A Kúria Kfv.37606/2011/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 215. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A közigazgatási hatóságot eljárási kötelezettség terheli, ha a hatóság nem dönt valamennyi kérelemről, annak hiányát az ügyfél fellebbezésében, a másodfokú döntés esetén keresetében sérelmezheti. Ez esetben is be kell tartani a perindítási határidőt, számolnia kell a közigazgatási perben a keresetváltoztatás korlátaival. A perben a bíróság a kereseti kérelemhez kötve van.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.606/2011/5.szám

A Kúria a dr. Kolláth György ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Papp Ferenc ügyvéd által képviselt Város Önkormányzata alperes ellen közterület használati engedély tárgyú közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2011. április 13. napján kelt 14.K.22.290/2010/15. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 17. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán alulírott napon tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 14.K.22.290/2010/15. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 20.000 (húszezer) forint kereseti és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes személyszállítási tevékenységre kért közterület használati engedélyt Város Önkormányzatától, mint elsőfokú hatóságtól.

Kérelmét az elsőfokú eljárás alatt többször módosította, 2010. május 6-án végül 3 db taxira kért engedélyt, illetve ezen gépkocsik részére taxiállomás létesítését is kérelmezte. Utóbbi kérelmében három helyszínt, a város három olyan pontját jelölte meg, ahol addig taxiállomás nem volt. Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmeit ÉMO/541-9/2010. számú határozatával elutasította, mivel a felperes egyfelől érvényes taxi engedéllyel nem rendelkezett, másfelől az önkormányzat a meglevő négy taxi állomáson kívül újabbakat létesíteni nem kívánt. Ez utóbbi döntését azzal is alátámasztotta, hogy a felperes által megjelölt egyik hely nem a város tulajdonában áll, a másik kettő pedig műemléki környezetben lenne, ahol taxi állomás létesítése nem indokolt.

Az elsőfokú határozatot a Polgármester megbízásából a városi főmérnök írta alá. A felperes fellebbezése nyomán eljárt Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint másodfokú hatóság 121/KH/2010.(VI.24.) számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta, nyomatékosan hivatkozva a 16/1994.(VII.1.) számú önkormányzati rendeletre (a továbbiakban: Önk.r.).

A felperes keresetet nyújtott be, melynek az elsőfokú bíróság helyt adott és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az alperes határozata jogszabálysértő. Álláspontja szerint az eljáró hatóság a tényállást nem tisztázta körültekintően, nem hívta fel nyilatkozattételre a felperest abban a körben, hogy a folyamatosan változtatott kérelmeiből melyiket tartja fenn, esetleg melyikből mely kérelmi elemet tartja fenn és melyiket nem. Ehelyett a hatóság úgy tekintette, hogy a végleges kérelem az utolsóként előterjesztett kérelem és annak teljesíthetőségét vizsgálta. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy amennyiben a hatóság nem tartotta indokoltnak a felperesi nyilatkozat beszerzését, úgy mindhárom kérelemre vonatkozóan le kellett volna folytatnia a bizonyítást. Nem tisztázta a hatóság, hogy a felperes valamennyi meglévő taxiállomás vagy csak a buszindítói taxiállomás tekintetében nyilatkozott úgy, hogy azokat nem kívánja igénybe venni. Nem tisztázta a hatóság azt sem, hogy önerőből vállalja-e taxiállomás létesítését, és ha igen hol. A felperes által megjelölt konkrét helyszínekre nézve tartalmaz a határozat indokolást, de az általánosságban előterjesztett kérelemre nézve elmaradt a hiánypótlási felhívás, és a megfelelő válasz.

Az elsőfokú bíróság szerint a fenti súlyos eljárási szabálysértések megalapozták a határozatok hatályon kívül helyezését és az új eljárás elrendelését.

Megjegyezte ugyanakkor az elsőfokú bíróság, hogy az elsőfokú határozat sérelmezett mondata miszerint "az önkormányzatnak jelenleg nincs szándékában újabb taxiállomások kijelölése" nem helyezkedik szembe a 21/1994.(IV.16.) Alkotmánybírósági határozatban foglaltakkal (a továbbiakban: AB határozat). Nem tekintette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. és 2.§-aiban foglaltak megsértését igazoltnak. Nem találta bizonyítottnak, hogy a felperes az elsőfokú eljárás során végig a hatóság iránymutatását követte. Végül megállapította, hogy a felperes által hivatkozott semmisségi ok, a hatáskör jogsértő átruházása nem vizsgálható, mivel az a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 335/A.§ (1) bekezdése alapján tiltott keresetváltoztatásnak minősül. Ennek ellenére hivatalból vizsgálta e semmisségi okot és azt állapította meg, hogy a hatáskör átruházás nem valósult meg, a kiadmányozás rendje tette lehetővé, hogy az elsőfokú határozatot a polgármester helyett a városi főmérnök írja alá.