A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40159/2008/5. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (TÁRSASÁGI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 9. §, 45. §, 231. §] Bírók: Kurucz Zsuzsánna, Pálinkásné dr. Mika Ágnes, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40104/2007/5. (MBH 2008.11.236), *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40159/2008/5.* (MBH 2008.11.236), Kúria Gfv.30056/2009/7. (BH 2010.6.157, EH 2009.1971)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.159/2008/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla Tunyoginé dr. Gálik Ágnes ügyvéd által képviselt felperes neve, felperesnek a Dr. Barta Eszter Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve, alperes ellen társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2008. február 6. napján kelt 8.G.40.104/2007/5. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 97.000,- (Kilencvenhétezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 2007. szeptember 3-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlési jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a felperes által a társaság korábbi közgyűlési határozatainak hatályon kívül helyezése iránt indított perben az elsőfokú bíróság - nem jogerősen - a felperes keresetének helyt adott. A társaság vezetősége az ebben az eljárásban megítélt 2.805.000,- Ft-nak a felperes részére osztalékként történő megfizetésére tett javaslatot. A társaság többi részvényese az osztalékfizetésre vonatkozó igényéről írásban lemondott, figyelemmel a társaság likviditási gondjaira.

Az előterjesztést követően az alperes közgyűlése a 25/2007. számú határozatával úgy döntött, hogy a társaság 2000. üzleti év osztalékából a felperes részére 2.805.000,- Ft-ot a határozat keltétől számított 6 hónapon belül megfizet.

A következő határozati javaslat előterjesztésekor a közgyűlés elnöke tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy felperes kivételével a részvényesek a 2001. és a 2002. évi osztalékról is lemondtak. A 26/2007. számú határozattal a közgyűlés a 2001. és 2002. évekre vonatkozó osztalék felperes részére történő megfizetésének időpontjaként 2010. december 31. napját jelölte meg azzal, hogy az osztalék ennél a napnál korábban közgyűlési döntés alapján fizethető meg, valamint, hogy az osztalék után a társaság a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizet.

A felperes a Pest Megyei Bírósághoz 2007. október 25-én benyújtott keresetében az 1997. évi CXLIV. törvény (1997. évi Gt.) 45. § (1) bekezdése és 224. § (1) bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperesi társaság 25/2007. és 26/2007. számú Kgy. határozatait, azok jogsértő voltára tekintettel. Kérte az alperes kötelezését a perköltség megfizetésére.

Arra hivatkozott, hogy a határozatok jogsértők. Álláspontja szerint, amikor az alperesi társaság a mérlegeket elfogadó közgyűléseken úgy döntött, hogy az adózott eredmény terhére osztalék kifizetését rendeli el az 1997. évi Gt. 224.§ (1) bekezdése alapján nyomban tartozása keletkezett a felperessel szemben, a jogviszony kétoldalúvá vált. E kétoldalú jogviszonyban egyik fél a társaság, a másik fél pedig a részvényes, és a felek a polgári jog szempontjából egyenrangúak. A felek között fennálló jogviszony szerződéses kapcsolatként értelmezhető. A Ptk. 240. § (1) bekezdése alapján a szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják. Mindebből az következik, hogy a közgyűlésnek nem volt arra jogszerű lehetősége, hogy egyoldalú döntésével saját javára hozzon olyan határozatokat, amelyek a fizetési kötelezettségét elodázzák, a követelés esedékességét egyoldalúan módosítják. Kizárólag akkor lett volna lehetősége a közgyűlésnek ilyen tartalmú határozatokat hozni, ha azokhoz a felperes előzetesen hozzájárul, azonban erre nem került sor.

A közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltakkal szemben vitatta, hogy a társaságnak likviditási gondjai lennének, mivel a társaság mérlegeiből az derül ki, hogy az alperes folyamatosan jelentős mértékű pénzeszközzel rendelkezett a mérlegek elkészítésének időpontjában, így lehetősége lett volna már régen kifizetni az annak töredékét jelentő felperesi követelést.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per tárgyalásának felfüggesztését kérte a 10.G.40.031/2005. számon folyamatban lévő per jogerős befejezéséig. Előadta, hogy az elsőfokú ítélet fellebbezés folytán még nem emelkedett jogerőre, ettől függetlenül kívánta az alperes a felperessel való kapcsolatát rendezni. Erre az alperesi gesztusra válaszolt a felperes a jelen per megindításával, mely álláspontja szerint idő előtti. A jelen per tárgyát képező határozatokról dönteni a korábban folyamatban volt eljárás jogerős befejezésének bevárása nélkül jóval több sérelemmel járhat, mint amelyet orvosolhat.

Érdemi védekezése szerint a felperes a keresetében nem jelölte meg, hogy milyen jogszabályt sértett meg az alperes a megtámadott közgyűlési határozatokkal. Ettől függetlenül is - álláspontja szerint - a határozatok jogszerűek, hiszen az osztalék kifizetésének időpontját a korábbi közgyűlésen úgy határozták meg, hogy az osztalék kifizetésére akkor kerülhet sor, ha a társaság pénzügyi gazdasági helyzete azt lehetővé teszi.

Arra az esetre, ha a felfüggesztés iránti kérelmének az elsőfokú bíróság nem adna helyt, indítványozta az alperesi társaság akkori részvényeseinek és vezető tisztségviselőinek meghallgatását a likviditás tárgyában.

Ezen korábbi határozatokat helyezte hatályon kívül a már hivatkozott nem jogerős elsőfokú ítélet. Az alperes a bizonytalanságra tekintettel eredménytartalékba rendelte átcsoportosítani az elfogadott osztalékot.

Az alperes több szempontból is kedvezett a felperesnek, amikor a korábbi bizonytalan helyzetet jelen határozataival orvosolta.

Végül előadta, hogy az alperes készpénzvagyonából kiindulva az alperes likviditási helyzetének megítélése megtévesztő, ugyanis az adatok mindig az adott év december 31-i fordulónapjára vonatkoznak, és az alperes 300 munkavállalója részére ezt követő pár napon belül kell kifizetni a munkabért, amely a készpénzvagyont teljes egészében felemészti.

Előadta még, hogy a hivatkozott peren kívül G.40.026/2007. szám alatt is peres eljárás van folyamatban a Pest Megyei Bíróságon a 2001. és 2002. évi osztalékok megfizetése tárgyában.

Az elsőfokú bíróság a 2008. január 10. napján tartott tárgyaláson hozott I. sorszámú végzésével a per felfüggesztésére irányuló alperesi kérelmet elutasította.

A 2008. február 6. napján kelt 8.G.40.104/2007/5. számú ítéletében a felperes keresetének helyt adott és az alperesi társaság 25/2007. és 26/2007. számú, 2007. szeptember 3-i közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 69.000,- Ft perköltséget, amelyből az ügyvédi munkadíj bruttó 48.000,- Ft, amely 8.000,- Ft áfa összeget tartalmaz.