3149/2018. (V. 7.) AB határozat
alkotmányjogi panasz elutasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában - dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasítja.
Indokolás
I.
[1] 1. Szekó József (a továbbiakban: Indítványozó1.) és az önkormányzati hetilap felelős vezetője és kiadója (a továbbiakban: Indítványozó2.) Dr. Halmos Ügyvédi Iroda útján (képviseli: dr. Halmos Péter ügyvéd; irodacím: 7621 Pécs, Mária utca 29. szám) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzése ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, mely 2018. április 24. napján érkezett meg az Alkotmánybírósághoz.
[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz előzménye, hogy egy mohácsi lakos magánszemély kifogásokat terjesztett elő Mohács Város Önkormányzatának hetilapja, az "Önkormányzati Hírek" 2018. április 6-i lapszámában található cikkekkel összefüggésben. A kifogást tevő szerint a "Tisztelt Mohácsi Választópolgárok", az "Út- és lakóparkfejlesztésre újabb 745 milliót költött önkormányzatunk" és a "Magyarország biztonságos: Önökön is múlik, az marad-e" című cikkek sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. Baranya megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a kifogásokat egyesítette és 52/2018. (IV. 9.) OEVB határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelv megsértését, a jogsértőt eltiltotta a további jogsértő magatartástól, továbbá kötelezte a médiatartalom szolgáltatót a határozat rendelkező részének közzétételére. Az OEVB határozatával szemben mind a kifogást előterjesztő mind pedig Indítványozó1. fellebbezést terjesztett elő.
[3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 750/2018. számú határozatában megállapította, hogy Indítványozó1. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelvet azzal, hogy polgármesterként az önkormányzat helyi lapjában a választópolgárokat egy jelölő szervezet és annak országgyűlési képviselőjelöltje támogatására ösztönözte, ezért 690 000 forint bírság megfizetésére is kötelezte. Megállapította az NVB továbbá azt is, hogy a mohácsi "Önkormányzati Hírek" hetilap megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelvet azzal, hogy egy jelölő szervezet és annak képviselőjelöltje támogatására ösztönző cikkeket tett közzé 2018. április 6-i lapszámában. Ezért az Indítványozó2.-t mint felelős vezetőt és kiadót 345 000 forint bírság megfizetésére kötelezte. A jogsértők vonatkozásában az NVB mellőzte a további jogszabálysértéstől való eltiltás jogkövetkezményét, azonban az OEVB határozata rendelkező részének közzétételre vonatkozó kötelezését helybenhagyta.
[4] Az NVB határozatában felidézte a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntésében tett azon megállapítást mely szerint "ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat. [...] Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest". Az NVB álláspontja szerint a sérelmezett önkormányzati lapszám címlapján közzétett, Indítványozó1. polgármesteri minőségében tett nyilatkozata alkalmas arra, hogy megbontsa a választási versengésbeli esélyegyenlőséget, tekintettel arra, hogy hivatali minőségét felhasználva, a helyi választópolgárokat egy önkormányzati hetilapban, kifejezetten egy meghatározott képviselőjelölt támogatására ösztönzi. Az NVB megítélése szerint a választási kampányban állásfoglalásként értelmezhető tartalom összességében megalapozza azt a látszatot, hogy az önkormányzati lap a semleges pozícióját feladva valamely jelölt és jelölő szervezet mellett foglal állást.
[5] Az NVB arra is rámutatott döntésében, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében, továbbá a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Ez utóbbi tekintetében azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Az NVB döntésében akként értékelte a Kúria és az Alkotmánybíróság gyakorlatát, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített eljárási alapelvek elsődlegesen a közpénzből fenntartott lapok szerkesztői szabadságát korlátozhatják, és az ilyen nyomtatott sajtótermékekkel szemben támasztott követelmény, hogy kampányidőszakban az általuk nyújtott tájékoztatás kiegyensúlyozott és elfogulatlan legyen.
[6] Az NVB az alapelv sérelme tekintetében - a képviselőjelölt szavazására buzdító cikken túlmenően - értékelte, hogy a polgármesterről és a képviselőjelöltről készült fénykép a címlapon került elhelyezésre, továbbá a főoldalon és a harmadik oldalon szereplő cikk is ugyanazzal a képviselőjelölttel foglalkozik úgy, hogy az ingyenes kiadványban más képviselőjelölt, más jelölő szervezet vagy a választási kampányban mérvadó eltérő álláspont nem került említésre az összesen négy oldal terjedelmű lapszámban.
