A Debreceni Ítélőtábla Pf.20006/2016/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 81. §, 164. §, 206. §, 217. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 1999. évi LXIX. törvény (Szabs. tv.) 22. §, 23. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XV. cikk, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

Kapcsolódó határozatok:

Egri Törvényszék P.20065/2013/128., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20006/2016/5.*, Kúria Pfv.21274/2016/4.

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.006/2016/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Hüttl Tivadar ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (xíme) felperesnek - a dr. P. A. jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében az Egri Törvényszék 12.P.20.065/2013/128. számú ítélete ellen az alperes 129., a felperes 130. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperes keresetét egészében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 50 000 (Ötvenezer) forint összegű együttes első- és másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 96 000 (Kilencvenhatezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A X Egyesület tagjai 2011. március 1. és március 18. napjai között Gy településen - az állításuk szerint a helyi roma lakosság által növekvő számban elkövetett vagyon elleni és erőszakos bűncselekmények jövőbeli megakadályozása céljából - folyamatos járőrözési tevékenységet végeztek, amely során elsődlegesen a roma közösség tagjainak tevékenységeit követték figyelemmel. 2011. március 6-án az egyesület és a Y Mozgalom Párt az alperes által irányított rendőrkapitányság által tudomásul vett fáklyás felvonulást tartott - hivatkozásuk szerint - "a helyi cigány lakosság bűnözésből érő rétege által terrorizált gy-i lakosok érdekében". Ugyancsak a roma lakossághoz kötődőnek állított bűncselekmények visszaszorítására hivatkozva a településen ebben az időszakban nagyobb számban jelentek meg a V és a B elnevezésű szervezetek tagjai, akik több alkalommal kerültek konfliktusba roma lakosokkal, 2011. április 26-án tömeges verekedés is történt, amelyek miatt többször rendőri intézkedésekre is sor került.

2011. május 1. és november 30. napja közötti időszakban az alperes által irányított szerv állományába tartozó rendőrök 86 szabálysértési ügyben intézkedtek, amelyekből 61 esetben az eljárás alá vont személy roma származású volt.

A felperes módosított - a jogsértések külön-külön vagy együttes megállapításától függően formálisan vagylagosan előterjesztett - keresetében kérte annak a megállapítását, hogy az alperes megsértette a gy-i roma közösség tagjainak egyenlő bánásmódhoz való jogát a 2011. március 1. és május 1. közötti időszakban azzal, hogy közbiztonság-védelmi tevékenysége során elmulasztott intézkedéseivel, továbbá igazoltatási és szabálysértési eljárási gyakorlatával zaklatásban részesítette őket; a 2011. május 1. és november 30. közötti időszakban azzal, hogy szabálysértési eljárási gyakorlatával közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg velük szemben, illetve zaklatásban részesítette őket. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől; kötelezését az ítélet rendelkező részének honlapján közzétételével és a "M" való közlésével elégtétel adására. Mindezen felül - a további jogsértések elkerülése céljából, a keresetben részletezett szerint - kérte az alperes kötelezését a jogsértésekhez kapcsolódó stratégia, ellenőrző mechanizmus, eligazítás, képzések és előadások megszervezésére. Előadta, hogy a per tárgyává tett időszakban az alperes nem akadályozta meg és nem szankcionálta szélsőséges csoportok a helyi cigányságban félelmet keltő fellépését; továbbá döntően etnikai hovatartozás alapján választotta ki, hogy kikkel szemben intézkedik és indít szabálysértési eljárást.

Az alperes jogsértés hiányára hivatkozva a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság 128. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2011. március hó 1. napja és 2011. május 1. napja közötti időszakban Gy- tartózkodó, a X Egyesület, a V és a B tagjaival szembeni közbiztonság-védelmi tevékenysége során elmulasztott intézkedéseivel zaklatást valósított meg a gy-i roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat. Megállapította, hogy az alperes a 2011. május 1. napja és 2011. november 30. napja közötti időszakban Gy- folytatott szabálysértési eljárási gyakorlatával közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a gy-i roma közösség tagjaival szemben, amivel megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogukat. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül saját honlapján tegye közzé az ítélet rendelkező részét, és azt a "M" is közölje. A keresetet ezt meghaladóan elutasította.

