38/1998. (IX. 23.) AB határozat
Vámospércs Község Képviselő-testülete által a közterület használatáról alkotott 14/1995. (VIII. 1.) ÖR számú rendelet alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Vámospércs Község Képviselő-testülete által a közterület használatáról alkotott 14/1995. (VIII. 1.) ÖR számú rendelet 1. számú mellékletének utolsó - "mozgóárusítás esetén 5000 Ft/nap" - fordulata alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Indítványozó a Vámospércs Község Képviselő-testülete által a közterület használatáról alkotott 14/1995. (VIII. 1.) ÖR számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) 1. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Indítványozó, egy országos hálózattal rendelkező mozgóbolti tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, indítványában előadta, hogy mozgóbolt működési engedély iránti kérelmet nyújtott be Vámospércs önkormányzatának jegyzőjéhez. Erre tekintettel a képviselő-testület - mivel az Ör. ekkor mozgóárusításra vonatkozó díjtételt nem tartalmazott - 18/1996. (VIII. 5.) ÖR számú rendeletével módosította az Ör. 1. számú mellékletét és a közterület-használat díját mozgóárusítás esetén 20 000 Ft/nap díjtételben állapította meg. A társaság a közterület-használati díj mértékére tekintettel az önkormányzattal a közterület-használati szerződést nem kötötte meg. Indítványozó a megállapított díjtétel ellen először bírósághoz, majd a megyei közigazgatási hivatalhoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, eredménytelenül. A képviselő-testület 7/1997. (III. 3.) ÖR számú rendeletével ismét módosította az Ör. 1. számú mellékletét, ekkor mozgóárusítás esetén 23 400 Ft/nap díjtételben állapította meg a közterület-használati díjat. Indítványozó ezt követően nyújtotta be indítványát az Alkotmánybírósághoz. Indítványát arra alapította, hogy az önkormányzati rendeletnek ez a rendelkezése nyilvánvalóan diszkriminatív és ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 201. § (2) bekezdésében, és a 202. §-ában foglaltakkal, sérti a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 3. § (2) bekezdését, 2. §-ának a) és b) pontját, 20. §-ának a), d) és e) pontjait, valamint a 21. § (1) bekezdés a) pontját, megvalósítva ezzel az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében szabályozott szabad verseny akadályozását.
A képviselő-testület 1997 decemberében a 27/1997. (XII. 22.) ÖR számú rendeletével ismét módosította az Ör. 1. számú mellékletét, az új szabályozás szerint - amely 1998. január 1-jén lépett hatályba - mozgóárusítás esetén a közterület-használat díja 5000 Ft/nap.
Indítványozó indítványát az új szabályozással szemben is fenntartotta azzal, hogy az új rendelkezés ellen benyújtott indítványát már csak a szabályozás diszkriminatív jellegére alapítja. Az indítvány szerint az Ör. 1. számú melléklete által, a közterület-használati díjak mértékére megállapított szabályozás diszkriminatív, a mozgóárusítást végző gazdálkodó szervekre hátrányos módon tesz megkülönböztetést. A mozgóárusítás esetére megállapított közterület-használati díj mértéke más hasonló jellegű kereskedelmi tevékenységekre megszabott közterület-használati díjakhoz képest aránytalanul magas. Álláspontját példákkal támasztja alá. Az indítványozó által használt gépkocsik bruttó alapterülete 7,2 m2. Az Ör. rendelkezései alapján ugyanilyen alapterületű árusító pavilon esetén 1080 Ft, vendéglátó-ipari előkert, illetve üzlet előtti közterület használata esetén 972 Ft a közterület-használati díj havonta. Az ugyanekkora területen végzett - a mozgóbolti tevékenységhez közelálló - alkalmi árusítás esetén 1160 Ft-t kell fizetni naponta, amelynek több mint négyszeresét kellene az indítványozónak megfizetnie.
Az indítványban kifejtett álláspont szerint a szabályozás körülményei és módja nyilvánvalóvá teszi, hogy az Ör. módosításai az indítványozó által végzett kereskedelmi tevékenység megakadályozására irányul.
