8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet

a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet (Mt. V.)6. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a művelődési miniszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának (foglalkozási rehabilitációjának) célja, az orvosi rehabilitációt követően, egészségi állapotának, szakképzettségének megfelelő munkavégzés biztosítása.

(2)[1] A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának biztosítása - az e rendeletben megfogalmazott kivételekkel - annak a munkáltatónak a feladata, ahol a dolgozó a megváltozott munkaképességének megállapítása idején, munkaviszonyban valamint munkaviszony jellegű jogviszonyban áll. Ezt a feladatát a munkáltató megfelelő munkakör biztosításával, szükség esetén betanítás vagy szakképzés segítségével látja el. A megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztató munkáltató e rendeletben meghatározott feltételek szerint a feladat ellátásához, pénzügyi támogatást igényelhet.

(3)[2] Ha a munkáltató működési körén belül a megváltozott munkaképességű dolgozót igazolható körülmény miatt foglalkoztatni nem tudja, illetőleg a foglalkoztatására nem köteles [2. § (3) bekezdés], a foglalkoztatást a rehabilitációs bizottságok segítik elő.

(4)[3] Ha a megváltozott munkaképességű dolgozó a munkáltató, illetve a rehabilitációs bizottság megfelelő rehabilitációs intézkedését elfogadja, jogosult az e rendeletben meghatározott feltételek mellett kereset-, illetve jövedelem-kiegészítésre.

(5)[4] Ha a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása nem oldható meg, úgy részére az e rendeletben meghatározott feltételek mellett, átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot kell megállapítani és folyósítani.

(6)[5] A munkahely hiányában nem rehabilitálható és munkanélküli ellátásban nem részesülő bányász dolgozót az e rendeletben meghatározott feltételek mellett egészségkárosodási járadék illeti meg.

2. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából megváltozott munkaképességű az a munkaviszonyban, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony), bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban álló dolgozó, továbbá az a szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tag, valamint a 7. § (1) bekezdés e) pontja, valamint az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék tekintetében az, aki munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban nem áll, és nem folytat semmiféle olyan tevékenységet, amely díjazással, jövedelemmel jár (a továbbiakban együtt: megváltozott munkaképességű dolgozó), aki:[6]

a) egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében,* rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül;[7]

b) üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált;

c) gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál, jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható;

d)[8]

e) a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megváltozott munkaképessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt.

(2)[9] E rendelet alkalmazása szempontjából nem tekinthető özvegyi nyugdíjnak az ideiglenes özvegyi nyugdíj.

(3)[10] A munkáltató rehabilitációs kötelezettsége nem terjed ki:

a)[11] a további munkaviszonyban foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű dolgozóra,

b) az (1) bekezdés a) és c) pontjában megjelölt dolgozóra, ha a munkaképesség-változást, illetőleg megbetegedést a próbaidő tartama alatt állapítják meg.

(4)[12] E rendelet alkalmazása szempontjából nem tekinthető megváltozott munkaképességű dolgozónak az a személy, aki előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

A megváltozott munkaképességű dolgozó rehabilitációjával kapcsolatos munkáltatói feladatok

3. §

(1) A megváltozott munkaképességű dolgozót a munkáltató köteles elsősorban eredeti munkakörében és szakmájában foglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges, a munkáltató működési körén belül olyan munkakörben kell őt alkalmazni, ahol egészsége további romlása nélkül, munkaképességét hasznosítani tudja. Ennek megfelelően a dolgozó munkaszerződését módosítani kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozót köteles

a) a munkakörülmények módosításával, elsősorban eredeti munkahelyén (munkakör) és szakmájában tovább foglalkoztatni, vagy

b) a munkáltató működési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának és képzettségének figyelembevételével megfelelő munkahelyre áthelyezni, illetőleg

c) más munka végzésére betanítani, vagy szakképzésben részesíteni;

d) szükség esetén az e célra létrehozott külön üzemrészben foglalkoztatni;

e) részmunkaidőben alkalmazni;

f) bedolgozóként foglalkoztatni, ha a munkáltató tevékenysége erre módot ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedések költségei a munkáltatót terhelik.

4. §

(1) A munkáltatói rehabilitációs feladatok ellátásáért a munkáltató felelős. A rehabilitációs intézkedést a munkáltató vezetője (szövetkezet elnöke), vagy az általa kijelölt személy (továbbiakban: munkáltatói rehabilitációs megbízott) teszi meg.

(2) A szövetkezeteknél a munkáltatói rehabilitációs megbízottat a szövetkezet vezetősége jelöli ki.

(3)[13] A szakszerű rehabilitációs javaslatok kidolgozása és a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának figyelemmel kísérése érdekében annál a munkáltatónál, ahol foglalkozás-egészségügyi szolgálat, foglalkozás-egészségügyi orvos (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi orvos) működik, megváltozott munkaképességű dolgozókkal foglalkozó bizottságot kell létrehozni és működtetni. Mezőgazdasági szövetkezetben a vezetőség dönt arról, hogy a munkáltatói rehabilitációs bizottság feladatait a szövetkezet melyik szerve látja el. (Továbbiakban: munkáltatói rehabilitációs bizottság.)

(4)[14] A munkáltatói rehabilitációs bizottság legalább három tagból áll. Vezetője a munkáltatói rehabilitációs megbízott, tagjai az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott által kijelölt személyek.

A megváltozott munkaképességű dolgozókról való gondoskodás állami feladatai[15]

5. §[16]

A helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról szóló módosított 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat jegyzője szervezi a rehabilitációs feladatok ellátását. Ennek során

a) ellátja a rehabilitációs bizottságok működtetésével kapcsolatos feladatokat;

b) időszakonként megvizsgálja az átmeneti járadékban és rendszeres szociális járadékban részesülők rehabilitációs foglalkoztatásának lehetőségét;

c) kedvezményezheti - munkáltatóknál foglalkoztatott vagy munkanélküli - megváltozott munkaképességű dolgozók átképző tanfolyamainak megszervezését, illetve a megyei munkaügyi központoknál az átképzések támogatását;

d) kijelöli a helyi rehabilitációs bizottság elnökét, illetve a helyi és - a R. 8. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - területi rehabilitációs bizottság tagjait.

6. §[17]

A rehabilitációs feladatok ellátására a községben, városban, megyei jogú városban, valamint a fővárosi főjegyző által megállapított illetékességi területen a fővárosi kerületben legalább 3 fős helyi rehabilitációs bizottság, a megyében és a fővárosban területi rehabilitációs bizottság működik.

7. §

(1) A helyi rehabilitációs bizottság

a) végzi a rehabilitációs intézkedés véleményezését annál a munkáltatónál, ahol munkáltatói rehabilitációs bizottság nem működik,

b) intézkedik azokban az esetekben, amikor a munkáltatói rehabilitációs bizottság a munkáltató működési körén belül a megváltozott munkaképességű dolgozó számára nem tud megfelelő munkakört javasolni,

c)[18] intézkedik annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak a foglalkoztatásáról, akinek egészségi állapotában bekövetkezett javulás miatt rokkantsági nyugdíjának folyósítását megszüntették,

d) ellátja a működési területén szükséges szervezési feladatokat.

e)[19] javaslatot tesz a munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban nem álló személy egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatására vagy megfelelő foglalkoztatás hiányában pénzbeli szociális ellátására, valamint annak kezdő időpontjára.

(2)[20]

8. §[21]

(1) A területi rehabilitációs bizottság

a) ellenőrizheti - a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek kivételével - a munkáltatók rehabilitációs tevékenységét;

b) javaslatot tehet az egészségügyi és oktatási intézmények rehabilitációs tevékenységének javítására;

c)[22] elbírálja a helyi rehabilitációs bizottság javaslatának megváltoztatása iránt benyújtott kérelmet.

(2)[23]

(3) A területi rehabilitációs bizottságot első ízben a megyei (fővárosi) tisztifőorvos hívja össze és gondoskodik a bizottság működésének tárgyi feltételeiről. A területi rehabilitációs bizottság tagjai közül vezetőt választ, aki a továbbiakban gondoskodik a bizottság összehívásáról és irányítja munkáját.

(4) A területi rehabilitációs bizottság tagjai

a)[24] a Megyei (Fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság;

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei (Fővárosi) Intézete;

c) a Megyei (Fővárosi) Munkaügyi Központ által kijelölt egy-egy személy, továbbá

d)[25] a területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely vezető orvosa, valamint

e)[26] a településen székhellyel rendelkező munkáltató, valamint a településen működő egészségügyi és oktatási intézmény rehabilitációs tevékenységével összefüggő esetekben a települési önkormányzat jegyzője által kijelölt személy [22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 6. §].

(5) A területi rehabilitációs bizottság tagjai tevékenységüket társadalmi munkában látják el.

A rehabilitációs eljárás

9. §

(1)[27] A rehabilitációs eljárást a megváltozott munkaképességű dolgozó, az illetékes gyógyító-megelőző intézmény főorvosi bizottsága vagy az a foglalkozás-egészségügyi orvos kezdeményezi a munkáltatói rehabilitációs megbízottnál.

