A Fővárosi Törvényszék Pf.635713/2014/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 206. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 356. §, 357. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 51. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakos Judit Ágnes, Pankotai István, Polgár Andrea

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

61.Pf..../2014/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a dr. Somogyi Orsolya ügyvéd (fél címe1) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a dr. Mayer M. Balázs ügyvéd (fél címe2.) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 7.P..../20 13/28. számú ítéletével szemben a felperes által 29. számon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ÍTÉLETET

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 8.160.- (Nyolcezer-százhatvan) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

INDOKOLÁS

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 22.670 Ft első- és másodfokú perköltséget, míg az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 49.605 Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság kötelezte továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak 25.020 Ft kereseti és fellebbezési eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására.

Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint (év). május 20. napján fél1 az által vezetett ... forgalmi rendszámú személygépjárművel Budapest XX. kerületében, a "X" utcában a "Y" utca irányából a "Z" utca irányába közlekedett. A "X" és az "A" út kereszteződésében nem követte az úttest balra kanyarodó nyomvonalát, hanem egyenesen kívánt tovább haladni a "Z" utca irányában. Haladása során nem biztosított elsőbbséget a főútvonalon továbbhaladni szándékozó, a felperes által hajtott kerékpár részére, melynek következtében összeütköztek.

Az ütközés következtében a felperes elesett, a bal oldali könyöktájék, a bal oldali ágyéki terület zúzódását és felszínes hámfosztásait, valamint a bal oldali kulcscsont külső ízesülésének másodfokú ficamodását szenvedte el. A felperes 6 napig kórházi fekvőbeteg ellátásban részesült, majd otthonában gyógyult; (év). augusztus 2. napjáig táppénzes állományban volt. A felperes (év). május 21. napjától (év). augusztus 2. napjáig tartó időszakra bruttó 357.165 Ft úti üzemi baleseti táppénzben részesült. Az elsőfokú bíróság további ténymegállapítása szerint felperes a perbeli balesetből eredően a bal kulcscsont és a lapocka csőrnyúlványa közötti ízesülés idősült ficamodásában, a bal váll körüli izomzat megcsappanásában, a bal vállízületi mozgások végpontokon kialakuló fájdalmasságában, a bal vállízület csökkent terhelhetőségében, mint maradványállapotban szenved. A felperes balesetben sérült válla bizonyos mozdulatokra kattog és fájdalmas, a munkája során a bal keze a tartókéz, amit a betegellátás során nem teljesen tud használni. A felperes a súlyokat nem bírja, a bal felső végtagja nehezen terhelhető. A fenti maradványállapotok 20%-os mértékű munkaképesség-csökkenést eredményeztek. A felperes baleset utáni maradványállapota végleges, kialakultnak tekinthető, állapotában javulás vagy romlás nem várható. Tényként került rögzítésre az is, hogy a felperes a baleset óta az eredeti munkakörében, gyógytornászként dolgozik a ... Rendelőintézetében, a munkáját az ereje 15%-os mértékű megfeszítésével képes ellátni. 2008. októberétől a balesetig a ... Alapítvány által szervezett szülésfelkészítő tanfolyam keretében heti rendszerességgel tartott terhestornát és előadást, a balesetből eredő sérülése miatt nem tudja ellátni.

A másodfokú bíróság 61.Pf..../2012/5. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az erőmegfeszítési járadék tárgyában a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság e körben elmulasztotta a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét.

Jogi indokolásában az elsőfokú bíróság a Ptk. 356. § (1) és (3) bekezdésére, 357. § (1) bekezdésére utalással kifejtette, hogy a perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a felperes a munkakörének ellátásához szükséges tevékenységeket a baleseti maradványállapotából következően többlet erőkifejtéssel tudja csak elvégezni, mely erőkifejtés mértékét - az orvosszakértői véleményben foglaltakkal egyezően - 15%-ban határozta meg. Az elsőfokú bíróság rámutatott, a járadék megállapításához elengedhetetlen a felperes baleset előtti és utáni jövedelemének feltárása. A járadék összege nem azonos a járadék alapjával. A járadékalap az elmaradó, kieső rendszeres kereset (jövedelem), a járadék összege pedig a járadékalapnak az a része, amit járadék formájában kell fizetni kártérítésként. A keresetveszteség (jövedelemveszteség) megállapításához szükséges járadékalap kiszámításához meg kell határozni, hogy a felperesnek mennyi volt a keresete (jövedelme) a károsodás bekövetkezte előtt. A Legfelsőbb Bíróság 1/2006. (V.22.) PK. véleményében adott iránymutatást is figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes keresetveszteség összegére vonatkozó számítása nem szolgálhat megalapozott döntés alapjául, a csatolt bizonyítékok erre nem megfelelőek. A felperes ugyanis a bíróság felhívásai (3. számú végzés és 13. számú tárgyalási jegyzőkönyv) ellenére nem csatolt olyan keresetkimutatást, melyből a balesetet megelőző egy évben, illetve a balesetet követő és a járadékigénnyel érintett ((év). november 1. napjától az ítélethozatalig terjedő) időszakban elért keresete, illetve a keresetet terhelő járulékok összege megállapítható. A megismételt eljárás során csatolt iratokból mindössze a felperest 2008. január 1. napjától, (év). január 1. napjától, (év). április 14. napjától,. február 1. napjától, . január 1. napjától és 2012. július 1. napjától megillető havi illetményének összege tűnik ki. Az alapeljárás során csatolt, április 26. napján kelt kereseti kimutatás is mindössze a balesettel érintett naptári évben elért bruttó jövedelmet, valamint a levonások után fennmaradó nettó jövedelmet mutatja, a bruttó jövedelmet terhelő levonásokat egy összegben tartalmazza, a levonások jogcímének és összegének részletezése nélkül. E mellett hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy a baleseti járadék személyi jövedelemadó köteles bevételnek minősül, így a járadék alapjául szolgáló valamennyi összeget személyi jövedelemadóval bruttósított összegben kell figyelembe venni. A felperes személyi illetményére vonatkozó értesítések pedig önmagukban nem alkalmasak a balesetet megelőző és a balesetet követő kereset kétséget kizáró megállapítására. A bizonyítási sikertelensége a felperes terhére esik, ezért az elsőfokú bíróság a felperes erőmegfeszítési járadék címén előterjesztett keresetét elutasította.