A szabályozás indokainak megismerése érdekében az Alkotmánybíróság megkereste Vámospércs polgármesterét. A megkeresésre adott válaszában a polgármester a következő tájékoztatást adta:
"A képviselő-testület úgy ítélte meg, hogy a mozgóárusítás sajátossága miatt e tevékenység jövedelemtartalma feltehetően igen kedvező, így a közterület használatáért fizetendő díj mértéke és a közterület használata révén realizálható jövedelem között nincs feltűnő értékaránytalanság." A polgármesteri tájékoztatás utal arra is, hogy a képviselő-testület a közterület-használati díj mértékének megállapítása során mérlegelte a helyi kereskedők érdekeit is, a településen működő vendéglátó- és élelmiszerüzletek nagy része a hét minden napján nyitva tart, többségükben az indítványozó által forgalmazott termékek megvásárolhatók. Mivel a mozgóárusítás az elmúlt években megszűnt, a képviselő-testület erre figyelemmel szükségesnek tartotta a mozgóárusításért fizetendő közterület-használati díj mértékének csökkentését 1998. január 1-jétől.
II.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány megalapozott.
Az Ör. vitatott 1. számú melléklete a következő rendelkezéseket tartalmazza:
"A közterület használatáért fizetendő díjak
| Árusító pavilon | 150 Ft/nm/hó |
| Építési munkával kapcsolatos építőanyag és törmelék | 41 Ft/nm/hó |
| Alkalmi árusítás | 161 Ft/nm/nap |
| Vendéglátó-ipari előkert és az üzlet előtti közterület | 135 Ft/nm/hó |
| Mutatványos tevékenység | 58 Ft/nm/nap |
| Önálló hirdető-berendezés | 483 Ft/nm/hó |
| 1000 nm-t meghaladó nagyságú közterület használata | 6 Ft/nm/hó |
| Hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű tárolása | 1610 Ft/nm/hó |
| Mozgóárusítás esetén | 5000 Ft/nap" |
E rendelkezés alapján megállapítható, hogy a mozgóárusítást végző vállalkozók által fizetendő közterület-használati díj kiemelkedően magas más, a közterületen kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók tekintetében megállapított közterület-használati díjhoz képest.
Az Alkotmánybíróság már számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdését. Kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. Kimondta, hogy az Alkotmányban meghatározott tilalom elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki, abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280-282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 203.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat , ABH 1997, 138. stb.]
Az Alkotmánybíróság eljárása során azt vizsgálta, hogy a közterület-használati díjak megállapítása során a mozgóbolti tevékenységet végző vállalkozók hátrányára tett megkülönböztetésnek van-e tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka.
A közterület-használati díj a közterület használatának ellenértéke. Ennek megfelelően a közterület-használat díjának alapvetően a közterület-használat értékét befolyásoló tényezőkhöz (a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, időtartama stb.) kell igazodnia. A közterület-használók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében e tényezők alapján tett megkülönböztetés nem tekinthető alkotmányellenesnek. A közterület-használat díjának olyan szabályozása, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezők azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes.
A község polgármestere által adott tájékoztatás alapján megállapítható, hogy a képviselő-testület a mozgóárusítás Ör.-ben megállapított közterület-használati díját olyan szabályozási szempontokra alapította (a mozgóbolti tevékenység magas jövedelmezősége, valamint a településen működő kereskedők védelme), amelyek a közterület használatával nincsenek összefüggésben, s ezzel a díj mértéke tekintetében önkényesen, ésszerű indok nélkül tett megkülönböztetést a közterületet azonos feltételek mellett használó vállalkozói csoportok között. Ezért az Ör. 1. számú mellékletének utolsó fordulata sérti az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt jogegyenlőség követelményét.
Ez nem jelenti azt, hogy a helyi önkormányzat a közterület-használati díj megállapítása során ne érvényesíthetne helyi gazdaságpolitikai, városképi, városfejlesztési érdekeket is. Amint azt az Alkotmánybíróság a 20/1998. (V. 22.) AB határozat ában (ABK 1998. május, 244.) kifejtette, nem tekinthető alkotmányellenesnek az a szabályozás, amely a helyi érdekek érvényesítése érdekében díjkedvezményt, mentességet nyújt meghatározott vállalkozói csoportok számára.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Őr. 1. számú mellékletének utolsó - "mozgóárusítás esetén 5 000 Ft/nap" - fordulata alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette.
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Alkománybírósági ügyszám: 908/B/1997-6.