(2) Ha a munkáltatói rehabilitációs megbízott a rehabilitációra vonatkozó eljárás kezdeményezése napjától számított nyolc napon belül olyan foglalkoztatási javaslattal él, amelyet a dolgozó elfogad, akkor a (7) bekezdés szerint intézkedik a dolgozó foglalkoztatásáról. Ellenkező esetben a munkáltatói rehabilitációs megbízott a nyolc napos határidőn belül intézkedik - véleménye kikérése miatt - az illetékes munkáltatói vagy a helyi rehabilitációs bizottság összehívásáról, illetőleg megkereséséről.

(3) A munkáltatói rehabilitációs megbízott - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - a rehabilitációs intézkedést a munkáltatói, vagy a helyi rehabilitációs bizottság véleményének figyelembevételével teszi meg.

(4) A munkáltatói rehabilitációs bizottság tizenöt napon belül írásban közli a foglalkoztatásról szóló javaslatát a megváltozott munkaképességű dolgozóval. Ha a munkáltatói rehabilitációs bizottság a munkáltató működési körén belül a megváltozott munkaképességű dolgozó számára nem tud megfelelő munkakört javasolni, erről a bizottsági ülést követő három napon belül írásban értesíti a telephely szerint illetékes helyi rehabilitációs bizottságot.

(5) A helyi rehabilitációs bizottság a megkeresést harminc napon belül ülésen bírálja el, amelyen meghívottként részt vesz a munkáltatói rehabilitációs megbízott. A helyi rehabilitációs bizottság javaslatának kialakítása előtt tájékozódik a megváltozott munkaképességű dolgozó munkáltatójánál vagy más munkáltatónál történő rehabilitációjának lehetőségeiről.

(6) A munkáltatói és a helyi rehabilitációs bizottság ülésére a dolgozót meg kell hívni.

(7)[28] Amennyiben a megváltozott munkaképességű dolgozó a helyi rehabilitációs bizottság javaslatával nem ért egyet, tizenöt napon belül kérheti annak megváltoztatását a területi rehabilitációs bizottságnál. A területi rehabilitációs bizottság a kérelmet harminc napon belül ülésen bírálja el, amelynek eredményeként a javaslatot megváltoztatja vagy jóváhagyja.

(8)[29] A helyi, valamint a területi rehabilitációs bizottság javaslatának tartalmaznia kell:

a) az eljáró rehabilitációs bizottság megnevezését, címét;

b) az irattári számot;

c) a megváltozott munkaképességű dolgozó személyi azonosító adatait;

d) a megváltozott munkaképességű dolgozónak a korábbi munkaköre ellátása szempontjából fontos személyi adatait, így különösen: a munkaképesség-változást megelőzően betöltött munkakörét, iskolai végzettségét, utolsó munkakörének megjelölését, a munkaképesség-csökkenésnek az OOSZI által megállapított mértékét, a következő orvosi felülvizsgálat időpontját;

e) a bizottságnak a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti javaslatát;

f) a rehabilitációs bizottságnak a foglalkoztatás körülményeire vonatkozó javaslatát;

g) azt az időpontot, amelytől kezdődően a dolgozó egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatását nem lehet megoldani;

h) a helyi rehabilitációs bizottság eljárása esetén a megváltozott munkaképességű dolgozó tájékoztatását arról, hogy a helyi rehabilitációs bizottság javaslatának megváltoztatását 15 napon belül a területi rehabilitációs bizottságtól kérheti;

i) a területi rehabilitációs bizottság eljárása esetén a helyi rehabilitációs bizottság javaslatának jóváhagyására vagy megváltoztatására vonatkozó döntését;

j) javaslatot, tájékoztatást az e rendelet alapján igénybe vehető szociális ellátások igénylésének lehetőségéről; ,

k) a javaslat kiállításának időpontját, a rehabilitációs bizottság elnökének aláírását;

l) a rehabilitációs bizottság javaslatáról értesülők feltüntetését.

(9)[30] A rehabilitációs bizottság javaslatáról értesíteni kell az eljárást kezdeményező személyt, illetve szervet, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozóval szemben munkáltatói intézkedést tevő gazdálkodó szervezetet.

(10)[31] A (4)-(5) és a (7) bekezdésben meghatározott rehabilitációs javaslat alapján a munkáltatói rehabilitációs megbízott tizenöt napon belül intézkedik a dolgozó foglalkoztatásáról és erről a dolgozót írásban tájékoztatja. Ha a dolgozó foglalkoztatását nem lehet megoldani, a rehabilitációs megbízott tájékoztatja a dolgozót arról, hogy a 19-26. §-ban foglaltak szerint ellátási igényét a nyugdíjbiztosítási szervnél érvényesítheti.

(11)[32] Amennyiben a rehabilitációs eljárás lefolytatása közben a bíróság a megváltozott munkaképességű dolgozó előzetes letartóztatását rendeli el, vagy vele szemben jogerős ítéletében végrehajtandó szabadságvesztés büntetést alkalmaz, az előzetes letartóztatás foganatosításának, illetőleg a szabadságvesztés végrehajtásának kezdő napjával a rehabilitációs eljárást meg kell szüntetni.

10. §[33]

A megváltozott munkaképességű dolgozó a 9. § (10) bekezdésében meghatározott intézkedéssel szemben, illetőleg amiatt, mert a munkáltatói rehabilitációs megbízott a tizenöt napos határidőn belül az intézkedést elmulasztotta, a munkaügyi (tagsági) viták eldöntésére vonatkozó rendelkezések szerint élhet felülvizsgálati kérelemmel.

A megváltozott munkaképességű dolgozó munkajogi védelme

11. §

(1) Nem lehet rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, a bedolgozói jogviszonyát[34]

a) a 2. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó dolgozónak, ha munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri,

b) a 2. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó dolgozónak, amíg baleseti járadékban részesül,

c) a 2. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó gümőkóros beteg dolgozónak mindaddig, amíg a foglalkoztatási tilalmat okozó betegsége a tüdőbeteg-gondozó intézet igazolása szerint fennáll.

(2)[35] Az (1) bekezdésben foglalt felmondási tilalom nem vonatkozik arra a megváltozott munkaképességű dolgozóra

a) aki a munkáját ismételten nem megfelelően látja el, illetőleg a munka elvégzésére alkalmatlan, kivéve ha a nem megfelelő munkája vagy az alkalmatlansága a megváltozott munkaképességével függ össze;

b) akinek a munkáltató működési körén belül, vagy azonos helységben más munkáltatónál - a helyi rehabilitációs bizottság véleményének figyelembevételével - egészségi állapotának, korának, képzettségének megfelelő új munkahelyet biztosít, illetőleg a betanítására vagy az átképzésére, továbbképzésére vonatkozóan javaslatot tesz, de azt a megváltozott munkaképességű dolgozó nem fogadja el;

c) aki öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosult;

d) akinek a részére sem a munkáltató, sem a munkáltató telephelye szerint illetékes rehabilitációs bizottság alkalmas munkahelyet biztosítani nem tud;

e) aki húsz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkáltatóval áll munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, vagy húsz főnél kevesebbet foglalkoztató szövetkezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

A megváltozott munkaképességű dolgozó szociális ellátása rehabilitációs foglalkoztatása esetén

12. §

Az a megváltozott munkaképességű dolgozó, aki eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, a 13-18. §-okban foglaltak szerint keresetkiegészítésre, átmeneti keresetkiegészítésre, jövedelemkiegészítésre, vagy átmeneti jövedelem kiegészítésre jogosult.

13. §

(1)[36] Azt a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban álló megváltozott munkaképességű dolgozót, valamint azt a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló megváltozott munkaképességű szövetkezeti tagot, akit rehabilitálása érdekében áthelyeznek, illetve betanításban vagy szakképzésben részesítenek, az áthelyezés, illetőleg a betanítás vagy szakképzés megkezdésének napjától - a 13-14. §-okban foglaltak szerint - keresetkiegészítésben kell részesíteni.

(2) A keresetkiegészítés jár:

a) a 2. § (1) bekezdés a) pontjában említett dolgozó esetében - ha a munkaképesség-változás mértéke az 50 százalékot eléri vagy meghaladja - a betanítás vagy szakképzés idejére,

b)[37] a 2. § (1) bekezdés b) pontjában említett dolgozó esetében - ha a munkaképességváltozás mértéke eléri, vagy meghaladja a 36 százalékot - időbeli korlátozás nélkül,

c) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában említett dolgozó esetében - rokkantsága mértékétől függetlenül - addig az időpontig, amíg foglalkoztatási tilalmat okozó betegsége a tüdőbeteg-gondozó intézet igazolása szerint fennáll.

(3)[38] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) által megállapított legalább 36%-os mértékű munkaképességváltozást elérő bányász dolgozó, ha föld alatti bányamunkára való alkalmatlanság miatt más munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át és életkortól függően az alábbiakban előírt ideig földalatti bányamunkát végzett, keresetkiegészítésre időbeli korlátozás nélkül jogosult.

(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a 2. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt, megváltozott munkaképességű dolgozó esetében.

14. §

(1) A keresetkiegészítésre jogosult megváltozott munkaképességű dolgozónak a (3) bekezdés szerint növelt összegű átlagkeresetét

a) ha átképzésben részesül, az átképzés időtartamára, a betanításnál legfeljebb tizenkét hónapra, szakképzésnél legfeljebb harminc hónapra a korábbi - nyugdíjjárulék levonásával számított - átlagkeresetének 100 százalékáig,

b)[39] A 13. § (2) bekezdése b) és c) pontjában foglalt esetekben, ha átképzésben nem részesül, illetve az átképzést követően a korábbi átlagkeresetének 80%-áig kell kiegészíteni;

c)[40] a 13. § (3) bekezdésében megjelölt bányász dolgozót, ha a rehabilitációs intézkedés során egészségi állapotának megfelelő munkakörbe helyezik, keresetkiegészítésként a korábbi átlagkeresetének 50%-a illeti meg.