[7] Az NVB fentiekben áttekintett, 750/2018. számú határozatával szemben a jelen alkotmányjogi panaszt is benyújtó az Indítványozó1. és az Indítványozó2. terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
[8] 1.2. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzésével bírálta el. A Kúria döntésével az NVB 750/2018. számú határozatát helybenhagyta.
[9] A Kúria osztotta az OEVB és az NVB álláspontját, miszerint az Indítványozó1. kifogásolt tevékenysége, az önkormányzati lapban tett felhívása nem vitásan politikai kampánytevékenységnek minősül, mert a választói akarat befolyásolására alkalmas volt. Rámutatott a Kúria, hogy a polgármesternek az önkormányzati lapban közzétett felhívása a Ve. szabályrendszerének hatálya alá tartozik.
[10] A Kúria az Alkotmánybíróság választási ügyekkel kapcsolatos gyakorlatával összefüggésben rámutatott arra is, hogy a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek vonatkozásában előírhatóak speciális többlet feltételek, melynek oka, hogy az ő tevékenységük mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Így a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített eljárási alapelvek elsődlegessége folytán a közpénzből fenntartott lapok szerkesztői szabadsága korlátozható.
[11] A Kúria szerint az NVB helyesen nem csak a kifogásban megjelölt tartalmakat, hanem a lapszámot, a cikkek összességét vette figyelembe, mert ez az a kör, amelyben az esélyegyenlőség elvét érvényre kell juttatni. Megállapította, hogy jelen ügyben a hetilap az esélyegyenlőséget sértő módon jelenítette meg a jelölőszervezetet, illetve a választókerületben induló jelöltet, mivel a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet és jelöltje mellett más személy, illetve jelölőszervezet vagy a választási kampányban mérvadó más álláspont nem jelent meg. A Kúria nem fogadta el az indítványozók azon érvét mely szerint más jelölt és jelölő szervezet nem élt a megjelenés lehetőségével, mert az nem a "más jelöltek" hanem a szerkesztés terhére esik.
[12] Az NVB által kiszabott bírságok kapcsán a Kúria megállapította, hogy azok jogszerűek: megjelölésre került a jogalap, mérlegelésre a súlyosító és enyhítő körülmények, továbbá a döntés ezen része is megfelelő indokolással ellátott.
[13] Az NVB által az Indítványozó2. részére megállapított bírságfizetési kötelezettség kapcsán a következő megállapításra jutott a Kúria. Az "Önkormányzati Hírek" című kiadvány Mohács Város Önkormányzatának hetente megjelenő nyomtatott helyi sajtóterméke, mely sajtótermék felelős vezetőjeként és kiadójaként az Indítványo-zó2. van feltüntetve az impresszumban. Így a bírság vele szemben kerülhetett kiszabásra, a szerkesztő személye e vonatkozásban irreleváns.
[14] 1.3. Ilyen előzmények után terjesztettek elő alkotmányjogi panaszt az indítványozók a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzésével szemben. Az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés b) pontja, az Abtv. 27. §-a valamint a Ve. 233. §-a alapján kérték, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének (véleménynyilvánítás szabadsága), XV. cikk (2) bekezdésének (hátrányos megkülönböztetés tilalma) és XXVIII. cikk (1) bekezdésének (tisztességes eljáráshoz való jog) megsértése miatt semmisítse meg a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzését.
[15] Az alkotmányjogi panasz szerint semmilyen jogszabályi alapja nincs annak a Kúria által támasztott követelménynek, hogy a "polgármester nem kampányolhat". Véleménye szerint a polgármester a legtöbb esetben pártpolitikus és nem független személy. A Kúria végzése elzárja Indítványozó1.-et a véleménynyilvánítás lehetőségétől amiatt, hogy ő választás útján az önkormányzat tisztségviselőjévé vált. Így nem csak a véleménynyilvánítás szabadsága sérült meg, hanem politikai tisztsége és pártállása miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Ebben a körben előadja továbbá, hogy szemben a kúriai végzés [10] bekezdésében tett megállapítással, Indítványo-zó1. nem politikai reklámot, hanem politikai véleményt, illetve politikai nyilatkozatot tett közzé, mely nem lehet tiltott egy politikus részéről. A 3130/2018. (IV. 19.) AB határozat azon megállapítására is rámutatnak az indítványozók, mely szerint a kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek.
