A Hajdúböszörményi Járásbíróság P.20440/2005/27. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 232. §, 296. §, 326. §, 335. §, 337. §, 365. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI VÁROSI BÍRÓSÁG

3.P.20.440/2005/27. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdúböszörményi Városi Bíróság a dr. Keserű Tibor ügyvéd (4090. Polgár, Kiss E. u. 3/B.fsz.2.sz.) által képviselt (...) felperes által - a dr. Sárvári Ügyvédi Iroda dr. Sárvári Nóra ügyvéd (1132. Budapest, Váci út 16. II. lh.I/4.sz.) által képviselt (...) alperes ellen vételártartozás megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 3 345 500.- (Hárommillió-háromszáznegyvenötezer-ötszáz) Ft-ot, ezen összeg után 1999. május 3-tól a kiegyenlítés napjáig évi 20 % kamatot és 30 000.- (Harmincezer) Ft perköltséget.

A kereset ezt meghaladó részét elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy az illetékhivatal felhívására az illetékhivatal által meghatározott módon térítsen meg 200 700.- (Kettőszázezer-hétszáz) Ft felperest megillető költségmentesség folytán le nem rótt illetéket, míg az illeték ezt meghaladó részét a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz címzett, de a Hajdúböszörményi Városi Bíróságon írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérik, illetve, ha a másodfokú bíróság megítélése szerint a fellebbezési kérelemben, illetve a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra figyelemmel az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges, a másodfokú bíróság azt tárgyaláson kívül bírálja el.

A fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított 8 napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását. A határidők elmulasztásának igazolására a 256/C § (3) bekezdése irányadó.

Indokolás:

A bíróság a tényállást a peres felek nyilatkozatai, T.S. tanú vallomása, ... igazságügyi könyvszakértő szakértői véleménye, a ... Városi Bíróság előtt ... szám alatt folyamatban volt büntető ügy iratai alapján állapította meg:

A felperes 98,333, házastársa 1,666 részben tulajdonosa volt a gazdálkodó szervezet 1. üzletrészének.

A felperes és az gazdálkodó szervezet 2. ügyvezetője hosszabb időn át fennálló jó gazdasági kapcsolatot alakítottak ki gazdálkodó szervezeteik között.

A felperes és gazdálkodó szervezet 2. ügyvezetője 1998. év végétől tárgyaltak arról, hogy a felperes a gazdálkodó szervezet 1. teljes tulajdonjogát átruházza gazdálkodó szervezet 2. ügyvezetőjének gazdasági érdekeltségei javára.

A felperes 1999. február 10-én a B.-i székhelyű gazdálkodó szervezet 3. nevű gazdálkodó szervezettől egy ... típusú húsipari kalapácsos darálót vásárolt 2 750 000.- Ft vételárért. A gazdálkodó szervezetnek a szerződéskötés időpontjában nem volt készpénze, ezért a felperes saját pénzéből egyenlítette ki a számla szerinti vételárat, a számlát melyet a gazdálkodó szervezet 1. nevére készíttetett el, így ténylegesen tagi hitelt nyújtott a gazdálkodó szervezet részére.

A gazdálkodó szervezet 1. könyvelésében azonban a tagi hitel nem jelent meg és a felperes a későbbiekben megkötött adásvételi szerződés létrejöttének időpontjáig nem tájékoztatta a vevőket a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló ezen követeléséről.

A felperes az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a gazdálkodó szervezet 1. gazdálkodására vonatkozó könyvelési adatokat, így az 1998. évi mérleg és egyéb leltári adatokat átadott az alperes és az gazdálkodó szervezet 2. képviselőinek, akiknek módjuk volt a gazdálkodó szervezet gazdálkodását, eszközállományát az előző évi mérleg és leltárívek adatai alapján a tényleges helyzettel összevetni.

A vevők ezért átadó leltár nélkül működő gazdálkodó szervezetet vásároltak meg 1999. március 26-án. Az adásvételi szerződéssel a felperes és házastársa a gazdálkodó szervezet 1. teljes üzletrészét eladták, melyet az gazdálkodó szervezet 2. 49, az alperes 51 % arányban vásárolt meg 6 000 000.- Ft vételárért.

A szerződés értelmében "az egyetemlegesség szabályai mindkét fél részéről a teljesítések során fennállnak".

A megállapodás értelmében a vevők a vételárat 1999. május 3-ig vállalták kiegyenlíteni.

A vevők, azaz az alperes és korábbi alperes hozzájárultak ahhoz, hogy a vételár megfizetésének biztosítékául annak mértékéig a gazdálkodó szervezet 1. Kft. kizárólagos tulajdonát képező P.-i ... hrsz-ú ingatlanra a felperes és társa javára jelzálogjogot jegyezzen be a földhivatal. A szerződő felek tudomásul vették, hogy a biztosíték tárgyát képező ingatlanra 8 000 000.- Ft követelés biztosítására terhelés van bejegyezve. Az alperes mint letéteményes a teher törlése érdekében szerződést kötött a gazdálkodó szervezet 1.-gyel, melynek keretében 10 000 000.- Ft-ot biztosított a gazdálkodó szervezet javára, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel is biztosított követelést kiegyenlítse. Az adásvételi szerződés szerint a vétel tárgyát képező gazdálkodó szervezetnek 16 454 491.- Ft szállítói tartozása halmozódott fel és az alperes és vevőtársa elismerték a gazdálkodó szervezet tartozásaként azzal, hogy ezen tartozásért az eladó mint a társaság tartozás keletkezésekor nyilvántartott tagjai nem felelnek.

A felperes és társa eladók ezt meghaladóan szavatosságot vállaltak azért, hogy a gazdálkodó szervezet 1.-nek egyéb tartozása nincs.

A felperes az adásvételi szerződés megkötésének napján a szerződés aláírását követően a gazdálkodó szervezet 1. bankszámlájáról jogellenesen rendelkezve 2 700 000.- Ft-ot átutalt házastársának bankszámlájára, ezzel az alperes gazdálkodó szervezetnek 2 700 000.- Ft összegű kárt okozott.

Az alperes azonban a 2 750 000.- Ft összegű - a ... típusú daráló vételáráról kiállított számla - 25 % forgalmi adó részét 687 500.- Ft összegben visszaigényelte.

A felperes cselekményét a bíróság csalás bűncselekményeként értékelte és büntetőjogi felelősségét a ... Városi Bíróság ... sz. a ... Megyei Bíróság ... sz. másodfokon jogerős ítéletében megállapította.

A gazdálkodó szervezet 1. 1994. április 26-án vásárolta meg azt a polgári ingatlant, melynek visszterhes vagyonszerzési illetékét a ... Megyei Illetékhivatal 642 000.- Ft összegben szabta ki - 1999. III. 22-én kelt fizetési meghagyással - azzal, hogy 100 000.- Ft mulasztási bírság is része volt az illetéknek, mert az illetékfizetési kötelezettséget késedelmesen jelentették be.

Az illetékhivatal az illetéktérítési kötelezettségről rendelkező fizetési meghagyást már az új tulajdonos alperes részére kézbesítette.