A Fővárosi Törvényszék P.20153/2019/9. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 495. §, (1) bek., 496. §] Bíró: Karaszi Margarita

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20153/2019/9.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20332/2019/3., Kúria Pfv.21345/2019/6., 3008/2021. (I. 14.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2019/9-I.

A Fővárosi Törvényszék

a Litresits Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyint.: dr. Litresits András ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a Balsai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyint.: dr. dr. ifj. Balsai István ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes

sajtó-helyreigazítás iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

Köteles a felperes a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására, az abban foglalt módon és határidőben megfizetni 36.000,- (harminchatezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi XXX. törvény 379. és 380. §-ában meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A 2-es települési Járási Ügyészség 1.B.7264/2010/116-I. sz. vádiratával a a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett és különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett miatt emelt vádat a cég neve Zrt. igazgatósági tagjai ellen azzal az indokolással, hogy a társaság 2010. augusztus 13-i felszámolását megelőzően annak fizetésképtelenségét és jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy vádlottak egyhangú döntésével 2007. év elejétől - már a cég neve Zrt. fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében - rendszeresen és nagy összegben nyújtott kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészében vagy részben a Zrt. tulajdonában álló, ám önállóan gazdálkodó és önálló pénzügyi felelősséggel működő - és több esetben likviditási problémákkal küzdő - gazdasági társaságoknak és néhány magánszemélynek. A kölcsönök nyújtása valamennyi esetben fedezet hiányában történt, a visszafizetés elmaradása esetére sem kötöttek ki jogkövetkezményt, s az adósok jelentős összegű tartozást halmoztak fel a cég neve Zrt-vel szemben, a kölcsön visszafizetésére nem volt reális esély.

A felperes - az párt politikus 1-es személy sofőrje - a 2008. június 30. és 2010. június 24. napja közötti időszakban ügyvezetője volt a cég neve Zrt. tulajdonában álló 2-es cég-nek, ezt követően felszámolás alá került.

A fenti vádirat szerint a 2-es cég neve saját tőkéjének összege megközelítőleg 2008-ban -244.600.000,- Ft, 2009-ben -369.200.000,- Ft volt, adózótt eredménye mindkét évben meghaladta a -100.000.000,- Ft-ot. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetű cég neve Zrt. 2008. május 19. és 2010. éprilis 26. napja között heti-havi rendszerességgel folyósított kölcsönöket a 2-es cég neve részére. A vádlottak a kölcsönök visszafizetési határidejét folyamatosan prolongálták, emellett pedig újabb kölcsönöket folyósítottak; így a Kft. nagyságrendileg 428.900.000,- Ft tartozást halmozott fel a Zrt-vel szemben. A Kft. felszámolásának 2010. június 24-i elrendelését követően a cég neve Zrt. ugyancsak felszámolás alá került 2010. augusztus 13. napjával, s a Zrt. felszámolóbiztosa a Kft-vel szembeni követelés leírása mellett döntött.

A felperest a büntetőeljárásban tanúként hallgatták meg, a 2-es települési Járásbírósá előtt 31.B.875/2015. számon folyamatban lévő büntetőeljárás 2016. június 27-i tárgyalásán az alábbi vallomást tette:

"Ismerem a vádlottakat, a cég neve Zrt. vezetőségeként ismertem meg őket és a Zrt. felszámolása óta nem voltam velük kapcsolatban. Üzleti kapcsolatban álltunk csak egymással. Mikor megszűnt a munkahelyem 2008. nyár végén településen, akkor kerestem meg a cég neve Zrt-t azzal, hogy munkát keresek és az akkor induló szállítmányozási üzletág vezetését ajánlották fel nekem. 2-es személlyel vettem fél a kapcsolatot. Elnyertem a munkát. Két évig, talán 2008. augusztusától voltam a 2-es cég neve felszámolásáig voltunk kapcsolatban. A 2-es cég neve vezetője voltam. Létező cég volt már akkor, mikor odamentem, de nem ismerem az alapítás időpontját. A Kft. tulajdonosi szerkezetét, mikor a vezetője lettem ismertem, a cég neve Zrt. volt a tulajdonosa száz százalékban..."