(2) Az átlagkereset számításának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(3)[41] Az átlagkereset összegét a keresetkiegészítés szempontjából növelni kell:

a) a baleseti járadék

b) a polgári jog szabályai szerint megállapított és rendszeresen folyósított kártérítés összegével.

(4)[42] A korábbi átlagkereset alatt a rehabilitációs intézkedést megelőző, illetve a 13. § (2) bekezdése b) pontjában megjelölt dolgozónál - ha az számára kedvezőbb - az üzemi baleset előtti, a (2) bekezdés szerint számított átlagkeresetet kell érteni. Továbbá, ha az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt dolgozó számára kedvezőbb, az igény éves felülvizsgálatakor korábbi átlagkeresete helyett a munkáltatónál azonos munkakörű, szakképzettségű és gyakorlati idővel rendelkező dolgozók megelőző évben kimutatott átlagkeresetét kell figyelembe venni.

(5)[43] A 13. § (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha a dolgozó számára kedvezőbb, az igény éves felülvizsgálatakor korábbi átlagkeresete helyett a rehabilitációját megelőző munkakörben dolgozó vájárok, segédvájárok, csapatcsillések, csatlósok, szállítócsillések, bányaiparosok, szakmunkások, csapatra telepített vagy csapatokat közvetlen kiszolgáló iparosok, betanított és segédmunkások, gépészek, szállítógép-kezelők, bányatechnikusok, aknászok, felvigyázók, bányamérnökök, bányamesterek, valamint műszaki munkakört betöltött személyek átlagkeresetét kell figyelembe venni.

15. §

(1) Azt a megváltozott munkaképességű dolgozót, aki munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban áll, valamint azt a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló megváltozott munkaképességű szövetkezeti tagot, aki a 13. § alapján keresetkiegészítésre nem jogosult, átmeneti keresetkiegészítésben kell részesíteni, ha:[44]

a) az eredeti munkaköre alapján megállapított keresőképtelenség ideje alatt a rehabilitációs eljárásban részt vesz (előzetes orvosi rehabilitációs eljárás), továbbá

b)[45] a 9. § (8) bekezdésében foglalt munkáltatói intézkedést elfogadja, és

c) az új munkakörében keresőképessé válik.

(2) Az átmeneti keresetkiegészítést az új munkakör szerinti keresőképesség első napjától addig kell folyósítani, amíg az eredeti munkakör figyelembevételével táppénz járna.

(3) Az átmeneti keresetkiegészítéssel a dolgozó új munkakörére irányadó és a 14. § szerint számított, növelt összegű átlagkeresetét a keresőképtelenség ideje alatt folyósított táppénz alapjául szolgáló, a nyugdíjjárulék levonásával számított átlagkereset összegéig kell kiegészíteni.

16. §[46]

17. §

(1) Azt a megváltozott munkaképességű mezőgazdasági szövetkezeti tagot, aki a 16. § alapján jövedelem-kiegészítésre nem jogosult, átmeneti jövedelem-kiegészítésben kell részesíteni, ha a 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételek együttesen fennállnak.

(2) Az átmeneti Jövedelem-kiegészítést az új munkakör szerinti keresőképesség első napjától - legfeljebb - az eredeti munkakör szerinti betegségi segélyezésre jogosultság lejártáig kell folyósítani.

(3) Az átmeneti jövedelem-kiegészítéssel a tag új munkakörére irányadó, és a 14. § (3) bekezdésében felsoroltakkal növelt összegű átlagrészesedést, a keresőképtelenség ideje alatt folyósított betegségi segély alapjául szolgáló átlagrészesedésének - a nyugdíjjárulék levonásával számított - összegéig kell kiegészíteni.

18. §

(1)[47] A keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelem-kiegészítés, átmeneti jövedelem-kiegészítés (a továbbiakban: kiegészítés) csak akkor állapítható meg, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó a 9. § (8) bekezdésében foglalt munkáltatói intézkedést elfogadja.

(2) A kiegészítés az egyéb feltételek fennállása esetén akkor is jár, ha a megváltozott munkaképességű dolgozót a betanítás vagy szakképzés ideje alatt a munka (közös munka) végzése alól felmentették.

(3) A kiegészítés összegét - az átmeneti kereset-, illetőleg jövedelem-kiegészítés kivételével - naptári évenként újból meg kell állapítani.

(4) Nem folyósítható a kiegészítés, ha

a) a dolgozó részére egyébként sem jár munkabér, munkajövedelem (igazolatlan mulasztás, fizetés nélküli szabadság stb.),

b) a dolgozó a neki felróható okból a részére biztosított képzésben nem vesz részt.

(5)[48] A megváltozott munkaképességű dolgozó részére a kiegészítést a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai állapítják meg és folyósítják.

(6)[49] Az igény érvényesítésére, éves felülvizsgálatára az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit, a jogalap nélkül felvett kiegészítés visszafizetésére, megtérítésére a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 41-43. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

A megváltozott munkaképességű dolgozók szociális ellátása rehabilitációs munkahely hiánya esetén

19. §

(1)[50] A megváltozott munkaképességű dolgozóról, amennyiben

a) munkaviszonyát, szövetkezeti tagsági viszonyát, bedolgozói munkaviszonyát, bedolgozói tagsági viszonyát (a továbbiakban: munkaviszonyát) megszüntetik, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a közös munkában a megváltozott munkaképessége miatt nem tud részt venni, és

b) öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, növelt összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra - ideértve a külföldön szerzett jogosultságot is - nem jogosult, valamint

c) az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása a 9. § (8) bekezdésében meghatározott javaslat szerint nem oldható meg

rendszeres pénzbeli ellátás útján kell gondoskodni.

(2)[51] Az ellátás fajtái:

a) átmeneti járadék;

b) rendszeres szociális járadék;

c) bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.

20. §

(1) Átmeneti járadékra az alábbi feltételek együttes fennállása esetén az jogosult, aki

a) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra,

b)[52] a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri és

c) munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint legalább 50 százalék.

d)[53] munkanélküli ellátásban, keresetkiegészítésben, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.

(2)[54] Az átmeneti járadék a munkaviszony (a közös munkában való részvételi kötelezettség) megszüntetését követő naptól a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár.

(3)[55] A megváltozott munkaképességű dolgozó rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, munkanélküli ellátásra, keresetkiegészítésre, táppénzre, baleseti táppénzre, gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnését követően átmeneti járadékra a 9-10. §-okban meghatározott rehabilitációs eljárás alapján

a) az (1) bekezdésben, továbbá a 19. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése, valamint

b) a 25. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítés esetén legkorábban az ellátása megszűnését követő naptól válik jogosulttá.

(4) Az átmeneti járadékot a megváltozott munkaképességű dolgozó várható öregségi nyugdíjának 75 százalékát kitevő összegben kell megállapítani, a járadék összege azonban a rendszeres szociális járadék havi összegénél kevesebb nem lehet.

(5) Ha a megváltozott munkaképességű dolgozó 1992. szeptember 1. napját megelőzően átmeneti járadékra és özvegyi nyugdíjra (özvegyi járadékra) egyaránt jogosult volt, az átmeneti járadék összegét a következők szerint kell folyósítani:[56]

a) ha az özvegyi nyugdíj összege alacsonyabb a (4) bekezdés szerint megállapítható átmeneti járadék összegénél, akkor az özvegyi nyugdíjat eddig az összegig kell átmeneti járadékkal kiegészíteni,

b) ha mind az özvegyi nyugdíj (özvegyi járadék), mind az átmeneti járadék összege alacsonyabb a nyugellátásról szóló jogszabályban a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósításra meghatározott összeghatárnál, az özvegyi nyugdíjat az átmeneti járadékkal eddig az összeghatárig kell kiegészíteni.

(6)[57] Annak a személynek a részére, aki

a) özvegyi nyugdíjra vagy átmeneti járadékra 1992. szeptember 1-jét megelőzően vált jogosulttá és a másik ellátásra való jogosultsága e határidőt követően, de 1998. január 1-jét megelőzően keletkezett,

b) özvegyi nyugdíjra és átmeneti járadékra egyaránt 1992. augusztus 31-ét követően, de 1998. január 1-jét megelőzően vált jogosulttá a választása szerinti ellátást kell folyósítani.

(7)[58] Annak a személynek a részére, aki

a) özvegyi nyugdíjra vagy átmeneti járadékra 1998. január 1-jét megelőzően vált jogosulttá és a másik ellátásra való jogosultsága e határidőt követően keletkezett,

b) özvegyi nyugdíjra és átmeneti járadékra egyaránt 1997. december 31-ét követően vált jogosulttá az átmeneti járadékot olyan összegben kell megállapítani, illetőleg folyósítani, hogy az az özvegyi nyugdíj összegével együtt - az emelések figyelembevételével - érje el a (4) bekezdés szerinti összeget.

21. §

(1) Megszűnik az átmeneti járadékra jogosultsága annak, aki

a)[59] öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá,

b) az OOSZI orvosi bizottságának megállapítása szerint már nem rendelkezik 50 százalékot elérő mértékű munkaképesség-változással,

c) egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el,

d)[60] az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyja.

