A Debreceni Ítélőtábla Pf.20482/2017/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 195. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 293. §, 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 275. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Molnár Tibor Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék P.21975/2016/16., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20482/2017/7.*, Kúria Pfv.22609/2017/12. (BH 2019.3.78)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.482/2017/7. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Szendrei Kornél ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Perédi Tamás ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, a személyesen eljárt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű, és a dr. B. P. ügyvéd (címe) III. rendű alperesekkel szemben szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 10.P.21.975/2016/16. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 18. sorszám, és a III. rendű alperes részéről 19. sorszám alatt benyújtott fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. és a III. rendű alpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperes részére 6350 (Hatezer-háromszázötven) forint másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes, és a II. rendű alperes, mint adósok 2008. július 23. napján svájci frank devizanemben nyilvántartott kölcsönszerződést kötöttek az I. alperessel, mint hitelezővel, amelyet dr. S. M. közjegyző ..... szám alatt közjegyzői okiratba foglalt.

A szerződés III. pontja szerint "A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az adósoknak hitelezőnél vezetett számlái és a hitelező vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el. Az adósok és zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői okirat alapján az adós terhére fennálló kölcsön- és egyéb járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is, a hitelező felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa."

Dr. R. G. közjegyző 2015. december 22. napján tanúsítványt állított ki, amely igazolta, hogy az I. rendű alperes a kölcsönszerződést e napon azonnali hatállyal felmondta, így a felperes 19 098 974,- Ft tőkéből, 285 393 Ft ügyleti kamatból, 50 613 Ft kezelési költségből és 8 698 Ft késedelmi kamatból álló tartozása egyösszegben esedékessé vált.

Az I. rendű alperes a szerződésből eredő követelését a III. rendű alperesre engedményezte.

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés fenti kikötése tisztességtelenség címén érvénytelen, hiszen az sérti a fogyasztóval kötött szerződésekben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (Rendelet) 1. §-a (1) bekezdésének b) és j) pontjait.

Az I. és a III. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték, a II. rendű alperes nem tett nyilatkozatot.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította a kölcsönszerződés keresettel érintett rendelkezésének az érvénytelenségét, és kötelezte az alpereseket egyetemlegesen 46 000 Ft perköltség felperes részére történő megfizetésére. Az ítélet indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §-ának (1) és (3) bekezdéseire, a Ptk. 209/A. §-ának (2) bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §-ának (1) és (6) bekezdéseire, a Rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) és j) pontjaira, továbbá a BDT2011.2502., és a BDT2015.3420. szám alatt közzétett eseti döntésekre hivatkozva kifejtette, hogy a a per tárgyát képező - fogyasztói szerződésben foglalt és egyedileg meg nem tárgyalt - kikötés tisztességtelen. Ennek oka az, hogy a kikötés alapján a közjegyző - kizárólag az I. rendű alperes nyilvántartásainak adataira alapítva - tanúsítványt állíthat ki az adóssal szemben, így e rendelkezés feljogosítja az I. rendű alperest arra, hogy döntsön a szerződésszerű teljesítésről, és a fogyasztó terhére megfordítja a bizonyítási terhet. Utalt arra is, hogy a per tárgyát képező rendelkezésben a szerződő felek nemcsak a tartozás tanúsításának formájában állapodtak meg. Az a tény pedig, hogy az I. rendű alperes időszakosan köteles tájékoztatni a felperest a tartozásának összegéről, még nem jelenti azt, hogy előírható olyan általános szerződés feltétel, amely az I. rendű alperest a nyilvántartása tartalmának megfelelő közokirat elkészíttetésére, valamint az adós szerződésszerű teljesítésének kizárólagos megállapítására jogosítja fel. A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a pervesztes alpereseket egyetemlegesen kötelezte a felperes jogi képviselői munkadíjból és illetékből álló perköltsége megfizetésére.

Az I. rendű alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által érvénytelennek talált kikötés kizárólag a felek megállapodását tartalmazza arra vonatkozóan, hogy az I. rendű alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettséget közjegyzői ténytanúsítvány útján teljesítheti, ez pedig megfelel a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) szabályainak, így a Ptk. 209. §-ának (6) bekezdése alapján tisztességtelennek nem minősíthető. Rámutatott arra is, hogy őt mind a szerződéskötéskor hatályos 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.), mind pedig a jelenleg hatályos 2013. évi CCXXXVII. törvény (új Hpt.) nyilvántartás vezetésére kötelezi, amelynek jogszerűségét a pénzügyi felügyeleti szerv rendszeresen ellenőrzi. E nyilvántartással szemben az adós kifogással élhet, amely azonban nem akadályozza meg a követelés érvényesítését, és a közjegyzői ténytanúsítvány kiállítását, hiszen a közjegyző nem vizsgálja, hogy az adós élt-e a kifogás jogával vagy nem. Kifejtette, hogy a per tárgyát képező kikötés nem változtat a bizonyítási terhen, és a fogyasztó szerződésszerű teljesítésének kizárólagos megállapítására sem jogosítja fel a hitelezőt, így az nem tisztességtelen.

Az I. rendű alperes a fellebbezését a Pf. 3. sorszámú beadványában azzal egészítette ki, hogy a végrehajtási záradék kiállításához a megállapodást tartalmazó közokiraton kívül csupán azt kell közokirati formában igazolni, hogy a kölcsönszerződés felmondásra, a felmondás pedig az adós részére kézbesítésre került. Erre a célra szolgál a közjegyző által kiállított ténytanúsítvány, amely nem a tartozás összegét, hanem a felmondás kézbesítésének tényét igazolja. Az, hogy ezen okiratban benne van a tartozás aktuális összege is, csupán tájékoztató adat, abból a fogyasztónak semmilyen hátránya nem származik. Kifejtette, hogy mivel a végrehajtást kérőnek a végrehajtás elrendelésekor nem kell bizonyítania a követelés összegszerűségét, a közvetlen végrehajtás a perbeli kikötés hiányában is elrendelhető. Erre tekintettel érvelése szerint a követelés érvényesítéséhez sem peres eljárásra, sem bizonyításra nincs szükség, így a fogyasztó bizonyítási kötelezettségeit a kereset tárgyát képező rendelkezés nem súlyosbítja. Amennyiben a végrehajtás tárgyát képező követeléssel nem ért egyet, végrehajtási pert indíthat, ahol mindenképpen neki kell igazolnia a tartozása fenn nem állását, illetve annak helyes összegét.