A Debreceni Törvényszék G.40057/2012/118. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 121. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 78. §, 200. §, 210. §, 318. §, 339. §, 342. §, 344. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 1. §, 2. §, 21. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §, 3. §]

Debreceni Törvényszék

1.G.40.057/2012/118.

A ... Törvényszék a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kodela Viktor ügyvéd) által képviselt felperesnek a Hajdu Balázs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Hajdu Balázs ügyvéd) által képviselt I. r., a Dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt II. r., a Dr. Kovács Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kovács Gyula ügyvéd) által képviselt III. r., a Dr. Kujbus Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kujbus Mária ügyvéd) által képviselt IV. r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I. r. alperesnek 2 540 000 (kettőmillió-ötszáznegyvenezer) Ft, II. r. alperesnek 635 000 (hatszázharmincötezer) Ft, III. és IV. r. alpereseknek pedig személyenként 315 000 - 315 000 (háromszáztizenötezer - háromszáztizenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéknél előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Tárgyaláson kívül bírálhatja el a másodfokú bíróság a fellebbezést, ha a felek ezt kérték, illetve ha a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési, csatlakozó fellebbezési kérelemben, illetve fellebbezési kérelemben foglaltakra - az ügy elbírálása tárgyaláson is kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A felperes fő tevékenységként baromfitenyésztéssel foglalkozó gazdasági társaság. Hortobágyi fehér lúd és pekingi kacsa tenyésztéssel és fajtafenntartó nemesítéssel foglalkozik.

I. r. alperes 2002. évben Ausztriában bejegyzett alapítvány, a nemzetközi V. (N. Csoport) egyik tagja.

II. r. alperes 2011. szeptember 1. napja és 2013. márciusa között állt megbízási jogviszonyban az I. r. alperessel.

A III. r. alperes 1991. évben, a IV. r. alperes pedig 1997. évben alapított gazdálkodó szervezet, baromfitenyésztéssel és feldolgozással foglalkoznak.

III. és IV. r. alperesek a termékeiket főként német és osztrák piacon értékesítik. A német és az osztrák fogyasztók az állatvédelmi kérdések iránt fogékonyak, így a médián keresztül az I. r. alperes és más állatvédő szervezetek által nyújtott információk befolyásolják a döntéseiket. Az I. r. alperes 2009. évben kezdte el az élőállatról való tolleltávolítás elleni kampányát, melynek során a média felhasználásával a fogyasztókat, a kereskedőket és a termelőket tájékoztatta a tollszedéssel kapcsolatos álláspontjáról. 2009. évben a III. r. alperes felhagyott a tollszedéssel. 2009. szeptember 10. napján pedig megállapodást kötött az I. r. alperessel, melyben vállalta, hogy a saját és integrált telepein mindenféle toll eltávolítást beszüntetés, ellenőrzés céljából az I. r. alperesnek biztosítja a szükséges adatokat és bejelentés nélkül lehetővé teszi az ellenőrzést. Az I. r. alperes 2010. június 21. napján ugyanilyen tartalmú keretmegállapodást kötött a IV. r. alperessel. 2011. év végén a felperes a termékeit nem tudta értékesíteni, mivel a vágóhidak csak tépetlen törzsállományból származó árut voltak hajlandóak megvásárolni. 2011. december 14. napján a felperes vezérigazgatója találkozott az I. r. alperes képviselőivel, akiktől azt a tájékoztatást kapta, hogy amennyiben kötelezettséget vállal a tépés befejezésére, úgy értékesíteni tudja az áruját. A felperes vezérigazgatója 2011. december 28. napján kelt nyilatkozattal vállalta, hogy a cége tulajdonában levő teljes libamennyiségre vonatkozóan az élve tépést azonnali hatállyal befejezte. Nyilatkozott arról, hogy a N. kollégái a telepeit bármikor bejelentés nélkül ellenőrizhetik. Az I. r. alperes 2011. december 30. napján e-mailben tájékoztatta a felperest, hogy nincs kifogása az I. r. alperesnek, hogy a felperes a III.r. alperes részére szállítson árut, mivel a felperes hitelt érdemlően kötelezte magát az élve tépés azonnali leállítására. 2012. február 19-i keltezéssel pedig nyilatkozatot állított ki az I. r. alperes, amely szerint a felperes hitelesen biztosította az I. r. alperest arról, hogy a felperes tenyészlibái 2012. évtől nem lesznek többé élve tépve (semmilyen tolleltávolítás élő állaton) és hogy bejelentés nélküli ellenőrzések lehetségesek az I. r. alperes által, ezért nem látják akadályát a liba tojásainak, illetve kislibáinak az eladásának az olyan cégek részére, amelyek szintén kizárják a végtermék, illetve a tenyészlibákon végzett élve tépést. A felperes mint eladó és a III. r. alperes mint vevő között szerződés jött létre lúd keltető tojás adásvétele tárgyában, melyben a felek kikötött a felperes részéről a tollszedés (tolltépés) tilalmát. 2013. február 13. napján a felperes eladóként a IV. r. alperes részére értékesített naposlibákat, a szerződésben szintén kötelezettséget vállalt a felperes arra, hogy a naposlibák 2012. évtől nem szedett törzsállományból származnak.

A felperes a keresetében 17 972 875 Ft kártérítés megfizetésére kérte I. és II. r. alperest egyetemlegesen kötelezni. A keresetet arra alapozta, hogy 2009. évben a nemzetközi V. (N. Csoport) és ennek részeként az I. r. alperes megindította a tolltépés elleni nemzetközi kampányát, melynek során a N. Csoport jogellenesen megtiltotta a felperes üzleti partnereinek, hogy engedélye nélkül a felperestől az általa a törzslúd állományán alkalmazott tolltépés beszüntetéséig árut (tenyésztojást, élő állatot) vásároljanak. II. r. alperes az I. r. alperes képviseletére az alapító okirat szerint nem jogosult magánszemély, egyes sajtóorgánumok I. r. alperes vezetőjeként, mások kampányfelelőseként említik. 2011. december 11. napján személyes találkozóra került sor a felperes és az alperesek között, mely alkalommal a felperes közölte az alperesekkel, hogy a törzslúd állományán alkalmazott tolltépés beszüntetése kárt okozott. A 2011. december 28-i nyilatkozatával a felperes azért, hogy az áruját tovább is értékesíthesse, bejelentette, hogy a törzslúd állományán alkalmazott tolltépést azonnali hatállyal befejezi. A 2011. december 30-i levelével a II. r. alperes - elfogadva a felperes tolltépést beszüntető nyilatkozatát - "engedélyezte", hogy a felperes árut értékesíthessen az egyik üzleti partnere részére, 2012. február 19. napján pedig hasonló tartalmú nyilatkozatot adott egy másik üzleti partner vonatkozásában. A felperes álláspontja szerint az alperesek azon magatartása, mellyel a felperest arra kényszerítették, hogy beszüntesse a törzslúd állományán alkalmazott tolltépést, - ellenkező esetben ugyanis a felperes nem tudta volna eladni az áruját (tenyésztojást, élő állatot) az üzleti partnereinek -, a régi Ptk. 339.§ (1) bekezdésbe, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 2.§-ába, 5.§-ába, a régi Ptk. 4.§ (1) bekezdésébe, 5.§-ába, továbbá az osztrák Privatstiftungsgesetz rendelkezéseibe, illetve az I. r. alperes alapító okiratába ütközik, ezért jogellenes.