A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21000/2019/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:48. §, 2:51. §, 2:52. §] Bírók: Hegedűs Mária, Kovács Helga, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23842/2018/16., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21000/2019/4.* (ÍH 2020.29), Kúria Pfv.20479/2020/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.21.000/2019/4.

Az ügy száma: Pf.21.000/2019.

A felperes: felperes neve, felperes címe

A felperes képviselője: dr. Bárdos Rita Cecília ügyvéd, cím.

Az alperes: alperes neve, alperes címe

Az alperes képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda, cím

A per tárgya: személyiségi jog megsértése

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 40.P.23.842/2018/16.

í t é l e t

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes hangfelvétel védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal a magatartásával, hogy 2018. február 28-án folytatott telefonbeszélgetésről a felperes hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített, azt átalakította, és az általa indított munkaügyi perben felhasználta.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a felperesnek írt magánlevél útján fejezze ki sajnálkozását az elkövetett jogsértésért, továbbá semmisítse meg a személyiségi jog megsértése útján előálló hangfelvételt, valamint annak a birtokában lévő valamennyi másolatát, és az arról készített kivonatot.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forintot, valamint ennek 2018. március 1-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát, továbbá 127.000 (százhuszonhétezer) forint perköltséget.

Mellőzi a felperes perköltség- és illetékfizetésre kötelezését és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon, határidőben és számlára 36.000 (harminchatezer) forint kereseti és 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a M. közalkalmazottja, balettigazgató.

[2] Az alperes - ugyancsak közalkalmazottként - a M. balett táncosa volt, közalkalmazotti jogviszonyát a M. 2018 júliusában felmentéssel megszüntette. Az alperes munkajogi pert indított a jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt. A felperes az alperes szakmai vezetője volt.

[3] A munkaügyi perben benyújtott keresetlevél kézbesítése után a M. Jogi Osztálya tájékoztatta a felperest, hogy a keresetlevélhez kapcsolt okirati bizonyítékok között szerepel egy, a felek között a felperes irodájában 2018. február 28-án elhangzott beszélgetésről készült CD-felvétel, valamint a beszélgetés írásbeli kivonata, mely a beszélgetés egy - a munkaügyi per tekintetében a felperes által relevánsnak tartott - részletét tartalmazza.

[4] A felperes a beszélgetés hangfelvételen történő rögzítéséhez nem adott engedélyt, a felvétel elkészítéséről nem tudott. Az alperes a beszélgetés bizonyos részletét bizonyítékként használta fel a munkaügyi per során. A hanganyag felhasználásához az alperes nem kérte a felperes engedélyét.

[5] A felperes kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy az alperes a 2018. február 28-i hangfelvételt a felperes hozzájárulása nélkül készítette, átalakította, valamint a beszélgetés részletét tartalmazó hangfelvételt a felperes hozzájárulása nélkül átalakította, és e magatartásaival megsértette a felperes hangfelvétel védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte, hogy a bíróság rendelje el az ítélet rendelkező részének közzétételét a M. intranet hálózatán. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértéssel előállott hangfelvétel és az arról készült valamennyi másolat, illetve kivonat megsemmisítésére. További jogkövetkezményként 100.000 forint sérelemdíjra és ennek 2018. március 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatai megfizetésére tartott igényt. Az alperessel szemben perköltségigényt is érvényesített.

[6] Követelésének ténybeli alapjaként arra hivatkozott, hogy az alperes az engedélye nélkül készítette el a hangfelvételt, és hozzájárulása nélkül használta fel a hangfelvétel meghatározott részletét a M.-mel szemben megindított perben. A felperes azt is kifogásolta, hogy a beszélgetésrészlet kivonatának benyújtásával az alperes a felhasználás kapcsán átalakította a felvételt. A hangfelvételről és tartalmáról rajta kívül más, kívülállónak tekintendő személyek is tudomást szereztek, így különösen a M. Jogi Osztályának munkatársai. Ezzel összefüggésben a felperes megítélése szerint munkahelyén, az őt övező általános megbecsültség, tisztelet megrendült. Munkahelyi magatartása kényszerűen megváltozott, például a munkaköréből eredő kollegiális megbeszéléseket kizárólag fültanú jelenlétében bonyolította és felszólította az irodájába lépő személyeket, hogy mobiltelefonjukat hagyják a titkárságán.

[7] A felperes keresete jogcímeként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § g) pontját és a 2:48. § (1) bekezdését jelölte meg. A jogkövetkezmények körében pedig a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a), c) és d) pontját, továbbá a 2:52. § (1)-(2) bekezdését jelölte meg.

[8] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult.

[9] Megítélése szerint a keresetlevél nem volt perfelvételre alkalmas, mert nem tartalmazta a csatolt okirat, illetve tárgyi bizonyítási eszköz tekintetében a bizonyítani kívánt tényt, és a bizonyíték bizonyításra való alkalmasságának indokát.

[10] Az ítélkezési gyakorlat szerint nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében jogos magánérdekből került sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet. Az alperes a hangfelvétel elkészítésekor közvetlenül fenyegető jogsértés előtt állott, hiszen a beszélgetés tartalma azt támasztja alá, hogy a felperes az alperes közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését helyezte kilátásba. A beszélgetés körülményeire figyelemmel az alperesnek nem volt más módja a beszélgetés tartalmának későbbi bizonyítására.

[11] Előadása szerint a közelmúltban számos, a felperessel több szempontból hasonló helyzetben lévő balett-táncost az övéhez hasonló okból mentettek fel. Az életkorra és az azzal a részben összefüggésben álló fizikai alkalmatlanságra hivatkozás alátámasztja azt az állítását, hogy a felmentését megelőzően az alperes alappal feltételezhette, hogy saját közalkalmazotti jogviszonyát is meg fogják szüntetni.