"Láttam könyvelést, mikor átvettem a céget, a működése akkor indult, a szállítmányozási munkával az számú autópálya építéssel kapcsolatban. A működés megkezdésekor a könyvelésbe szerintem nem volt még semmi bevezetve. Szorosan illeszkedett a cég neve könyveléséhez a mi könyvelésünk, egy könyvelője volt a két cégnek. Én tartottam a kapcsolatot a könyvelővel, akit 3-as személynek hívtak. A bizonylatokat én juttattam el a könyvelőhöz. A Kft. kapacitását teljes egészében lefedte a cég-től kapott megrendelés, az autópályához szállítmányozás terén, több munkaterület is volt, ezen túl másnak nem tudtunk volna külsős szállítási munkákat végezni. A 2-es cég neve és a cég neve között más típusú gazdasági kapcsolat nem volt, csak munkakapcsolat. Az elszámolás a két cég között úgy történt, hogy az elvégzett szállítási munkákat teljesítési igazolás után 30 nap múlva az építésvezető leigazolta, a könyvelésen keresztül számláztunk a cég neve felé, mely 60-90 napra került teljesítésre. Ezeket készítettük el. Minden elvégzett munka után volt teljesítési igazolás és számla, mindig leadásra kerültek a könyvelésre. A Kft-nek ezen túlmenően nem volt más bevétele.

Nem tudom megmondani, hogy volt-e saját tőkéje a Kft-nek mikor átvettem. A finanszírozás az elvégzett munka után 1 hónappal kölcsön formájában történi, kölcsönként finanszírozta a Zrt. a munkát, amiket később a számlák ellenében kompenzáltunk. Minden beérkező számlát feldolgoztunk, könyvelésre vittük és az ellenértékét a Zrt-től megigényeltem és átutalták, mi azt továbbítottuk a szállító fel. 2-es személlyel egyeztettem. A kölcsönszerződést is vele kötöttem meg. Külön kölcsönszerződések voltak minden alkalommal. Hogy miért kölcsön volt azt nem tudom megmondani. Ez vezetőségi döntés volt. Mikor a Kft-t átvettem, már így működött. Nekem ebbe nem volt semmilyen beleszólásom. A vádlottnak nem tudom, volt-e szerepe ebben, én 2-es személlyel beszéltem. Találkoztunk 4-es személy úrékkal az épületben, meg évente, félévente volt elszámolás és akkor 5-ös személy úrral találkoztam megbeszéléseken, de másként nem. Az autópálya-építés kapcsán nem én voltam a vezető projektmenedzser és egyes szakaszok lezárásakor voltak értekezletek és azzal kapcsolatos megbeszélések egyeztetések, összesítették az elvégzett munkát és a kiállított számlákat. Hogy a kölcsön folyósítást mi előzte meg, azt nem tudom, mert nincs ilyen információm hogy milyen elemzés előzte meg ezt. Félévente lettek a számlák összevezetése összegekkel, ha jól emlékszem. 2-es személlyel végeztük az összevezetést. Elszámolás készült róla, ezek az iratok biztosan megtalálhatók. Mindkét cég könyvelésébe benyújtásra kerültek az elszámolások, összevezetések. Nem tudok számot mondani arra nézve, hogyan áll az egyenleg az összevezetéskor. Úgy gondolom, a nagy része nem lett kifizetve. Nem tudom, az összes számla bekompenzálása került-e a felszámolás megindítása előtt. 2009. év vége - 2010. év eleje lehetett, amikor 1-es személy elment a cégtől, akkor még én vezettem a Kft-t. Utána ki vette át a feladatot, nem tudom. Az utolsó elszámolást is Áátadtam a cég neve Zrt. könyvelésre és nem tudom, hogy bekompenzálása került-e. Én leadtam a teljesítési igazolást és minden egyebet. Mikor 1-es személy elment a cégtől, nem tudom, hány kompenzálásnak kellett volna utána megtörténnie, nem emlékszem pontosan talán három-négy. A 2-es cég neve működése eredményt termelt, nyereséges volt a cég. Folyamatosan működési eredményt termelt, a szállítási munkákkal nyereséges volt. A könyvelés alapján nem tudom, hogy nyereséges volt-e, mert én nem vizsgáltam meg így, csak működtettem az eszközöket. A Kft. által igénybevett kölcsön visszafizetésére megvolt a reális lehetőség, mert ha az autópálya-építést befejezte volna a társaság, úgy ahogy eltervezte az eredeti felállásban, akkor igen. A fennmaradt kölcsön oka az lehet, hogy nem került befejezésre a projekt. A további működés további nyereséget jelentett volna, és a kölcsönöket visszafizette volna a Kft. a Zrt. felé. Én egy jó döntésnek gondolom a két cég ilyen jellegű kapcsolatát, mert így a teherszállításhoz kapcsolódó bevétel mind a cégcsoportnál maradt, mert száz százalékosan cég neve-tulajdonú volt a Kft. Üzletileg nem lett volna jobb, ha más, külsős céget bíz meg ezzel a munkával a Zrt., mert akkor más szállítási árakon dolgozott volna a cég neve számára.