BH 2005.1.30 A rendszeres szociális járadékra való jogosultság nem illeti meg azt, akinek a munkaviszonya nem az egészségi állapotának megváltozása miatt szűnt meg [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. §, 19. §, 22. §].

A felperes keresetében a 2003. március 12-én kelt, rendszeres szociális járadék iránti igényét elutasító jogerős alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.

A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A munkaügyi bíróság által feltárt tényállás szerint a felperes utolsó munkaviszonya 1994. május 31-én megszűnt, ezt követően 1998. május 31-éig anyasági támogatásban részesült. 2001-ben négy hónapig munkanélküli járadékot folyósítottak a részére, 2001. március 19-én őstermelői igazolványt váltott ki, amit 2003. április 14-én a hatóság visszavont. A felperes 50%-os munkaképesség-csökkenését 2002. január 1-jétől állapították meg, és a felperes ennek alapján 2003. március 12-én rendszeres szociális járadékot igényelt. Az alperes elutasító határozatát azzal indokolta, hogy a felperes nem tekinthető rehabilitáltnak, így a kért ellátás nem illeti meg.

A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a 270. § (2) bekezdés bb) pontja alapján elrendelte.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.