[16] Az alkotmányjogi panasz nem ért egyet a Kúria azon megállapításával sem, mely szerint a szerkesztés terhére kell értékelni azt, hogy más jelöltek vagy jelölő szervezetek nem jelentek meg a hetilapban, mert az indítványozók nem gátoltak senkit abban, hogy éljenek a véleménynyilvánítási szabadságukkal.
[17] Az alkotmányjogi panasz kifogásolja továbbá a bírság eltúlzott mértékét is.
[18] Az Indítványozó2. tekintetében az alkotmányjogi panasz a kúriai végzést az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével is ellentétesnek tartja, mert e körben a tényállás helytelenül került megállapításra s abból helytelen jogkövetkeztetést alkalmazott a Kúria. A panasz szerint Indítványozó2.-nek semmilyen ráhatása, befolyása nincs a kiadvány tartalmi kialakítására.
II.
[19] 1. Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései:
"IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához."
"X. cikk (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja."
"XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el."
[20] 2. A Ve. érintett szabálya:
"2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
[...]
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között."
III.
[21] 1. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálata előtt az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján megvizsgálja a befogadhatóság törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. Ennek során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelel.
[22] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség egyértelműen megállapítható, hiszen az indítványozókra a Kúria döntése rendelkezést tartalmaz, továbbá az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz: az indítványozók a jogorvoslati lehetőségeket kimerítették.
[23] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt követelményeknek eleget tesz. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz a törvényes határidőn belül, azaz a támadott végzés kézhezvételétől számított 3 napon belül érkezett [Ve. 233. § (1) bekezdés].
[24] A panasz tartalmaz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést is, mert annak vizsgálatára irányul, hogy a választási kampány időszakában egy önkormányzati hetilapnak milyen követelményeknek kell megfelelnie, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megvalósulhasson a megjelenési lehetőségekkel és azok tartalmával összefüggésben, és ezek milyen viszonyban vannak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságával.
[25] 2. Az Ügyrend 31. § (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy "az előadó alkotmánybíró a panasz befogadásáról szóló döntés helyett a panasz érdemi elbírálását tartalmazó határozat-tervezetet" terjesszen a testület elé.
IV.
[26] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
[27] 1. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja.
[28] 2. Az Alkotmánybíróság legutóbb a 3131/2018. (IV. 19.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh1.) mutatott rá arra, hogy a sajtó a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az eszköze, amelynek egyik legfontosabb alkotmányos küldetése a közügyek alakulásában releváns körülmények bemutatása (Indokolás [27]). A sajtószabadság fontos összetevője a sajtószerkesztés szabadsága, valamint az újságírók és szerkesztők sajtóban megjelenő véleményének a szabadsága. A sajtószerkesztés szabadságának a korlátozása tehát meg kell, hogy feleljen az alapvető jogok korlátozásával szemben támasztható azon követelménynek, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással (Indokolás [28]). Az Alkotmánybíróság e tárgykörben kialakult gyakorlata a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét elfogadja a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként.
[29] 3. Az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatának (a továbbiakban: Abh2.) a tárgya jelen ügyhöz hasonlóan szintén egy önkormányzati tulajdonban lévő lap választások során tanúsított magatartásának az értékelése volt. Az Alkotmánybíróság tanácsa emlékeztet az Abh2. alábbi megállapítására. A választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy ez mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is (Indokolás [42]). Emellett arra is rámutatott a testület, hogy a jelölő szervezeteknek az Alaptörvényen alapuló feladata a népakarat kinyilvánításában való közreműködés, a társadalmi problémák megfogalmazása és közvetítése az állampolgárok felé akkor működik, ha ez nemcsak a jelölő szervezeten belül, hanem a külvilág felé is hatékonyan megnyilvánul (Indokolás [45]). Minden jelöltnek alapvetően azonos lehetőségek kell, hogy a rendelkezésére álljanak a választási kampányban, vagyis a szavazatokért való verseny nyitott kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy az "államnak" elkötelezettnek kell lennie a törvények olyan alkalmazása iránt, amely az egyenlő bánásmódot biztosítja minden érintettet illetően a választási eljárásban (Indokolás [46]).
