BH 1980.12.467 I. Művészi tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem sérti mások jogait és törvényes érdekeit. Több művész közös név alatt is szerepelhet. Érre akkor is lehetőség van, ha a közös név alatt fellépő előadóművészek egyébként szólóénekesként ismertek. A közös név alatt való fellépés a művészek saját elhatározásának a kérdése, és ehhez hatósági engedélyre vagy hozzájárulásra nincs szükség [Ptk. 77. § (2) bek., 84. § (1) bek c) pont].

II. Magánszemély nem rendezhet műsoros előadást [1955. évi 13. sz. tvr. 1. § (2) bek.].

Az első fokú bíróság által helyesen megállapított tényállást a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául.

Ennek az a lényege, hogy az előadó-művészi engedéllyel rendelkező hivatásos előadóművész I-III. r. felperesek abban állapodtak meg, hogy műsoros előadásokon "Dankó Pista nótaegyüttes" néven lépnek fel, az előadóművészi engedéllyel nem rendelkező IV. r. felperes pedig (aki az I. r. felperes férje) társai szereplését üzletileg szervezi meg. Ennek megfelelően a IV. r. felperes közvetítette az I-III. r. felperesek fellépését, akik külön-külön kötöttek szerződéseket a nótaegyüttes közös műsorára és külön kapták meg tiszteletdíjaikat is. A IV. r. felperes gondoskodott az előadások propagálásáról, kinyomatta a szórólapokat és a plakátokat, biztosította az előadások technikai feltételeit és a színpad megfelelő előkészítését. Ő gondoskodott a világító és erősítő berendezéseknek a helyszínre szállításáról és üzembehelyezéséről is. Egyes műsorokhoz összekötőszöveget is írt és azt több alkalommal maga adta elő. Tevékenységéért különböző jogcímeken, különböző összegeket vett fel.

A IV. r. felperes működésével kapcsolatban az alperes 1979. április 24-én körlevelet intézett a megyei tanácsok művelődési osztályaihoz. Ebben kifogásolta, hogy az I-III. r. felperesek a "Dankó Pista nótaegyüttes" nevet használják annak ellenére, hogy a közös név használatára az alperes nem adott engedélyt. A körlevél rámutatott arra is, hogy a IV. r. felperes lényegében szervezői tevékenységet folytat és jogosulatlanul vett fel különböző összegeket.

A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a IV. r. felperes szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet folytat a műsor megírásával, megszerkesztésével és annak megrendezésével. Ennélfogva az alperes által kibocsátott körlevél a felperesek álláspontja szerint a IV. r. felperes szerzői jogát sérti. Kérték a felperesek annak megállapítását is, hogy az említett körlevél a felperesek személyes és művészi jóhírnevét sértette [Ptk. 84. § (1) bek. a) pontja]. További kereseti kérelmük arra irányult: kötelezze a bíróság az alperest a körlevélben foglaltak visszavonására és megfelelő elégtétel adására [Ptk. 84. § (1) c) pontja].

Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte. Érdemben azzal védekezett, hogy a körlevélben jogszerűen hívta fel az érdekelt szervek figyelmét a felperesek működésével kapcsolatban kifogásolt jelenségekre.

Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperesek személyéhez fűződő jogait sértette az alperes körlevelének az a része, amely szerint a felperesek nem jogosultak a "Dankó Pista nótaegyüttes" név használatára. Ezért kötelezte az alperest: közölje 15 nap alatt írásban a megyei tanácsok művelődési osztályaival, hogy a körlevélnek a névhasználattal kapcsolatos megállapításaival szemben a felperesek jogosultak a "Dankó Pista nótaegyüttes" közös név használatára. A Fővárosi Bíróság a felpereseknek ezt meghaladó keresetét elutasította és úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél viseli a saját költségét. A bíróság utalt a Ptk. 77. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint művészi tevékenységet - mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül - felvett néven is lehet folytatni. Nincs viszont olyan jogszabály, amely a felvett név használatát az alperes engedélyétől vagy hozzájárulásától tenné függővé. A "nótaegyüttes" megjelölés használatát nem zárja ki az sem, hogy a felperesek szólóénekesek. A repertoárjukhoz tartozó nótákat ugyanis nem kizárólag szólóban adják elő, és számaik egymást kiegészítve valósítják meg közös célkitűzésüket: a magyar nóták többoldalú bemutatását. A felvett név egyébként senkinek jogait és törvényes érdekeit nem sérti. Ezért a Fővárosi Bíróság a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása mellett az alperest megfelelő elégtétel adására kötelezte.

A IV. r. felperes vonatkozásában az első fokú bíróság azt állapította meg, hogy tevékenységére nem az I-III. r. felperesek megbízásából végzett részfeladatok voltak jellemzőek, hanem az, hogy ő szervezte meg és közvetítette az előadóművészek fellépését, vagyis ún. impresszárióként járt el. Az alperes ezért helyesen hívta fel a művelődési osztályok figyelmét arra, hogy a IV. r. felperesnek különböző jogcímeken szerepeltetett tevékenysége a valóságban ezt az üzleti tevékenységét leplezte. Egyebekben az alperes körlevele a IV. r. felperes esetleges szerzői jogait semmiben sem sértette. Ennélfogva ilyen értelmű megállapításnak nincs helye. Alaptalannak találta azt a kereseti kérelmet is, amely annak megállapítására irányult, hogy a IV. r. felperes szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet folytat. Ezt ugyanis az alperes körlevele egyáltalán nem is érintette, de egyébként sem állnak fenn a szövegírással összefüggően a megállapítás iránti kereseti kérelemnek a Pp. 123. §-a szerinti előfeltételei.