A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20332/2019/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék P.20153/2019/9., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20332/2019/3.*, Kúria Pfv.21345/2019/6., 3008/2021. (I. 14.) AB végzés
***********
Fővárosi Ítélőtábla
2.Pf.20.332/2019/3.
A Fővárosi Ítélőtábla a Litresits Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Balsai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: ifj. dr. Balsai István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. február 13. napján kelt 69.P.20.153/2019/9-I. számú ítélete ellen a felperes részéről 10. és 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I n d o k o l á s
A felperes keresetében az alperest a ... internetes újságban ... napján "..." cikkben foglaltak miatt az alábbi helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni: "Helyreigazító közlemény: a ... napján megjelent "..." című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes neve, aki korábban ... ... politikusnak ... dolgozott, 400 millió forint kölcsönt kapott a ..., ebből fakadóan azt is valótlanul híreszteltük, hogy felperes neve soha nem tudott ezzel a kölcsönnel elszámolni és nem is utalta azt vissza az anyacégnek. Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy felperes neve tanúmeghallgatásán azt nyilatkozta, "nem emlékszik semmire."
Továbbá azt a való tényt, hogy "felperes neve ügyvezetője volt a ... 100%-os tulajdonában álló ...-nek, továbbá azt a való tényt, hogy a ... a működése érdekében tagi kölcsönöket kapott az anyacégétől, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha felperes neve ügyvezetőként jogellenes magatartást tanúsított volna a kapott tagi kölcsönök vonatkozásában."
Kérte az alperest üzemeltető ... perköltségben marasztalását.
Az alperes a kereset elutasítását indítványozta, költségigénye nem volt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint illetéket.
Ítéletének indokolásában utalt a Pp. 495. § (1) bekezdésében, 496. § (1) és (3) bekezdésében, 497. § (3) bekezdésében, az Smtv. 12. §-ában, a PK 12., 13. és 14. számú állásfoglalásban foglaltakra.
Rámutatott arra, hogy az alperesi szerkesztőség által közzétett cikk - a PK 12. számú állásfoglalásnak megfelelő értelmezés mellett - arról számolt be, hogy a ... és a ... olyan tényeket hozott nyilvánosságra, melyek alátámasztják, hogy ... ... ... ... "...", azaz a ... és a ... még a ... pénzkimentés idején is 16 milliárd forinthoz juttatták a ... és a hozzá kapcsolódó cégcsoportot, és ezáltal 34 milliárd forinttal "hizlalták a ... bankszámláját". A ... nyilvánosságra hozott a fentieket alátámasztó okiratokat: egy közbeszerzési értesítőt és egy szerződést, melyek közül utóbbit a ... írta alá. Beszámolt továbbá arról, hogy 100%-os ... tulajdonban álló társaságok is dolgoztattak a ..., így jutott a ... 6,9 milliárd forint értékű megbízáshoz a ... projekt keretében.
A cikk röviden beszámol arról, hogy az elsőfokú bíróság a ... vezetőit csődbűntettben mondta ki bűnösnek, amiért "magánbankként" használták a .... Az "magánbank" kifejezés az elsőfokú bíróság megítélése szerint - függetlenül attól, hogy a következő mondatban az ... ... azonosítható felperes került megnevezésre - arra utal, hogy a ... vezetői maguk döntöttek arról, hogy a cég vagyona terhére kik részesülhetnek kölcsönökben, és döntéshozataluk során közömbösnek tartották azt a következményt, hogy ezzel a cégben lévő források eltűnnek. Az írás nem tért ki annak ismertetésére, hogy a kölcsönöket a ... természetes személyek, vagy gazdasági társaságok részére nyújtotta. Az írás további tartalmából, tehát abból, hogy a felperes 400 millió forint kölcsönt kapott a ..., azzal soha nem tudott elszámolni, azt nem utalva vissza és tanúként azt vallotta, hogy "nem emlékszik semmire", kizárólag annyiban valótlan az alperes tényállítása, hogy nem a felperes, hanem az ügyvezetése alatt álló társaság részesült a kölcsönben. Az ugyanakkor már megfelel a valóságnak, hogy a felperes, mint az adós cég ügyvezetője, tehát törvényes képviselője a kapott összeggel nem tudott elszámolni és a kölcsön visszautalása felől sem intézkedett, holott életszerű és köztudomású, hogy az ügyvezető az a személy, aki a társaság képviselőjeként annak vagyona, adósságrendezése körében intézkedhet, bankszámlája felett is rendelkezhet. Az, hogy a felperest a cikk nem ügyvezetői minőségében, hanem magánszemélyként nevezte meg, mint a kölcsönben részesülő és a visszafizetést elmulasztó személyt, olyan lényegtelen tévedés, amely helyreigazításra nem ad alapot. A felperes megítélése szempontjából közömbös, hogy magánszemélyként, vagy ügyvezetőként mulasztja el, hogy a tetemes összegű kölcsön visszafizetése iránt intézkedjék. A cikk teljes tartalmához képest is lényegtelen, hogy a felperes, vagy az ügyvezetése alatt álló társaság jutott kölcsönhöz, mivel az írás annak visszásságát mutatja be, hogy a ... annak ellenére vált fizetésképtelenné, hogy rendkívül nagy összegű megrendelései voltak, amit részben a ... első fokon bűnösnek ítélt vezetői, másrészt a kölcsönökkel el nem számoló, azt vissza nem fizető, egyébként ugyancsak az ... kötődő adósok idézték elő.
A felperes tanúvallomásának tartalma, miszerint "nem emlékszik semmire", a valóságnak megfelel, az az alperesi érveléssel szemben nem véleménynyilvánítás, hanem való tény híresztelése. Az alperesi írás szempontjából közömbös, hogy a felperes tett-e vallomást arról, hogy a ... a vállalkozóit úgy fizette ki, hogy a vállalkozói díj forrását a ... származó, a ... részére kölcsön címén juttatott összegek adták, mint ahogy az is, hogy a számlák összevezetése mikor, miként történt meg. A cikk erről nem, kizárólag arról számol be, hogy a ... részére a kölcsön visszafizetése nem történt meg és a felperes tanúként "nem emlékezett" az elszámolásra, a kölcsönök visszafizetésére. Ez pedig a valóságnak megfelel, a felperes ugyanis tanúvallomásában azt adta elő, hogy nem tudta miért éppen kölcsönszerződések útján történt a beérkező számlák kiegyenlítése, pontosan a ... felé fennálló tartozás egyenlegét sem ismerte, és a számlák, teljesítésigazolások átadásán túl nem tudta, hogy a "bekompenzálás" megtörtént-e. Ez pedig egyenértékű azzal, hogy ügyvezetői minősége ellenére "nem emlékezett semmire", tehát nem tudott választ adni a cikk szempontjából releváns kérdésekre, a ... való elszámolásra, a kölcsön bármely módon történő törlesztésére vonatkozóan.
Mivel az alperesi írás egyáltalán nem számol be arról, hogy a felperes a ... kizárólagos tulajdonában álló ... ügyvezetője volt, és arról sem, hogy a ... a működése érdekében kapott kölcsönöket a ..., fogalmilag kizárt, hogy a cikk ezen tényeket bármilyen hamis színben tüntette volna fel. Abból pedig, hogy a sajtóközlemény kifejezetten a felperes tanúvallomására utal, ugyancsak nem lehet következtetni sem ügyvezetői mivoltára, sem ügyvezetőként kifejtett magatartása jogellenességére, sem a felperes elmarasztalására.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!