[30] Az Abh2. elutasította a Kúria marasztaló döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt és jelen ügy szempontjából is fontos következő megállapításokat tette ennek kapcsán. "Jóllehet az önkormányzatoknak a választási kampány ideje alatt is megvannak az általános feladatai, ebben az időszakban a választójog gyakorlásának a különös szabályai kerülnek előtérbe. Alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható alappal, ha választás idején a széles értelemben vett "állam" (ideértve az önkormányzatokat is) kezén lévő sajtó szerkesztésével szemben a bíróság [...] más követelményeket támaszt az általa megállapított konkrét tényállás összes jellemzőjétől függően, mint máskor." (Indokolás [47]).
[31] Az Abh1.-ben az Alkotmánybíróság ismételten felidézte a Velencei Bizottság 190/2002. számú véleményének azon részét, mely szerint: "esélyegyenlőséget kell garantálni a pártoknak és jelöltjeiknek, mely az állami közhatalmi szervek általi semleges hozzáállást is magában kell, hogy foglalja, különösen: [...] a médiamegjelenések, különösen a köztulajdonú média [...] tekintetében." (Indokolás [31]).
[32] Az Abh1.-ben a Kúriának az állami médiaszolgáltatót marasztaló döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasította az Alkotmánybíróság. Az Abh1.-ben arra a megállapításra jutott a testület, hogy alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható, ha választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria - az általuk megállapított tényállás alapján - számon kéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértését (Indokolás [33]).
[33] 4. Szemben az Indítványozó1. azon állításával, mely szerint polgármesteri minősége miatt korlátozta véleménynyilvánítási szabadságát és különböztette meg hátrányosan a Kúria, a következőket tartja fontosnak kiemeli az Alkotmánybíróság. Az "Önkormányzati Hírek" Mohács Város Önkormányzatának hetilapja, melynek vitatott száma kampányidőszakban jelent meg. Az NVB és a Kúria nem önmagában az Indítványozó1. polgármesterként közzétett írását minősítette, hanem a közpénzből kampányidőszakban megjelent hetilap egészét vizsgálta (tekintettel arra, hogy a jogi eljárás alapját három kifogás képezte). Ennek során jutott az NVB és a Kúria is arra a következtetésre, hogy sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelv. Jelen ügyben nem önmagában az Indítványozó1. polgármesteri minősége miatt állapított meg jogsértést az OEVB, NVB és a Kúria, így az alkotmányjogi panasz ezzel kapcsolatos része nem megalapozott. A Kúria támadott végzése megfelel az Alkotmánybíróság fentiekben részletezett követelményrendszerének.
[34] 5. Az Indítványozó2. tekintetében az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét is állította, mert a gyakorlatban nem Indítványozó2. végzi az érintett lap szerkesztését. Ennek kapcsán rámutat az Alkotmánybíróság arra, hogy az érintett lap impresszumában Indítávnyozó2. neve szerepel mint "felelős vezető és kiadó". Ebből következően a Kúria nem is juthatott volna a támadott végzésének [12] bekezdésében található megállapításával ellentétes következtetésre. Téves, nem bizonyított ténybeli állításokra alkotmányjogi panaszt alapozni nem lehet.
[35] A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 2018. április 26.
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleménye
[36] A határozatot nem támogatom, mivel álláspontom szerint nem bírálja el érdemben az Indítványozó1. alkotmányjogi panaszát. A polgármester indítványozó az alábbiakra hivatkozik: "semmilyen jogszabályi alapja nincsen annak a Kúria által támasztott követelménynek, hogy "a polgármester nem kampányolhat". [...] a Kúria határozata sérti Magyarország Alaptörvényét, mivel elzárja a véleménynyilvánítás lehetőségétől [...Indítványozó1-et] amiatt, hogy ő választás útján az önkormányzat tisztségviselőjévé vált."
[37] Az Indítványozó1. által hivatkozott, saját alapjogának a sérelme és a kampányidőszakban megjelent önkormányzati lap - a szerkesztői szabadság korlátozottsága által érintett - véleménynyilvánításhoz való szabadsága nem áll egymással kapcsolatban, hiszen az Indítványozó1. nem szerkesztője a lapnak.
[38] Mivel az Indítványozó1. alkotmányjogi panaszára a határozat nem ad választ, ezért azt megalapozatlannak tartom.
Budapest, 2018. április 26.
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/749/2018.