97/B/2002. AB végzés

alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről

Az Alkotmánybíróság nemzetközi jogi kötelezettségből származó jogalkotói feladat elmulasztásának megállapítására, továbbá jogszabály nemzetközi kötelezettségbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi október hó 10. napján aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1992. évi XL. törvény nemzetközi jogi kötelezettségbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság azon indítvány tekintetében, amely arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott ítélete alapján mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn, az eljárást megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság a jogszabály-előkészítéssel összefüggő indítványozói kérelmeket visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó több irányú kérelmet terjesztett az Alkotmánybíróság elé a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyével kapcsolatos döntésének végrehajtásával összefüggésben.

Az indítványozó vélekedése szerint a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből az következik, hogy változatlanul érvényben, hatályban van a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi október hó 10. napján aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendelet (a továbbiakban együtt: törvényerejű rendeletek). Ezért e törvényerejű rendeleteket hatályon kívül helyező 1992. évi XL. törvény (a továbbiakban: Tv.) az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével - a nemzetközi jog és belső jog összhangját kimondó rendelkezéssel - ellentétes.

Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását is kezdeményezte, mert - álláspontja szerint - a Magyar Köztársaság a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét nem hajtotta végre, mivel a jogalkotó nem hozott megfelelő jogszabályokat (a törvényerejű rendeletekben foglaltakat nem léptették újból hatályba).

A fenti indokok alapján kérte az indítványozó, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Tv.-t, és a törvényerejű rendeleteket visszamenőleg helyezze hatályba.

Az indítványozó további kérelmeket is megfogalmazott. Kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: az igazságügy-miniszter a költségvetési törvények előkészítése során az Alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétes magatartást tanúsított. Másrészt az Alkotmánynak az egészséges környezethez való jogot garantáló tételei alapján kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a vízlépcsőrendszer megvalósításáról szóló szerződések elleni "jogellenes támadások" alkotmányellenességét.

II.

1. Az indítványozó által jelölt alkotmányi rendelkezések:

"7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját."

"18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez."

"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet Önkényesen megfosztani."

"70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez."

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény értelmében:

"1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:

(...)

c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;"

"21. § (3) Az 1. § c) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:

a) az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő,

b) a köztársasági elnök,

c) a Kormány vagy annak tagja,

d) az Állami Számvevőszék elnöke,

e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

f) a legfőbb ügyész."

3. Az indítványozó által vizsgálni kért Tv. az alábbiakról rendelkezik: "Abból a felismerésből kiindulva, hogy a vízlépcsőrendszernek, vagy bármelyik főlétesítményének üzembe helyezése súlyosan hátrányos ökológiai és gazdasági következményekkel járna; és tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az 1977. évi államközi szerződést 1992. május 25-i hatállyal megszüntette, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Hatályát veszti a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet.

2. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi október hó 10. napján aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendelet.

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba."

III.

Az Alkotmánybíróság végzését a következőkkel indokolja:

1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § cj pontja az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát. Az alkotmánybírósági vizsgálat e hatáskörben kétirányú is lehet, egyrészt az Abtv. 44-46. §-ai alapján az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, hogy a már kihirdetett jogszabály összhangban van-e a nemzetközi szerződéssel, másrészt az Abtv. 47. § (1) bekezdése lehetővé teszi azt is, hogy az Alkotmánybíróság vizsgalja: a jogalkotó szerv a nemzetközi szerződésből eredő jogalkotói feladatai elmulasztotta-e.

2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt állapította meg, hogy a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése hatáskörben [Abtv. I. § c) pontja] való eljárás megindítására - mivel az Abtv. szabályai alapján azt nem indítványozhatja bárki - az indítványozó indítványozási jogosultsággal nem rendelkezik. Az indítványozó nem tölt be az Abtv. 21. § (3) bekezdésében foglalt - indítványozási joggal rendelkező - közjogi tisztséget.

Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az indítványozó nem közvetlenül a nemzetközi szerződésből eredő jogalkotói feladat elmulasztását kifogásolja, illetve az általa megjelölt Tv. vizsgálatát sem valamely nemzetközi szerződéssel való ellentét miatt kéri, hanem kérelmét a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyével kapcsolatos döntésének végrehajtásával összefüggésben fogalmazta meg. Az Alkotmánybíróság a 988/E/2000. AB határozatában (ABK 2003. október, 708.) már vizsgálta az Abtv.-n alapuló alkotmánybírósági eljárások és a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből fakadó esetleges jogalkotói kötelezettségek kapcsolatát. E határozat értelmében: "Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete - az Abtv.-ben meghatározott hatásköri szabályok gyakorlása szempontjából - nem minősül a nemzetközi jog általánosan elismert szabályának, sem olyan nemzetközi jogi kötelezettségnek, mint a belső joggá vált nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek. A Nemzetközi Bíróság eljárását ugyan az érintett államoknak a joghatóság elismeréséről szóló, nemzetközi szerződésbe foglalt konszenzusa alapozza meg, az ítélet azonban nem norma, nem szerződés, hanem egyedi jogvitát dönt el, abban az esetben is, ha egyes megállapításai elvi tartalmúvá, vagy precedens-értékűvé válnak." (ABK 2003. október, 708, 712.) Az Alkotmánybíróság ezért a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből fakadó jogalkotói feladatok alkotmánybírósági megítélése tekintetében hatáskörének hiányát állapította meg.

3.1. Az Alkotmánybíróság szerint a fentiekben kifejtettek irányadóak jelen ügyre is. Így az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletébe ütközés alapján az egykori törvényerejű rendeleteket hatályon kívül helyező Tv. alkotmányossági vizsgálatát elvégezze (s - mint ahogy az indítványozó kéri -, a Tv. hatályon kívül helyezés útján a törvényerejű rendeleteket újra hatályba léptesse). Ezért az erre irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 29. § b) pontja alapján visszautasította.

3.2. Az Alkotmánybíróság az említett 988/E/2000. AB határozatában - szintén hatáskörének hiányában - visszautasította az annak megállapítására irányuló indítványt, miszerint a Kormány alkotmányellenes jogalkotói mulasztást valósított meg azáltal, hogy nem hajtotta végre a Hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése kapcsán kialakult jogvitában hozott ítéletét. (ABK 2003. október, 708.) A jelen ügyben megfogalmazott azonos tartalmú indítvány ítélt dolognak minősül, így a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből fakadó jogalkotói mulasztás vizsgálatára irányuló kérelem tekintetében az Alkotmánybíróság az Ügyrend 31. § c) pontja alapján az eljárást megszüntette.

3.3. Az Alkotmánybíróság az indítványban felvetett egyéb problémák tekintetében hatáskörének hiányát állapította meg.

Az indítványozó egyrészt azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: az igazságügy-miniszter a költségvetési törvények előkészítése során az Alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétes magatartást tanúsított. Másrészt az alkotmányellenesség megállapítását amiatt kezdeményezte, mert álláspontja szerint a vízlépcsőrendszer megvalósításáról szóló szerződések elleni "jogellenes támadások" sértik az Alkotmány 18. §-át, 54. § (1) bekezdését és 70/D. § (1) bekezdését. Nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe valamely jogszabály előkészítése során kifejtett álláspontok, illetve valamely jogszabállyal vagy nemzetközi szerződéssel kapcsolatos vélemények (magatartások) értékelése. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt a fentiek tekintetében az Ügyrend 29. § b) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2003. november 10.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró