A Kúria Mfv.10235/2013/6. számú precedensképes határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §, 275. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 6. §, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 3. §, 90. §, 98. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

A bírói szolgálati viszony jogellenes felmentéssel történő megszüntetése jogkövetkezményeként a bíróság a bírót bírói tisztségébe nem helyezheti vissza, ismételt kinevezésére csak az arra vonatkozó rend (kinevezési javaslattétel, ismételt köztársaság elnöki kinevezés) szerint kerülhet sor. 2011. CLXII. Tv. 3. § (1), 2011. CLXII. Tv. 3. § (4)

***********

Mfv.I.10.235/2013/6.

A Kúria a személyesen eljáró felperesnek a dr. Pál Lajos ügyvéd által képviselt alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Győri Munkaügyi Bíróságnál 6.M.499/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Győri Törvényszék 2.Mf.20.826/2012/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mf.20.826/2012/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Győri Munkaügyi Bíróság 6.M.499/2012/8. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A felperes 1972. május 1-jén létesített bírói szolgálati jogviszonyt az alperesnél, majd a peridőszakban törvényszéki bíróként mint a P. Városi Bíróság elnöke állt bírói szolgálati jogviszonyban az alperessel. 2004. évtől nyugellátásban részesül.

A köztársasági elnök 2012. március 29-én kelt, 2012. április 13-án kézbesített határozatával a felperest bírói tisztségéből felmentette a 2012. január 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezése 12. cikk (2) bekezdésén alapuló Bjt. 90. § ha) pontja, valamint 230. § (2) bekezdése alapján.

Az Alkotmánybíróság 33/2012. (VII.17.) AB határozatával megállapította, hogy a Bjt. 90. § ha) pontja, valamint 230. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal 2012. január 1-jével megsemmisítette.

A felperes 2012. július 30-án benyújtott és utóbb pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felmentése jogellenes, ezért a szolgálati viszonya bírói és vezetői tisztségére, bírói beosztására is kiterjedő helyreállítását és 2012. július 1-jétől az elmaradt illetménye megfizetését kérte. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság határozatával megszűnt a jogszabályi alapja a felmentésének, így az jogellenessé vált. Kérelme jogalapjaként a Bjt. 3. § (4) bekezdését jelölte meg.

Az alperes érdemi ellenkérelmében elsődlegesen a keresetindítási határidő elmulasztása miatt a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte.

A Győri Ítélőtábla kijelölése folytán eljárt Győri Munkaügyi Bíróság 6.M.499/2012/8. számú ítéletében megállapította, hogy a felperes szolgálati jogviszonyának megszüntetése jogellenes. Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a felperes bírói szolgálati jogviszonyának helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította.

A Bjt. 222. § által alkalmazni rendelt 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 6. § (3) bekezdése, valamint a 2012. július 1-jével hatályba lépett 2012. évi I. törvény (Mt.) 22. § (5) bekezdése alapján - figyelemmel a bírói gyakorlatra is - a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás elmaradása miatt a keresetlevél benyújtásának elkésettségét nem találta megállapíthatónak.

Az első fokon 2012. október 5-én jogerőre emelkedett 8-III. számú végzéssel a bíróság a pert a vagyoni igények tekintetében elkülönítette, és a pert e körben megszüntette a Bjt. 142. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Pp. 157. § a) pontja és 130. § c) pontja alapján.

A felmentés jogellenességéről a 33/2012. (VII.17.) AB határozat alapján döntött, mivel a felmentés alapjául szolgáló Bjt. 90. § ha) pontja, valamint a 230. § alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság megállapította. Ezért azt hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal 2012. január 1-jével megsemmisítette.

Az alperes által hivatkozott Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdését nem találta alkalmazhatónak utalva az Alkotmánybíróság határozatának indokolására. Kiemelte, hogy az alkotmánybírósági határozat megállapította, miszerint az Alaptörvény az általános öregségi nyugdíjkorhatár mértékét nem határozza meg, és sem a Bjt., sem más jogszabály nem tartalmaz erről konkrét életkor meghatározást. Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése előírja, hogy a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, bár nem tartalmaz arra nézve rendelkezést, hogy ezt az előírást milyen időponttól és mennyi időtartam alatt kell alkalmazni. Minderre tekintettel sem az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdését, sem az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 12. cikk (1) bekezdését a konkrét jogvitában nem találta alkalmazhatónak. Ezért a felperes bírói szolgálati jogviszonyát megszüntető határozat jogellenességére tekintettel a felperest a bírói tisztségébe visszahelyezni rendelte.

Elutasította azonban a felperesnek a vezetői tisztségébe (városi bírósági elnök) történő visszahelyezés iránti kérelmét. A Bjt. 3. § (4) bekezdése ugyanis kizárólag a bírói szolgálati jogviszonyra történő visszahelyezésről rendelkezik, a vezető tisztségbe való visszahelyezésről nem. Ennek lehetőségét a 2012. július 1-jétől hatályos Bjt. 145. § (3) bekezdése sem biztosítja. A Bjt., mind a 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) külön nevesíti a bírói tisztség, illetőleg a vezetői tisztség fogalmát, a kettőt különválasztja. Így jogszabályi felhatalmazás hiányában a vezetői tisztségbe való visszahelyezésre nincs lehetőség.

A Bjt. 3. § (4) bekezdésére tekintettel a munkaügyi jogvita keretében a bíróság határozata alapján áll be a bírói tisztségbe való visszahelyezés kötelezettsége, melynek következtében az alperesnek - figyelemmel a kinevezés eljárási rendjére - kötelessége a szükséges intézkedéseket megtenni. Az alperes nem hivatkozott olyan kizáró körülményre, amely a bírói tisztségbe való visszahelyezés akadályát képezte volna.

A felperes fellebbezése az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására, a városi elnöki beosztásba történő visszahelyezésre irányult.

A Győri Törvényszék 2.Mf.20.826/2012/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és pontosította. Megállapította, hogy a felperes szolgálati jogviszonyának megszüntetése jogellenes. A szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az Országos Bírósági Hivatal Elnökének határozatát a Köztársasági Elnök határozatára kiterjedően hatálytalanította. Kötelezte az alperest, hogy a felperest a jogellenes felmentés időpontjában fennállott vezetői tisztségében, beosztásában és adományozott címe szerint továbbfoglalkoztassa. Mellőzte az alperest a szükséges intézkedések megtételére kötelező, valamint a keresetet ezt meghaladóan elutasító rendelkezéseket.