Az első fokú ítélet indokolása az Európai Unió Tanácsának a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK irányelvére, az Alaptörvény XV. Cikkének 2. és 4. bekezdésére, az Alkotmánybíróság 61/1992. számú határozatára, a 2014. március 14. napjáig hatályos Ptk. (a továbbiakban: Ptk.) 75. §-ának (1) bekezdésére és 76. §-ára, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 20. §-ának (1) bekezdése c) pontjára hivatkozva hangsúlyozta, hogy mind a felperes, mind az alperes perbeli legitimációval rendelkezett; a felperes közérdekű keresetet terjeszthetett elő, az alperesnek pedig a vezetési és irányítási alárendeltségébe tartoztak a Gy- intézkedő rendőrök. Hangsúlyozta, hogy az Ebktv. 19. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a felperesnek valószínűsítenie kellett azt, hogy az alperes a gy-i roma közösség tagjait zaklatásban részesítette, illetve közvetlenül hátrányosan megkülönböztette; míg az alperesnek bizonyítania kellett, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta.

Az első fokú ítélet a keresetben megjelölt egyes időszakokban hivatkozott jogsértéseket külön vizsgálta.

Megállapította, hogy az alperes a 2011. március 1. és 2011. május 1. napja közötti időszakban Gy- tartózkodó, a X Egyesület, a V és a B tagjaival szembeni közbiztonság-védelmi tevékenysége során elmulasztott intézkedéseivel az Ebktv. 10. §-ának (1) bekezdésében részletezett zaklatást valósított meg a gy-i roma közösség tagjaival szemben. Ebben az időszakban az alperest pozitív tartalmú kötelezettség terhelte abból a célból, hogy a nem vitásan megfélemlített roma közösség tagjait megvédje. Kétséget kizáróan bizonyított ugyanis, hogy azt követően, miután a X Egyesület tagjai a településen megjelentek, a roma közösség tagjainak emberi méltóságát sértő környezet kialakult. Az alperesi rendvédelmi szerv jogalkalmazó tevékenysége ezért nem merülhetett ki abban, hogy csupán azt vizsgálja, megállapítható-e valamely bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése, hanem ezen túl azt is vizsgálat tárgyává kellett tennie, hogy a nem vitásan megfélemlített gy-i roma közösség tagjait alapjogvédelmi kötelezettsége alapján miként tudja megvédeni. Ebben az időszakban három olyan esemény történt, amely tekintetében az alperes mulasztásával jogvédelmi kötelezettségét nem teljesítette, ezáltal zaklatást valósított meg: egyrészt a polgárőrség tagjainak több mint egy héten át tartó járőröző tevékenysége, másrészt a 2011. március 6-i vonulásos tüntetés, harmadrészt a 2011. április 26-i összetűzés a helyi roma közösség nagyobb számú csoportja és a községben tartózkodó nem roma személyek között. A járőrözési tevékenységgel kapcsolatban nem fogadta el az alperes azon hivatkozását, hogy nem volt törvényes lehetősége annak a megakadályozására. Bár a személyiségi jogi perben eljáró bíróság nem foglalhatott abban állást, hogy az egyesület tagjainak járőröző tevékenysége kimerítette-e a bűncselekményi vagy szabálysértési tényállások valamelyikét, az alperes azzal, hogy hivatalból meg sem indított büntető vagy szabálysértési eljárásokat, fenntartotta a fokozatosan kialakuló, a helyi roma közösség egyenlő emberi méltóságát sértő környezetet. Alapjogvédelmi kötelezettségéből az következett volna, hogy ezen eljárásokat hivatalból megindítja. Minderre okot adhatott volna, hogy a járőrözés rendszeresített formaruhában történt, amelyből a korábban feloszlatott M. G. Hagyományőrző és Kulturális Egyesülettel való kapcsolatra lehetett következtetni, továbbá ebben az időszakban a .... gy-i szervezete elnökének családi házára egy M. G. feliratú zászlót helyeztek ki. A 2011. március 6-i vonulásos tüntetéssel összefüggésben az elsőfokú bíróság az alperes terhére rótta a rendezvény engedélyezésével, a határozatában a kellő tájékoztatás hiányával, a megtartott rendezvény feloszlatásával és a résztvevőkkel szemben büntető vagy szabálysértési eljárás kezdeményezésével kapcsolatos mulasztásokat. Ebben a körben kiemelte, hogy a vonulásos tüntetésre egy kiélezett, feszült, felfokozott közhangulatban került sor, amikor a roma közösség tagjai úgy érezhették, hogy a tömegdemonstráció nem az egyes konkrét bűncselekmények elkövetőinek az elítélését, hanem az egész roma közösség megbélyegzését célozza. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) 2. §-ának (3) bekezdése szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, valamint bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem járhat mások jogainak és szabadságának a sérelmeivel. Az alperes alapjogvédelmi kötelezettségéből ezért egyértelműen következett, hogy felismerje, értékelje és mérlegelje, hogy a tüntetés engedélyezése nem eredményezheti-e a helyi roma közösség tagjai egyenlő emberi méltósághoz való jogainak a sérelmét. Az alperes által irányított rendőri szerv vezetője azonban a bejelentett rendezvény megtartását tudomásul vette annak ellenére, hogy ismerete volt arról, hogy a felvonulás érinti a romák lakta utcákat, amelyek közül az egyik zsákutca, és amennyiben ott valamilyen szintű konfliktus alakulna ki, azt megfelelő rendőri készültség nélkül megakadályozni vagy megszakítani nem volna lehetséges, és amely rendezvényt a községben járőröző X Egyesület tagjai is biztosítottak. Indokolt lett volna továbbá, hogy amennyiben a rendőrség tudomásul veszi a rendezvény megtartását, akkor határozata indokolásában egyértelműen tájékoztassa arról a szervezőt, hogy amennyiben a gy-i roma közösség egyenlő emberi méltóságának a sérelmével gyakorolják a résztvevők a gyülekezési jogukat, a rendőrség a rendezvényt fel fogja oszlatni, ilyen határozott tájékoztatás azonban elmaradt. A rendezvény esetleges feloszlatásával kapcsolatban értékelni kellett volna azt a körülményt, hogy a tüntetés már teljes sötétségben ért véget, amikor főleg idős, beteg felnőttek, kisgyermekes családok esetlegesen nem gyakorolhatták azt a jogukat, hogy ténylegesen meghallgatják-e a nekik nem tetsző véleményt, vagy esetleg eltávoznak otthonukból. Mindezen túl kétséget kizáróan bizonyítható volt, hogy a rendezvénynek voltak olyan résztvevői, akik egyértelműen megsértették verbális kijelentéseikkel a helyi roma közösség tagjainak emberi méltóságát, hivatalból azonban sem a helyszínen, sem pedig utólag egyetlen résztvevővel szemben sem indult büntető, illetve szabálysértési eljárás. Az alperestől az őt terhelő alapjogvédelmi kötelezettség alapján elvárható lett volna, hogy amennyiben a gy-i roma közösség tagjai egyenlő emberi méltóságának a megvédése érdekében nem látott lehetőséget a rendezvény megtartásának a megtiltására, mindent megtegyen annak érdekében, hogy amennyiben a rendezvény résztvevői megsértik a közösség tagjainak emberi méltóságát, valamennyi releváns jogszabályi rendelkezés ismeretében dönthessen arról, indokolt-e kiadni a parancsot a rendezvény feloszlatására, amennyiben pedig a rendezvény feloszlatása nem indokolt, de a résztvevők valamilyen bűncselekményt vagy szabálysértést elkövetnek, az elkövetéseket észleljék, és hivatalból a szükséges eljárásokat megindítsák. A 2011. április 26. napi összetűzéssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes korábbi - a járőrözéssel és a felvonulással kapcsolatos - közbiztonság-védelmi tevékenysége során elkövetett mulasztásai szerepet játszottak abban, hogy kialakult egy megfélemlítő, ellenséges, megalázó és támadó környezet, amely az időközben eltávozott X Egyesület után megjelent B és V tagjai és a helyi roma közösség nagy számú tagjai közötti komoly összetűzésekhez vezetett.