(2)[61] Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakkal kapcsolatos vitás esetekben a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

22. §

(1) Annak a nem rehabilitálható, reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, a 19. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén rendszeres szociális járadékot kell megállapítani, ha[62]

a) a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és

b) munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint az 50 százalékot eléri.

c)[63] munkanélküli ellátásban keresetkiegészítésben, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.

(2)[64] A rendszeres szociális járadék havi összege 1983. január 1-től 1850,- Ft.

(3)[65] Ha a megváltozott munkaképességű dolgozó 1992. szeptember 1-jétől rendszeres szociális járadékra és özvegyi nyugdíjra (özvegyi járadékra) egyaránt jogosult volt, a rendszeres szociális járadékot olyan összegben kell folyósítani, amely az özvegyi nyugdíjat a nyugellátásról szóló jogszabályban a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására megállapított összeghatárig egészíti ki.

(4)[66] Annak a személynek a részére, aki

a) özvegyi nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra 1992. szeptember 1-jét megelőzően vált jogosulttá és a másik ellátásra való jogosultsága e határidőt követően, de 1998. január 1-jét megelőzően keletkezett,

b) özvegyi nyugdíjra és rendszeres szociális járadékra egyaránt 1992. augusztus 31-ét követően, de 1998. január 1-jét megelőzően vált jogosulttá a választása szerinti ellátást kell folyósítani.

(5)[67] Annak a személynek a részére, aki

a) özvegyi nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra 1998. január 1-jét megelőzően vált jogosulttá és a másik ellátásra való jogosultsága e határidőt követően keletkezett,

b) özvegyi nyugdíjra és rendszeres szociális járadékra egyaránt 1997. december 31-ét követően vált jogosulttá a rendszeres szociális járadékot olyan összegben kell megállapítani, illetőleg folyósítani, hogy az az özvegyi nyugdíj összegével együtt érje el a külön jogszabály szerinti összeget.

(6)[68] A rendszeres szociális járadék a munkaviszony, illetve a munkaviszony jellegű jogviszony megszűnését követő naptól jár.

(7)[69] A megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, munkanélküli ellátásra, keresetkiegészítésre, táppénzre, baleseti táppénzre, gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnését követően rendszeres szociális járadékra a 9-10. §-okban meghatározott rehabilitációs eljárás alapján

a) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése, valamint

b) a 25. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítés esetén legkorábban az ellátása megszűnését követő naptól válik jogosulttá.

23. §[70]

24. §

(1) Megszűnik a rendszeres szociális járadékra való jogosultság, ha a járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó

a) az egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el,

b) munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint nem éri el az 50 százalékot,

c)[71] az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyta.

d)[72] öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá.

(2)[73] Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal kapcsolatos vitás esetekben a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

24/A. §[74]

(1) A bányász dolgozó egészségkárosodási járadékra az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult:

a) munkaképesség változásának mértéke legalább 36%;

b) életkortól függően a 13. § (3) bekezdésében meghatározott ideig föld alatti bányamunkát végzett;

c) munkaviszonya (tagsági viszonya) megszűnését megelőzően rehabilitációs munkakörben dolgozott;

d)[75] munkanélküli ellátásban, keresetkiegészítésben - ide értve az 5/1987. (VII. 22.) IpM-EüM-PM rendelet alapján folyósított keresetkiegészítést is - továbbá táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.

(2)[76] A bányász dolgozó az egészségkárosodási járadékra akkor is jogosult, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek nem felel meg, de munkaviszonya, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tag tagsági viszonya megszűnését megelőzően a 13. § (3) bekezdése alapján keresetkiegészítésre volt jogosult.

(3)[77] A bányász dolgozó a rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, munkanélküli ellátásra, keresetkiegészítésre, táppénzre, baleseti táppénzre, gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnését követően egészségkárosodási járadékra a 9-10. §-okban meghatározott rehabilitációs eljárás alapján

a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése, valamint

b) a 25. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítés esetén legkorábban az ellátása megszűnését követő naptól válik jogosulttá.

(4)[78] Az egészségkárosodási járadék összege a rehabilitációs foglalkoztatás megszűnésének időpontjában a rehabilitációs munkakörben a 13. § (3) bekezdése alapján megállapított és a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint folyósított keresetkiegészítés összegével azonos, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa.

(5)[79] Az özvegyi nyugdíjra és egészségkárosodási járadékra 1998. január 1-jét megelőzően egyaránt jogosult személy részére a jogosult választása szerinti ellátást kell folyósítani.

(6)[80] Annak a személynek a részére, aki

a) özvegyi nyugdíjra vagy bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára 1998. január 1-jét megelőzően vált jogosulttá és a másik ellátásra való jogosultsága e határidőt követően keletkezett,

b) özvegyi nyugdíjra és bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára egyaránt 1997. december 31-ét követően vált jogosulttá a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát olyan összegben kell megállapítani, illetve folyósítani, hogy az az özvegyi nyugdíj összegével együtt - az emelések figyelembevételével - érje el a (3) bekezdés szerinti összegét.

(7)[81] Az egészségkárosodási járadék emeléséről, kiegészítéséről külön jogszabály rendelkezik.

(8)[82] Megszűnik az egészségkárosodási járadékra való jogosultság, ha a dolgozó:

a) munkaképesség-változásának mértéke az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete orvosi bizottságának véleménye szerint nem éri el a 36%-ot;

b) az ország területét külföldön történő állandó letelepedés szándékával hagyta el.

c)[83] bányásznyugdíjra, öregségi, illetve baleseti rokkantsági vagy rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá.

25. §[84]

(1) Az átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, illetőleg a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapítását a munkáltató is kezdeményezheti a dolgozó nevében.

(2)[85] Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, illetőleg a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránti igényt a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell benyújtani. A járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

(3)[86] Ha a megváltozott munkaképességű dolgozóval szemben a bíróság végrehajtandó szabadságvesztés büntetést alkalmaz, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtását rendeli el, a szabadságvesztés végrehajtásának kezdő napjával az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka folyósítását meg kell szüntetni.

25/A. §[87]

(1)[88] Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránti igény érvényesítésére, a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére és megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a jogorvoslatra, valamint a járadékos bejelentési kötelezettségére egyebekben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek és a végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletnek az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a növelés szempontjából támogatásra szoruló hozzátartozó a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározottak közül az a személy, akinek a havi jövedelme az öregségi nyugdíjnak a naptári év első napján érvényes legkisebb összege felét nem éri el.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt megállapított járadéknövelések az (1) bekezdésben foglallak miatt nem csökkenthetők.

26. §[89]

Az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.

A munkáltatók rehabilitációs tevékenységét segítő támogatás[90]

27. §[91]

27/A. §[92]

27/B. §[93]

27/C. §[94]

27/D. §[95]

27/E. §[96]

27/F. §[97]

27/G. §[98]

28. §[99]

29. §[100]

29/A. §[101]

30. §[102]

Vegyes rendelkezések

31. §[103]

32. §

(1) Ha a 2. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt megváltozott munkaképességű dolgozó szolgálatra való bevonulása idején munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban állt, e rendeletben foglaltakat annak a munkáltatónak kell teljesíteni, amely a bevonulás előtt a leszerelt dolgozót foglalkoztatta.

(2) Ha a 2. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt megváltozott munkaképességű dolgozó nem munkaviszonyból (tagsági viszonyból) vonult be szolgálatra (továbbszolgálatra), vagy leszerelése hivatásos állományból történik, illetőleg a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél kinevezett vagy szerződéses polgári alkalmazott, a rehabilitálását - e rendeletben foglaltaknak megfelelően - a lakóhelye szerint illetékes helyi rehabilitációs bizottság látja el.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölteknél a megváltozott munkaképesség, illetőleg egészségi okból adódó alkalmatlanság miatti leszerelésének tényét a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek illetékes parancsnoksága igazolja.

33. §

(1) A szilikózis és azbestózis miatt megváltozott munkaképességű dolgozókról külön jogszabály rendelkezik.

(2) Ha tüdőbeteg gondozó intézet előzetes és időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett munkahelyen foglalkoztatott dolgozónál azt állapítja meg, hogy a rendszeres gyógykezelés ellenére fertőző vagy arra gyanús, köteles erről a munkáltatót értesíteni, és abban a kérdésben is véleményt nyilvánítani, hogy a dolgozó milyen munkafeltételek mellett foglalkoztatható tovább.

34. §[104]

35. §[105]

A megváltozott munkaképességű dolgozók szakmai képzését az oktatási miniszter a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza.

36. §[106]

(1) Ha a dolgozó munkaképesség változásának mértékét igazoló OOSZI szakvéleménnyel nem rendelkezik, munkaképesség változása mértékének megállapítására irányuló szakvéleményt az OOSZI a munkáltatónak a 2. számú melléklet szerinti kezdeményezésére adja ki.

(2) A dolgozó munkaképesség változása igazolható az OOSZI szakvéleményére alapozott egyéb okirattal is, melyből a munkaképesség változás mértéke megállapítható.

(3) A szakvéleményért a munkáltató 2000 Ft/fő térítési díjat fizet, melyet az OOSZI Magyar Nemzeti Banknál vezetett 10032000-01493043 számú számlájára kell befizetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti térítési díjat az OOSZI számlájára előre kell befizetni. A befizetésről szóló bizonylatot csatolni kell az (1) bekezdés szerinti megkereséshez.

37. §

(1) Ez a rendelet 1983. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rehabilitációs bizottságokat legkésőbb 1983. szeptember hó 30-ig létre kell hozni, az új bizottságok megalakulásáig az 1/1967. (XI. 22.) MüM-EüM-PM számú együttes rendeletben meghatározott szervek látják el az új feladatokat.

(3) Azokban a jogszabályokban, amelyekben átmeneti segély kifejezés szerepel, a továbbiakban átmeneti járadékot kell érteni.

(4) A rendelet hatálybalépésekor keresetkiegészítésben, kiegészítő jövedelemben részesülők keresetkiegészítését, jövedelem-kiegészítését újból 1984-ben kell megállapítani.

(5) Egyidejűleg hatályát veszti

a) a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (XI. 22.) MüM-EüM-PM számú együttes rendelet, valamint az ezt módosító 21/1971. (XII. 31.) MüM, a 20/1972. (XI. 4.) MüM rendeletek; a 24/1972. (XII. 31.) MüM-EüM-PM, a 10/1973. (XI. 21.) MüM-EüM-PM, a 29/1974. (XII. 24.) MüM-EüM-PM, a 9/1975. (VI. 27.) MüM-EüM-PM, a 18/1975. (XII. 28.) MüM-EüM-PM és a 18/1978. (XII. 30.) MüM-EüM-PM számú együttes rendeletek,

b) a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok pénzügyi támogatásáról szóló 25/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet, valamint az ezt módosító 68/1981. (XII. 30.) PM számú rendelet.

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM számú együttes rendelethez[107]

A dotáció szempontjából az 1987. január 1-je előtt megváltozott munkaképességűnek minősített személyek felülvizsgálata

1. Felül kell vizsgálni a munkáltatók nyilvántartásában a rendelet hatálybalépése napján rehabilitáltként, illetve a dotációhoz alapot adó, 40%-ban megváltozott munkaképességűként szereplő személyeket annak megállapítása érdekében, hogy esetükben a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 2. §-ának a), b), c) pontjában meghatározott feltételek fennállnak-e, tehát:

- egészségi állapotromlásból eredő munkaképesség-változásuk jelentős mértékű és tartósan fennáll;

- foglalkoztatásuk eredeti munkakörükben rehabilitációs intézkedés nélkül nem volt lehetséges.

Az említett két szempontra tekintettel minden felülvizsgált személy esetében meg kell állapítani, hogy a fenti értelmezés szerint megváltozott munkaképességű rehabilitált dolgozó-e.

A felülvizsgálatot egy munkaegészségügyi, egy munkavédelmi és egy társadalombiztosítási szakemberrel kiegészített munkahelyi, illetve helyi rehabilitációs bizottság végzi el. A felülvizsgálatot minden esetben a munkáltató rehabilitációs megbízottja kezdeményezi.

A bizottság foglalkozás-egészségügyi orvos (foglalkozás-egészségügyi szakrendelés orvosa) tagjának feladata, hogy a dolgozó munkaképesség változását a fentieknek megfelelő kritériumok alapján minősítse, vagyis véleményt mondjon arról, hogy az adott esetben a munkaképesség-változás jelentős mértékű, tartósan fennáll, amely a dolgozó eredeti munkakörében való foglalkoztatását rehabilitációs intézkedés nélkül nem teszi lehetővé.[108]

A kibővített rehabilitációs bizottság többi tagja minősíti mindazokat a vállalati rehabilitációs bizottsági intézkedéseket, amelyeket a dolgozó munkaképesség változásának bekövetkezése után, foglalkozási rehabilitációja érdekében tettek.[109]

Amennyiben a bizottság foglalkozás-egészségügyi orvos tagja a munkaképesség-változását megállapította, és a bizottság többi tagja a vállalati rehabilitációs bizottsági intézkedéseket foglalkoztatási rehabilitációs eljárásként elfogadta, a bizottság kialakítja a felülvizsgált személlyel kapcsolatos véleményét, amelyben nyilatkozik arról, hogy a dolgozó megváltozott munkaképességű rehabilitált személy.[110]

Amennyiben a bizottság döntésével kapcsolatban kifogás merül fel, annak felülvizsgálatát a munkaköri alkalmasság II. fokú véleményezésére illetékes orvosi bizottságtól kell kérni. E bizottságot is ki kell egészíteni az I. fokú bizottság tekintetében megjelölt személyekkel. A felülvizsgálatot elsősorban a megváltozott munkaképességű, rehabilitált dolgozóval kapcsolatban rendelkezésre álló rehabilitációs felelősnél és az üzemi orvosi rendelőben fellelhető dokumentumok alapján kell elvégezni. A dolgozót csak kivételesen, indokolt esetben kell a bizottság elé rendelni.

Mentesek a felülvizsgálat alól az R. 28. §-ának (3) bekezdésében felsorolt személyek. A felülvizsgálat során az üzemi orvosnak nem kell újból minősíteni azon személyek munkaképesség változását, akiket az 1983. évi rehabilitációs rendelkezések hatálybalépése óta az Országos Orvosszakértői Intézet bizottsága(i) először vagy felülvizsgálat során ismételten véleményeztek és 50%-osnak vagy a felettinek minősítettek.

2. A felülvizsgálat végeredményeképpen - figyelembe véve a felülvizsgálat alól mentes személyeket is - 1987. március 31-ig véglegesíteni kell azt a jegyzéket, amely azokat a foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű rehabilitált dolgozókat tartalmazza, akik figyelembe vehetők a rehabilitációs kötelezettség elszámolásánál és a dotáció igénylésénél.

3. Az R. hatálybalépése után felmerülő ügyekben a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak a fenti szabályok szerint kell megállapítani a munkaképesség megváltozását.[111]

2. számú melléklet a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelethez[112]

3. számú melléklet a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelethez: a különböző gazdálkodó szervezetek dotációigényléséhez szükséges adatlapok[113]

I. ADATLAP[114]

gazdálkodó szervezet részére a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását segítő támogatás (dotáció) igényléséhez 2006. február-2007. június hónapokra vonatkozóan

[a szociális foglalkoztató és a kijelölt (akkreditált) célszervezet kivételével]

A 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) szerint járó dotáció igénylésének alapjául akitöltött adatlap szolgál, amelyet a területileg illetékes első fokú állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az azonosító adatokat pontosan kell kitölteni és az adatlapot aláírással kell hitelesíteni. A *-gal jelölt válaszlehetőségek közül a nem megfelelő rész törlendő!

Figyelem! E rendelet alapján csak azon gazdálkodó szervezetet, illetve annak jogutódját illeti meg a dotáció, amely 2006 januárjában vagy azt megelőző időpontban történt foglalkoztatásához jogszerűen dotációt igényelt, és nem részesül a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségkompenzációs támogatásban, illetőleg rehabilitációs költségtámogatásban.

1. számú táblázat A tárgyhónapban igényelhető dotáció létszámkorlátjának kiszámításához szükséges adatok

2. számú táblázat Az igényelhető dotáció kiszámítása, illetve az ehhez szükséges adatok

Kitöltési útmutató az I. adatlaphoz

Útmutató az 1. számú táblázat kitöltéséhez:

A 1. számú táblázatban a foglalkoztatottak és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók havi átlagos statisztikai állományi létszámát kell megadni 2005. január-2006. január hónapokra vonatkozóan, illetve a 2005. január-december havi adatokból kell kiszámítani az éves átlagos állományi létszámot egyszerű számtani átlaggal. Figyelem! Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet a tárgyévet megelőző évben nem folyamatosan, illetve nem 12 hónapig működött, csak azokra a hónapokra vonatkozóan kell a létszámadatokat kitölteni, amelyekre dotációt is igényelt. Ilyen esetben az " éves átlagos létszámot" is csak a releváns hónapokra vonatkozóan kell meghatározni. Például ha egy szervezet csak 7 hónapi foglalkoztatáshoz igényelt dotációt, akkor az átlaglétszám kiszámításánál az osztószám: 7.

Figyelem! Abban az esetben, ha olyan gazdálkodó szervezetről van szó, amely először a 2006. januári foglalkoztatásához igényelt dotációt, akkor az igényelhető dotáció kiszámításánál figyelembe vehető maximális létszám a dotációra jogosító megváltozott munkaképességű dolgozók 2006. január hónapra vonatkozó korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma (Lmj), és ebben az esetben értelemszerűen az Lmé helyett az Lmj-t kell használni az igényelhető dotáció számításánál.

