BH 2014.11.347 Az országgyűlési képviselő-választásokhoz kapcsolódó választási kampányban az esélyegyenlőség alapelvét sérti az a sajtótermékben közzétett tartalom, amely egy jelölő szervezetet és jelöltet népszerűsít [2013. évi XXXVI. tv. 2. § (1) bek., 146. §, 148. § (1) bek., 152. § (1) bek., 231. § (5) bek.; 2010. évi CLXXXV. tv. 203. §; 2013. évi LXXXVII. tv. 7. § (1) bek.].

[1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 1. számú Ország-gyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 2014. március 11-én kelt 45/2014. (III. 11.) számú határozatában elutasította a magánszemély által benyújtott kifogást.

[2] A kifogás az Ny. N. című sajtótermék 2014. március 7-i számának 2., 4., 5. és 11. oldalán közzétett tartalmakat politikai hirdetésnek tekintve kérte a jogsértés megállapítását. Az OEVB határozatát azzal indokolta, hogy a kifogást tevő nem bizonyította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 146. § b) pontjában meghatározott politikai hirdetés forgalmi elemeinek megvaló­sulását.

[3] A magánszemély fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát helybenhagyta.

[4] Az NVB indokolásában a Ve. 146. § b) pontjának a politikai hirdetésre vonatkozó fogalmát és az NVB ahhoz fűzött 2/2014. NVB iránymutatását vette alapul. Megállapította, hogy csak az a tartalom minősíthető politikai hirdetésnek, amelyet megrendelés alapján, a szerkesztői szabadság nélkül - következésképpen szerkesztői felelősség nélkül - tesznek közzé. Más tartalom, amelyért a szerkesztőségnek felelősséget kell vállalnia, nem tekinthető politikai hirdetésnek. Rámutatott az NVB arra is, hogy a bizonyítás a kérelmezőt terhelte volna a jogsértés jogszabályi és tényállási vonatkozásai tekintetében.

[5] Az NVB határozatával szemben a kérelmezők nyújtottak be bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben az NVB határozatának megváltoztatását kérték azzal, hogy a Kúria a több jogsértés megállapítása mellett tiltsa el az Ny. N.-t a további jogsértésétől, a Ve. 152. §-a alapján kötelezze a kúriai határozat rendelkező részének közlésére, és szabjon ki bírságot az időszaki lappal szemben.

[6] A kérelmezők arra hivatkoztak, hogy

- az időszaki kiadvány megjelölt száma sérti a Ve. 2. § c) és e) pontjában foglalt jelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit;

- az időszaki kiadvány megjelölt lapszámának 2., 4., 5. és 11. oldalai politikai hirdetésnek minősülnek, valamint a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglaltak megkerülését jelentik.

- hivatkoztak arra is, hogy sérül a Ve. 148. § (1) bekezdése, mivel a közlések célja - tartalmuk, képi megjelenésük és színviláguk alapján - a Fidesz-KDNP jelölő szervezet és P. A., a Fidesz-KDNP közös jelöltje irányában a választói akarat befolyásolása, "de legalábbis annak megkísérlése";

- mindemellett a kérelmezők szerint a közlések sértik az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 7. § (1) bekezdését, mert a kérelmezők tudomása szerint az időszaki kiadvány nem nyújtott be hirdetési árjegyzéket az Állami Számvevőszékhez.

[7] A kérelmezők nyomatékosan hivatkoztak a Kúria Kvk. III. 37.328/2014/6. számú határozatában foglaltakra is.

[8] A bírósági felülvizsgálati kérelem részben megalapozott.

[9] Elöljáróban utalni kell arra, hogy a sérelmezett időszaki kiadvány a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja szerinti sajtótermék. Az Mttv. által definiált fogalom értelmében "[s]ajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

[10] A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás." Hasonló fogalmat rögzít a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 6. pontjában is.

[11] Szemben az NVB határozatában foglaltakkal, az időszaki kiadvány felelősséget visel a közölt tartalomért abban az esetben is, amikor választási kampány idején tesz közzé politikai, közéleti tartalmakat. A politikai hirdetés minősítése pedig nem áll összefüggésben a szerkesztői szabadsággal, és a közöltekért törvényi szabályok szerint viselt szerkesztői felelősséggel.

[12] A Kúria hangsúlyozza, hogy az Smtv. és az Mttv. egységes szabályozási rezsim alá helyezte a médiatartalmakat, és szolgáltatókat, amely szabályozás kiterjed a nyomtatott - és az internetes - sajtótermékekre is. Az Alkotmánybíróság 165/2011. (XII. 20.) AB határozatának megállapításai értelmében az utóbbiakat nem az előállítás technikája, hanem a tömegkommunikációban betöltött szerepük, befolyásoló képességük különbözteti meg. A hatásmechanizmus elméletére alapozva általánosan elfogadott tény, hogy az elektronikus tartalomszolgáltatókhoz viszonyítva a nyomtatott sajtótermékek véleményformáló hatása, meggyőző ereje lényegesen kisebb.

[13] Mindebből két következtetés adódik a jelen eljárásban: a Kúria lineáris médiaszolgáltatói magatartást vizsgáló Kfv. 37.328/2014/6. számú végzésében foglaltak - az egyéb, tényállásbeli különbségekre is figyelemmel - a jelen esetben nem szolgálhatnak analógiaként. Ezen túlmenően pedig a nyomtatott sajtótermékekben közreadott, adott esetben jogsértő tartalmak megítélése is enyhébb kell legyen.

[14] A Kúria elsőként az NVB határozatát a felülvizsgálati kérelem azon eleme alapján vizsgálta meg, amely szerint az időszaki kiadvány megjelölt lapszáma 2., 4., 5. és 11. oldalain közölt, a Fidesz-MPSz és a KDNP (a továbbiakban: Fidesz-KDNP, jelölő szervezetek) közös jelöltjéről fotóval illusztrált cikkek és egész oldalas tartalmak politikai hirdetésnek minősülnek, és a Ve. 148. § (2) bekezdésében foglaltak megkerülését jelentik.

[15] A Ve. 146. § b) pontja értelmében politikai hirdetés "az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom."

[16] A törvényi meghatározás tehát több tartalmi elem együttes teljesüléséhez köti azt, hogy a sajtótermékben közölteket politikai hirdetésnek lehessen minősíteni. A jelen esetben ezen kritériumok együttes fennálltát a Kúria nem tudta megállapítani.