjfeltöltésnek a Ptk.-ban meghatározott rendelkezéseit, és e téves jogi álláspontja eredményezte a marasztalását.

A felülvizsgálati kérelem ezzel kapcsolatos helyes indokai megfelelnek a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatának, a másodfokú bíróságnak az ítélkezési gyakorlatra utaló ezzel ellentétes megállapítása téves.