Útmutató a 2. számú táblázat kitöltéséhez:

Az igényelhető dotáció (Di) összegét az alábbi képlet segítségével kell kiszámítani:

ahol:

Di - egyenlő a tárgyhónapra igényelhető dotáció összegével, amit a táblázat 8. sorába kell beírni, ezer forintban, a kerekítés általános szabályai szerint

Lt - egyenlő az összes foglalkoztatott személy átlagos statisztikai állományi létszámával, amit az R. 27/A. § (5)-(8) bekezdései szerint kell meghatározni az összesítésnél egy tizedesjegy pontossággal, de az összesített személyek vonatkozásában két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint. Ezt a létszámadatot a táblázat 1. sorába kell beírni. 20 fő alatt dotáció nem igényelhető

Lmm - egyenlő a dotációra jogosító foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek korrigált átlagos statisztikai állományi létszámának maximumával - R. 27/A. § (3)-(8) bekezdések szerint - (egy tizedesjegy pontossággal, de az összesített személyek vonatkozásában két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint) . Az adat a táblázat 4. sorába kerül. Ezt a létszámadatot a fenti képlet szerint csökkenteni kell a teljes létszám (Lt) 5%-ával (a megváltozott munkaképességű személyek kötelező foglalkoztatási szintjével), mert csak az e fölötti foglalkoztattak után jár dotáció. Az Lmm egyenlő a dotációra jogosító megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszámával (Lmd)- a táblázat 3. sorában [R. 27/A. § (4)-(8) bekezdések szerint] -, ha az kisebb vagy egyenlő a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek 2005. évi átlagos statisztikai állományi létszámánál (Lmé), illetve maximum a 2005. évi átlagos állományi létszám (Lmé), ha az Lmd meghaladja a 2005. évi foglalkoztatási szintet (Lmé-ét)

K - egyenlő a dotációs kulccsal. A dotációs kulcs (K) mértéke függ a megváltozott munkaképességű személyek - összes foglalkoztatottakhoz viszonyított - arányától (Q=Lmt/Lt) . Amennyiben ez az arány 5% vagy ez alatti, dotáció nem igényelhető. Az arányszám (Q) a táblázat 5. sorába kerül

A dotációs kulcs az alábbi táblázat szerint állapítható meg:

A kiszámított foglalkoztatási arány függvényében megállapított dotációs kulcsot kell a táblázat 6. sorába írni, illetve ezzel kell a dotáció kiszámítását elvégezni.

B - egyenlő a dotáció kiszámításánál figyelembe vehető bérrel, amely 2006-ban maximálisan 57 000 forint, 2007-ben maximálisan 60 000 Ft. Amennyiben a gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott összes megváltozott munkaképességű dolgozó tényleges tárgyhavi bruttó munkabérének egy főre jutó átlaga nem éri el az előző maximális értékeket (57 000, illetve 60 000 Ft), akkor, a ténylegesen kifizetett tárgyhavi bruttó munkabér egy főre jutó átlagát kell figyelembe venni a dotáció kiszámításánál. Ezt az adatot a táblázat 7. sorában kell feltüntetni.

Figyelem! A 2006-2007. évi átmeneti periódusban előfordul, hogy az Lmt nem egyezik meg Lmd-vel és Lmd sem azonos Lmm-mel. Ebben az esetben, a táblázatban jelzett módon a foglalkoztatási arányt (Q) a tényleges létszámmal (Lmt), míg az igényelhető dotációt az Lmm-mel kell kiszámítani.

Ha a gazdálkodó Szervezet által foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók létszáma (Lmt) a tárgyhónapban meghaladja a megváltozott munkaképességű dolgozók 2005. évi átlagos statisztikai állományi létszámát (Lmé), az igényelhető dotációt a 9. sorban kell feltüntetni és a következő képlet szerint kell kiszámolni:

Lmé - a megváltozott munkaképességű dolgozók 2005. évi átlagos statisztikai állományi létszáma

Lt2005 - a foglalkoztatottak 2005. évi átlagos statisztikai állományi létszáma

K - dotációs kulcs

B - egyenlő a dotáció kiszámításánál figyelembe vehető bérrel, amely 2006-ban maximálisan 57 000 forint,

2007-ben maximálisan 60 000 Ft. Amennyiben a gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott összes megváltozott munkaképességű dolgozó tényleges tárgyhavi bruttó munkabérének egy főre jutó átlaga nem éri el az előző maximális értékeket (57 000, illetve 60 000 Ft), akkor a ténylegesen kifizetett tárgyhavi bruttó munkabér egy főre jutó átlagát kell figyelembe venni a dotáció kiszámításánál. Ezt az adatot a táblázat 7. sorában kell feltüntetni

Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenőmentes folyósításához.

II. ADATLAP

szociális foglalkoztató részére a megváltozott munkaképességu személyek foglalkoztatását segíto támogatás (dotáció) igényléséhez 2006. február-2007. június hónapokra vonatkozóan

1. számú táblázat

Az e rendelet szerint járó dotáció jogszerű igénylését alátámasztó adatok: 2005. január-2006. január havi foglalkoztatáshoz kapott dotáció

2. számú táblázat

A tárgyhónapban igényelhető dotáció kiszámítása, illetve az ehhez szükséges adatok

Kitöltési útmutató a II. adatlaphoz

Az 1. számú táblázatot a 2005. évi dotáció igénylések alapján kell kitölteni. A jogosultság szempontjából az a hónap számít, amelyre a szociális foglalkoztatónak az APEH által elismert jogszerű dotáció-igénylése volt.

Útmutató az 2. számú táblázat kitöltéséhez:

Az igényelhető dotáció (Di) összegét az alábbi képlet segítségével kell kiszámítani:

ahol:

Di - egyenlő a tárgyhónapra igényelhető dotáció összegével, amit a táblázat 6. sorába kell beírni, ezer forintban,

a kerekítés általános szabályai szerint;

Lt - egyenlő az összes foglalkoztatott átlagos statisztikai állományi létszámával, amit az R. 27/A. § (5)-(8) bekezdései szerint kell meghatározni az összesítésnél egy tizedesjegy pontossággal, de az összesítendő személyek vonatkozásában két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint. Ezt a létszámadatot a táblázat 1. sorába kell beírni. 20 fő alatt dotáció nem igényelhető;

Lmt - egyenlő a ténylegesen foglalkoztatott dotációra jogosító megváltozott munkaképességű személyek korrigált átlagos statisztikai állományi létszámával [R. 27/A. § (4)-(8) bekezdései alapján, az összesítésnél egy tizedesjegy pontossággal, de az összesítendő személyek vonatkozásában két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint], amit a táblázat 2. sorába kerül. Ezt a létszámadatot a fenti képlet szerint csökkenteni kell a teljes létszám 5%-ával (a megváltozott munkaképességű személyek kötelező foglalkoztatási szintjével), mert csak az e fölötti foglalkoztatottak után jár dotáció;

K - egyenlő a dotációs kulccsal. A dotációs kulcs (K) mértéke függ a megváltozott munkaképességű személyek - összes foglalkoztatottakhoz viszonyított - arányától (Q=Lmt/Lt) . Amennyiben ez az arány 5% vagy ez alatti, dotáció nem igényelhető. Az arányszám (Q) a táblázat 3. sorába kerül. A dotációs kulcs az alábbi táblázat szerint állapítható meg:

A kiszámított foglalkoztatási arány függvényében megállapított dotációs kulcsot kell a táblázat 4. sorába írni, illetve ezzel kell a dotáció kiszámítását elvégezni;

B - egyenlő a dotáció kiszámításánál figyelembe vehető bérrel, amely 2006-ban maximálisan 57 000 forint,

2007-ben maximálisan 60 000 Ft. Amennyiben a gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott összes megváltozott munkaképességű dolgozó tényleges tárgyhavi bruttó munkabérének egy főre jutó átlaga nem éri el az előbbi maximális értékeket (57 000, illetve 60 000 Ft), akkor a ténylegesen kifizetett tárgyhavi bruttó munkabér egy főre jutó átlagát kell figyelembe venni a dotáció kiszámításánál. Ezt az adatot a táblázat 5. sorában kell feltüntetni.

Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenőmentes folyósításához.

III. ADATLAP

kijelölt célszervezet részére a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását segítő támogatás (dotáció) igényléséhez 2006. február-április hónapokra vonatkozóan

A 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) szerint járó dotáció igénylésének alapjául a kitöltött adatlap szolgál, amelyet a területileg illetékes első fokú állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az azonosító adatokat pontosan kell kitölteni és az adatlapot aláírással kell hitelesíteni. A *-gal jelölt válasz-lehetőségek közül a nem megfelelő rész törlendő!

Figyelem! E rendelet alapján csak azon gazdálkodó szervezetet, illetve annak jogutódját illeti meg a dotáció, amely nem részesül a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségkompenzációs támogatásban, illetőleg rehabilitációs költségtámogatásban.

Azonosító, illetve tájékoztató jellegű adatok:

Az adózó neve:

Az adózó székhelye:

Az adózó adóazonosító száma:

Az esetleges szervezeti átalakulás időpontja:

Szervezeti átalakulás esetén:

a jogutód szervezet(ek):

1.

neve:

székhelye:

adóazonosító száma:

szervezeti formája:

- a célszervezeti kijelölés megtartásával*

- a célszervezeti kijelölés elvesztésével*

a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma a szervezeti átalakulás időpontjában:

2.

neve:

székhelye:

adóazonosító száma:

szervezeti formája:

- a célszervezeti kijelölés megtartásával*

- a célszervezeti kijelölés elvesztésével*

a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma a szervezeti átalakulás időpontjában:

1. számú táblázat A foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók aránya

2. számú táblázat A tárgyhónapban igényelhető dotáció létszámkorlátjának kiszámításához szükséges adatok

Figyelem! Abban az esetben, ha a kijelölt célszervezet olyan típusú átszervezést hajtott végre, hogy kivált belőle egy (vagy több) gazdálkodó szervezet, amely már nem jogosult a célszervezeti kijelölésre, akkor a változatlan formában működő célszervezet létszámkorlátát (Lmé) csökkenteni kell a kivált szervezet(ek) ben a kiválás hónapjában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók statisztikai átlagos állományi létszámával [R. 27/F. § (3) bekezdése]. Tehát ebben az esetben a létszámkorlát = Lmé-Lmsz!!!

