BH 2022.1.24 Az Fttv. 6. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában áru ára vagy díja alatt (áru alatt értve a szolgáltatásokat is) a pénzügyi ellenszolgáltatáson túl minden olyan, a fogyasztónak hátrányt okozó ellenszolgáltatást is érteni kell, amely hátrány az áru természetéből immanens módon nem következik, közvetlenül hat, és szignifikáns, tehát ügyleti döntés befolyásolására érdemben képes, vagy arra alkalmas. A személyes adatoknak célzott hirdetésekre való használatra átadása a fogyasztó részéről nem tekinthető olyan ellenszolgáltatásnak, amely a Fttv. 6. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozik. [2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 3. § (1) bek., 6. § (1) bek.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes egy Írországban nyilvántartásba vett "Private Limited Company" cégformában működő társaság, amely 2010 óta biztosítja a Facebook szolgáltatást az európai lakosok részére a www.facebook.com <http://www.facebook.com> weboldalon keresztül, és értékesíti a Facebook hirdetési szolgáltatásokat Európában.

[2] A felperes a www.facebook.com <http://www.facebook.com> nyitóoldalon 2010. januártól kezdődően "ingyenes és bárki csatlakozhat" állítást, 2017. július 15-től 2019. augusztus 12-ig "ingyenes és az is marad" állítást szerepeltetett a nyitóoldalán. 2019. augusztus 13-tól a Facebook nyitóoldalán "gyors és egyszerű" szlogen látható.

[3] A Facebook ún. súgóközpontjában 2019. október 23-ig az alábbi tájékoztatás volt olvasható: "A Facebook használata pénzbe kerül? Igaz, hogy a Facebook díjat fog felszámítani az oldal használatáért? Nem. A Facebook ingyenes oldal, és soha nem fogja megkövetelni, hogy további használatáért fizetni kelljen."

[4] A felperessel szemben 2016. október 10-én indított az alperes versenyfelügyeleti eljárást a felperes szabályzataival összefüggésben, majd az eljárást kiterjesztette a Facebook weboldalon 2010. január 1. napjától olvasható, a Facebook szolgáltatás ingyenessége állításának használatával kapcsolatos jogsértésre, annak vizsgálatára, hogy az ingyenességre vonatkozó állítás a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) szerinti tényállást megvalósította-e.

[5] Az alperes az eljárás során többek között vizsgálta a felperes információs gyakorlatát a GDPR-ral összefüggésben, vizsgálta a Facebookra a felhasználó részéről történő regisztrációs folyamatot, megállapítva, hogy a www.facebook.com <http://www.facebook.com> weboldalon vezetéknév, keresztnév, mobiltelefonszám vagy e-mail cím, jelszó, születésnap és a regisztráló neme megadásával lehet a Facebook fiókot létrehozni, és a fiók létrehozása gombra történő kattintással a fogyasztó elfogadja a Facebook felhasználási feltételeit, és azt is kijelenti, hogy elolvasta az adatkezelési szabályzatot, beleértve a cookie-k használatáról szóló dokumentumot is.

[6] Az alperes az érintett piac kínálati oldalán az ingyenesként vagy zéró árasként kínált online platformokat, a keresleti oldalon a gazdasági tevékenységükön kívül eső célok érdekében eljáró természetes fogyasztókat azonosította, utalva az ún. FOMO-hatásra és a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló Európai Parlament és Tanács 2005/29/EK (2005. május 11.) irányelvére (a továbbiakban: UCP irányelv), valamint az UCP irányelv végrehajtásához kapcsolódó Európai Bizottsági Szolgálati munkadokumentumra (UCP iránymutatás), az ausztrál versenyhatóság digitális platformokkal kapcsolatos előzetes riportjára, az OECD zéró áras termékek nyújtásán alapuló üzleti modelleket elemző háttéranyagára.

[7] Az alperes az eljárása során két előzetes álláspontot adott ki, melyeket a felperes vitatott, állítva, hogy szolgáltatása ténylegesen ingyenes, a platform használatáért a felhasználóknak pénzbeli ellenszolgáltatást nem kell teljesíteniük. A felperes amellett, hogy vitatta azt az alperesi felvetést, hogy a fogyasztók adataikkal fizetnek a szolgáltatás igénybevételéért, részletes kötelezettségvállalási nyilatkozatot is tett. A kötelezettségvállalás öt területre terjedt ki, egyrészt a felperes vállalta, hogy a felhasználási feltételeket úgy módosítja, hogy üzleti modelljét részletesebben bemutatja, melynek része az is, hogy vállalkozások a felperes részére fizetnek annak érdekében, hogy a felhasználók hirdetéseket látnak, vállalta, hogy a nyitóoldalon módosítja az "ingyenes és az is marad" kijelentést, továbbá vállalta, hogy a súgóközpontjában lévő tájékoztatásokat is módosítja, aminek részeként a felperes üzleti modellje részletesebben bemutatásra kerül.

[8] Az alperes a felperes kötelezettségvállalását nem fogadta el, és 2019. december 6-án kelt, Vj/85-188/2016. számú határozatával megállapította, hogy ezen ítélet indokolásának [1] pontjában megjelölt, a www.facebook.com <http://www.facebook.com> weboldalon a szolgáltatás ingyenességre utaló állítással a felperes megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerinti tilalmat, az Fttv. 6. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megvalósításával, és a felperest e jogsértés miatt 1 200 000 000 forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

[9] A határozat jogalapját kizárólag a felperes ingyenességre vonatkozó állítása képezte, az alperes ugyanis VJ/85/187/2016. számú végzésével megszüntette a versenyfelügyeleti eljárást a személyes érzékeny adatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos tájékoztatások, szerződéses feltételek közötti, a Facebook felhasználókat érintő ellentmondások és egyéb hiányosságok tekintetében.

[10] A határozat indokolása szerint a Facebook felhasználók mint fogyasztók vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül a Facebook platformra való belépés, a regisztráció, a Facebook profil létrehozása, a platformon történő felhasználói aktivitás, a platformról elérhető szolgáltatások igénybevétele, termékek megrendelése, a platformon kívüli oldalak kedvelése, megosztása, a frissítések, egyéb beállítások, adatvédelmi hirdetések célzását segítő beállítások használata vagy annak hiánya, a Facebook profil törlése, illetve a platform használatának abbahagyása. Ezeknél az ügyleti döntéseknél, ha a fogyasztóban nem tudatosult, hogy az adott termék egy piaci szereplő által piaci alapon nyújtott szolgáltatás, illetve a terméket nem minden kötelezettség vagy elköteleződés nélkül használja, akkor tévedésben volt az adott termék lényegét és ellenértékét, így végső soron saját ügyleti döntése lehetőségének természetét illetően. Az érvelés szerint, amennyiben a felhasználók a felperes üzleti modelljével teljes mértékben tisztában lettek volna a vizsgált időszakban, valószínűsíthetően szélesebb körben mérlegelték volna, hogy igénybe kívánják-e venni a Facebook szolgáltatást vagy sem.

[11] A határozat indokolása szerint az Fttv. Mellékletének 20. pontja szerint bár ún. "feketelistás" tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat az áru ingyenes, díjtalan térítésmentes vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell, ennek ellenére az adott ügyben az ingyenességre vonatkozó állítás mégsem feketelistás kereskedelmi gyakorlatként értelmezhető, hanem megtévesztő, a szolgáltatás ellenértékével, árával kapcsolatos állításként a Fttv. 6. §-a alapján.