3. számú táblázat A tárgyhónapra vonatkozó számított dotáció meghatározása, illetve az ehhez szükséges adatok

.......év............hónap

4. számú táblázat Az igényelhető dotáció meghatározása, illetve az ehhez szükséges adatok

Kitöltési útmutató a III. adatlaphoz

A kijelölt célszervezet számára dotáció akkor jár, ha a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya - a dolgozók átlagos statisztikai állományához viszonyítva - éves szinten és minden egymást követő három hónap átlagában eléri legalább a 60%-ot, a dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma pedig eléri az 50 főt.

Az ezeket bizonyító adatok kerülnek az 1. számú táblázat megfelelő soraiba. A létszámadatokat az R. 27/A. § (5)-(8) bekezdései szerint, az összesítésnél egy tizedesjegy pontossággal, de az összesítendő személyek vonatkozásában két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint kell kiszámítani. A három hónap összesített adatai egyszerű számtani átlaggal határozhatók meg.

A 2. számú táblázatban a foglalkoztatottak és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók havi átlagos statisztikai állományi létszámát kell megadni 2005. január-2006. január hónapokra vonatkozóan, illetve a 2005. januárdecember havi adatokból kell kiszámítani az éves átlagos állományi létszámot egyszerű számtani átlaggal.

Figyelem! Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet a tárgyévet megelőző évben nem folyamatosan, illetve nem 12 hónapig működött, csak azokra a hónapokra vonatkozóan kell a létszámadatokat kitölteni, amelyekre dotációt is igényelt. Ilyen esetben az "éves átlagos létszámot" is csak a releváns hónapokra vonatkozóan kell meghatározni. Például ha egy szervezet csak 7 hónapi foglalkoztatáshoz igényelt dotációt, akkor az átlaglétszám kiszámításánál az osztószám: 7.

Az érvényes célszervezeti kijelöléssel rendelkező szervezetek 2006. február-április hónapokra vonatkozóan - függetlenül attól, hogy az akkreditálás, illetve a kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvány megszerzése megtörtént-e, milyen határidővel és milyen létszámmal - a dotációra jogosító megváltozott munkaképességű dolgozók teljes létszámára (ha az nem haladja meg a 2005. évi átlagos állományi létszámot) igényelhetik az e rendelet szerint járó kiemelt támogatást.

A 3. számú táblázat első oszlopa tartalmazza a kijelölt célszervezetekben foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók támogatásának lehetséges dotációs kulcsait. A második oszlopban ilyen bontás szerint kell feltüntetni a dotációra jogosító foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi korrigált átlagos statisztikai állományi létszámát [az R. 27/A. § (4)-(8) bekezdései szerint, összesítésnél egy tizedesjegy pontossággal, de az összesí-tendő személyek vonatkozásában két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint], a harmadik oszlopban pedig az utánuk járó dotáció részösszegeit. A dotációt minden esetben ezer forintban, a kerekítés általános szabályai szerint kell megadni.

A dotáció részösszegeit (Dszr) az alábbi képlet segítségével kell kiszámítani: A számítási képlet a következő:

ahol

Lmd - a dotációra jogosító foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma (R. 27/A. § (4)-(8) bekezdései szerint);

B -a dotáció kiszámításánál figyelembe vehető bér, 2006-ban maximum 57 000 Ft, 2007-ben maximum

60 000 Ft, de ha a megváltozott munkaképességű dolgozók ténylegesen kifizetett tárgyhavi bruttó munkabérének egy főre jutó átlaga nem éri el az előbbi maximális értékeket, akkor a tényleges kisebb összeggel kell számolni; K - a dotációs kulcsok kategóriánként.

Az összesen rovatba a megváltozott munkaképességűek tárgyhavi korrigált átlagos statisztikai állományi létszámának, illetve a képlet segítségével kiszámított részdotációknak az összesített adatát

kell beírni.

A 4. számú táblázat

1.sora tartalmazza a fentiek alapján kiszámított, összesített dotációt (Dsz),

2.sora a számított dotációból kiszámított átlagos dotációs kulcsot százalékban (Ká=Dsz/Lmd/B),

3. sora a dotációra jogosító vehető megváltozott munkaképességű dolgozók korrigált átlagos statisztikai állományi létszámát az R 27/A. § (4)-(8) bekezdések szerint (Lmd),

4. sora a dotáció igénylésénél figyelembe vehető maximális létszámot az R 27/A. § (3)-(8) bekezdések szerint (Lmm), a 2005. évi átlagos állományi létszám (Lmé) figyelembevételével. Lmm egyenlő Lmd-vel, ha Lmd kisebb vagy egyenlő Lmé-vel, illetve Lmm azonos Lmé-vel, ha Lmd nagyobb, mint Lmé,

5. sora: megváltozott munkaképességű dolgozók részére ténylegesen kifizetett havi bruttó munkabér egy főre jutó átlagát, 2006-ban maximum 57 000 Ft, 2007-ben maximum 60 000 Ft, de ha a megváltozott munkaképességű dolgozók ténylegesen kifizetett tárgyhavi bruttó munkabérének egy főre jutó átlaga nem éri el az előbbi maximális értékeket, akkor a tényleges kisebb összeggel kell számolni (B),

6.sora: az igényelhető dotáció (Di) mértékét. Di=(Lmm*Ká*B)/100.

Figyelem! A számított dotáció (Dsz) csak abban az esetben egyezhet meg a tárgyhónapra igényelhető dotáció (Di) összegével, ha a számított dotáció kiszámításánál figyelembe vett dotációra jogosító megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma (Lmd) nem haladja meg az igényelhető dotáció számításánál figyelembe vehető létszámkorlátot (Lmé) .

A tájékoztató jellegű adatot havonként kell megadni (létszám, összes bruttó munkabér, a munkabér egy főre jutó átlaga, illetve a telephelyi dotációra jogosító telephelyeken foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma) .

Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenőmentes folyósításához.

IV. ADATLAP

kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező kijelölt célszervezet részére a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását segítő támogatás (dotáció) igényléséhez

2006. május-2007. június hónapokra vonatkozóan

A 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) szerint járó dotáció igénylésének alapjául a kitöltött adatlap szolgál, amelyet a területileg illetékes első fokú állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az azonosító adatokat pontosan kell kitölteni és az adatlapot aláírással kell hitelesíteni. A *-gal jelölt válasz-lehetőségek közül a nem megfelelő rész törlendő!

Figyelem! E rendelet alapján csak azon gazdálkodó szervezetet, illetve annak jogutódját illeti meg a dotáció, amely nem részesül a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségkompenzációs támogatásban, illetőleg rehabilitációs költségtámogatásban.

Azonosító, illetve tájékoztató jellegű adatok:

Az adózó neve:

Az adózó székhelye:

Az adózó adóazonosító száma:

Az esetleges szervezeti átalakulás időpontja:

Szervezeti átalakulás esetén:

1. számú táblázat A foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók aránya

2. számú táblázat A tárgyhónapban igényelhető dotáció létszámkorlátjának kiszámításához szükséges adatok

Figyelem! Abban az esetben, ha a kijelölt célszervezet olyan típusú átszervezést hajtott végre, hogy kivált belőle egy (vagy több) gazdálkodó szervezet, amely már nem jogosult a célszervezeti kijelölésre, akkor a változatlan formában működő célszervezet létszámkorlátját (Lmé) csökkenteni kell a kivált szervezet(ek) ben a kiválás hónapjában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók statisztikai átlagos állományi létszámával. [R. 27/F. § (3) bekezdése] Ebben az esetben tehát a létszámkorlát = Lmé-Lmsz!!!

3/a. számú táblázat

A számított dotáció meghatározása, illetve az ehhez szükséges adatok a védett foglalkoztatónak minősített részlegekben

3/b. számú táblázat

A számított dotáció meghatározása, illetve az ehhez szükséges adatok a védett foglalkoztatónak nem minősített részlegekben

3/c. számú táblázat

Kitöltési útmutató a IV. adatlaphoz

A kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező kijelölt célszervezet számára dotáció akkor jár, ha a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya - a dolgozók átlagos statisztikai állományához viszonyítva -éves szinten és minden egymást követő három hónap átlagában eléri legalább a 60%-ot, a dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma pedig eléri az 50 főt.

Az ezeket bizonyító adatok kerülnek az 1. számú táblázat megfelelő soraiba. A létszámadatokat az R. 27/A. § (5)-(8) bekezdései szerint, egy tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával kell meghatározni.

A három hónap összesített adatai egyszerű számtani átlaggal határozhatók meg.

A 2. számú táblázatban a foglalkoztatottak és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók havi átlagos statisztikai állományi létszámát kell megadni 2005. január-2006. január hónapokra vonatkozóan, illetve a 2005. januárdecember havi adatokból kell kiszámítani az éves átlagos állományi létszámot egyszerű számtani átlaggal.

Figyelem! Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet a tárgyévet megelőző évben nem folyamatosan, illetve nem 12 hónapig működött, csak azokra a hónapokra vonatkozóan kell a létszámadatokat kitölteni, amelyekre dotációt is igényelt. Ilyen esetben az "éves átlagos létszámot" is csak a releváns hónapokra vonatkozóan kell meghatározni. Például ha egy szervezet csak 7 hónapi foglalkoztatáshoz igényelt dotációt, akkor az átlaglétszám kiszámításánál az osztószám: 7.

A kiemelt, illetve a feltételes tanúsítvánnyal rendelkező kijelölt célszervezetek védett foglalkoztatónak minősített és annak nem minősített részlegeiben (székhely, telephely, fióktelep) foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos állományi létszámát az akkreditációs kérelem benyújtását megelőző hat hónapban az akkreditálást végző szervezet igazolása alapján kell kitölteni.

A 3/a. számú táblázat első oszlopa tartalmazza a kiemelt, illetve feltételes tanúsítvánnyal rendelkező kijelölt célszervezetek védett foglalkoztatónak minősített részlegeiben foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók támogatásának lehetséges dotációs kulcsait (K) . A második oszlopban ilyen bontás szerint kell feltüntetni a dotációra jogosító foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi korrigált átlagos statisztikai állományi létszámát [a 27/A. § (4)-(8) bekezdései szerint, egy tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint], a harmadik oszlopban pedig az utánuk járó dotáció részösszegeit. A dotációt minden esetben ezer forintban, a kerekítés általános szabályai szerint kell megadni.

A számított dotáció részösszegeit (Dszr) az alábbi képlet segítségével kell kiszámítani:

A számítási képlet a következő:

ahol

Lmvd - a foglalkoztatott, dotációra jogosító megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma a védett foglalkoztatónak minősített részlegekben (R. 27/A. § (4)-(8) bekezdések szerint)

Bv - a dotáció kiszámításánál figyelembe vehető bér a védett foglalkoztatónak minősített telephelyeken,

2006-ban maximum 57 000 Ft, 2007-ben maximum 60 000 Ft, de ha a megváltozott munkaképességű dolgozók ténylegesen kifizetett tárgyhavi bruttó munkabérének egy főre jutó átlaga nem éri el az előbbi maximális értékeket, akkor a tényleges kisebb összeget kell figyelembe venni

K - a dotációs kulcsok kategóriánként

Az összesen rovatba a kategóriánkénti részdotációk összegét kell írni:

A 3/b. táblázat tartalmazza a kiemelt, illetve feltételes tanúsítvánnyal rendelkező kijelölt célszervezetek védett foglalkoztatónak nem minősített részlegeiben foglalkoztatottak támogatási kulcsát, azaz a 135%-ot, illetve az ott foglalkoztatott, dotációra jogosító megváltozott munkaképességű dolgozók átlagos statisztikai állományi létszámát.

A 3/c. számú táblázat tartalmazza a kiemelt, illetve feltételes tanúsítvánnyal rendelkező kijelölt célszervezet védett foglalkoztatónak minősített és annak nem minősített részlegeiben a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók részére ténylegesen kifizetett havi bruttó munkabér egy főre jutó átlagát, a számított és igényelhető dotáció összegét.

Figyelem! Az igényelt dotáció abban az esetben egyezhet meg a számított dotációval, ha kiemelt, illetve feltételes tanúsítvánnyal rendelkező kijelölt célszervezet védett foglalkoztatónak minősített és annak nem minősített részlegeiben a foglalkoztatott dotációra jogosító [R. 27/A. § (4)-(8) bekezdései szerint] megváltozott munkaképességű személyek száma együttesen nem haladja meg a 2005. évi átlagos állományi létszámot (Lmé) [lásd R. 27/A. § (3) bekezdése]. Abban az esetben, ha Lmvd+Lmnvd együttes összege meghaladja a 2005. évi átlagos létszámot (Lmé-ét), a dotációra jogosító létszámot, illetve a létszámcsökkentést arányosan kell végrehajtani. Például: ha Lmé=100, Lmvd=90, és Lmnvd=30, tehát összegük 120, meghaladja Lmé-t, akkor a csökkentést a következő módon kell végrehajtani: a védett részlegek létszáma (Lmvm): 100*(90/120) =75, a nem védett részlegek létszáma (Lmnvm) pedig 100*(30/120) =25

Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenőmentes folyósításához.

V. ADATLAP

kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal nem rendelkező kijelölt célszervezet részére a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását segítő támogatás (dotáció) igényléséhez

2006. május-2007. június hónapokra vonatkozóan

A 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) szerint járó dotáció igénylésének alapjául a kitöltött adatlap szolgál, amelyet a területileg illetékes első fokú állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az azonosító adatokat pontosan kell kitölteni és az adatlapot aláírással kell hitelesíteni. A *-gal jelölt válasz-lehetőségek közül a nem megfelelő rész törlendő!

Figyelem! E rendelet alapján csak azon gazdálkodó szervezetet, illetve annak jogutódját illeti meg a dotáció, amely nem részesül a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költségkompenzációs támogatásban, illetőleg rehabilitációs költségtámogatásban.

Azonosító, illetve tájékoztató jellegű adatok:

Az adózó neve:

Az adózó székhelye:

Az adózó adóazonosító száma:

Az esetleges szervezeti átalakulás időpontja:

Szervezeti átalakulás esetén:

- a jogutód szervezet(ek):

1. számú táblázat A foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók aránya

2. számú táblázat A tárgyhónapban igényelhető dotáció létszámkorlátjának kiszámításához szükséges adatok

Figyelem! Abban az esetben, ha a kijelölt célszervezet olyan típusú átszervezést hajtott végre, hogy kivált belőle egy (vagy több) gazdálkodó szervezet, amely már nem jogosult a célszervezeti kijelölésre, akkor a változatlan formában működő célszervezet létszámkorlátját (Lmé) csökkenteni kell a kivált szervezet(ek) ben a kiválás hónapjában foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók statisztikai átlagos állományi létszámával [lásd R. 2 7/F. § (3) bekezdése]. Ebben az esetben tehát a létszámkorlát = Lmé-Lmsz!!!

3. számú táblázat

A számított és igényelhető dotáció meghatározása, illetve az ehhez szükséges adatok a kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal nem rendelkező kijelölt célszervezetben

..............év............hónap

Kitöltési útmutató az V. adatlaphoz

A kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal nem rendelkező kijelölt célszervezet 135%-os dotáció addig az időpontig illeti meg, ameddig a kijelölést megalapozó jogszabályi feltételek teljesülnek, illetőleg a célszervezeti kijelölését vissza nem vonják. A kijelölt célszervezet esetében a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya - a dolgozók átlagos statisztikai állományához viszonyítva - éves szinten és minden egymást követő három hónap átlagában el kell érnie legalább a 60%-ot, a dolgozók átlagos statisztikai állományi létszámának pedig el kell érnie legalább az 50 főt. Az ezeket bizonyító adatok kerülnek az 1. számú táblázat megfelelő soraiba. A létszámadatokat az R. 27/A. § (5)-(8) bekezdései szerint, egy tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával kell meghatározni. A három hónap összesített adatai egyszerű számtani átlaggal határozhatók meg.

A 2. számú táblázatban a foglalkoztatottak és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók havi átlagos statisztikai állományi létszámát kell megadni 2005. január-2006. január hónapokra vonatkozóan, illetve a 2005. januárdecember havi adatokból kell kiszámítani az éves átlagos állományi létszámot egyszerű számtani átlaggal.

Figyelem! Ha a célszervezeti kijelölést visszavonják, dotáció az I. számú adatlappal igényelhető!

Figyelem! Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet a tárgyévet megelőző évben nem folyamatosan, illetve nem 12 hónapig működött, csak azokra a hónapokra vonatkozóan kell a létszámadatokat kitölteni, amelyekre dotációt is igényelt. Ilyen esetben az "éves átlagos létszámot" is csak a releváns hónapokra vonatkozóan kell meghatározni. Például ha egy szervezet csak 7 hónapi foglalkoztatáshoz igényelt dotációt, akkor az átlaglétszám kiszámításánál az osztószám: 7.

A 3. számú táblázat a számított, illetve az igényelhető dotáció meghatározása, illetve az ehhez szükséges adatokat tartalmazza.

A kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal nem rendelkező kijelölt célszervezetben a dotációs kulcs egységesen -telephelyipótlék nélkül -135%.

A megváltozott munkaképességűek átlagkeresete (B) 2006-ban maximum 57 000 Ft, 2007-ben maximum 60 000 Ft, illetve, ha a tényleges átlagkereset kisebb, mint az előbbi maximális értékek, akkor a dotációt a tényleges kisebb összeggel kell számolni.

Figyelem! A számított dotáció akkor egyezhet meg az igényelt dotációval, ha a dotációra jogosító foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek tényleges létszáma (Lmd)-R. 27/A. § (4)-(8) bekezdése szerint - nem haladja meg a 2. számú táblázat segítségével meghatározott 2005. évi átlagos állományi létszámot (Lmé), az R. 27/A. § (3) bekezdése szerint. Amennyiben Lmd nagyobb, mint Lmé, akkor a maximálisan figyelembe vehető létszám (Lmm) egyenlő Lmé-vel. Másképpen fogalmazva Lmm egyenlő Lmd-vel, ha Lmd kisebb, vagy egyenlő Lmé-vel.

Köszönjük pontos, megbízható adatszolgáltatását, ami nélkülözhetetlen a dotáció zökkenőmentes folyósításához.

4. számú melléklet a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelethez][115]

5. számú melléklet a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelethez[116]