Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

3008/2021. (I. 14.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.21.345/2019/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselő (dr. Litresits András ügyvéd) útján eljárva az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria Pfv.IV.21.345/2019/6. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján azt semmisítse meg. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés ellentétes az Alaptörvény VI. cikke (1) bekezdésében rögzített jó hírnév tiszteletben tartásához való joggal, sérti az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdését, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére, továbbá sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzített, tisztességes eljáráshoz való jogot.

[2] 2. Az indítványozót, aki egy gazdasági társaság ügyvezetője volt, tanúként hallgatták ki egy perben az általa vezetett gazdasági társaság tevékenységéről és a per központi kérdését képező másik gazdasági társasággal való üzleti kapcsolatáról. Az indítványozó a tanúvallomásban előadta, hogy a két gazdasági társaság között valós üzleti kapcsolat volt, az általa vezetett társaság szolgáltatásáért kölcsön formájában történt ellentételezés. A bírósági döntésekben megállapított tényállás szerint az indítványozó a tanúvallomásában nem emlékezett arra, hogy valamennyi számla ellentételezése megtörtént-e, hogy miért kölcsön formájában történt az ellentételezés, illetve hogy a másik társaság fizetésképtelenségekor a két cég közötti elszámolás egyenlege milyen volt.

[3] Egy internetes hírportálon megjelent médiatartalom az indítványozó politikai kapcsolatait elemezte, és azt közölte, hogy az indítványozó "nem emlékszik semmire". Az indítványozó helyreigazítási kérelmet nyújtott be, annak azonban a hírportál nem tett eleget.

[4] Az indítványozó bírósághoz fordult, melyben helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni a televíziót. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, döntése szerint a cikkben foglalt állítások részben valósak, részben pedig lényegtelen, az indítványozó megítélését nem érintő tévedéseket tartalmaznak.

[5] Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú döntés szerint az indítványozó a tanúvallomása során nem tudott beszámolni az általa vezetett gazdasági társaság pénzének sorsáról, így a hírműsorban szereplő közlés nem okszerűtlen, nem áll ellentétben a logikus gondolkodás szabályaival.

[6] A jogerős ítélet ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének tekintette, hogy az első- és másodfokú bíróság tévesen értékelte a bizonyítékokat, továbbá lényeges tévedés, hogy a cikkben szereplő pénzt magánszemélyként és nem az általa vezetett gazdasági társaság ügyvezetőjeként kapta volna.

[7] A Kúria a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. A Kúria rögzítette, hogy két másik ügyben az alperesi közlést véleménynyilvánításnak tekintette, ebben az ügyben viszont az indítványozótól származó egyenes kijelentésként közölte az alperes, hogy "nem emlékszik semmire". Ez a közlés a Kúria álláspontja szerint valótlan tényállítás, így e vonatkozásban helyreigazítást rendelt el.

[8] 3. A Kúria döntésével szemben az indítványozó az Abtv. 27. §-ára alapított panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

[9] Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jogba ütközőnek tartotta, hogy a jogerős, felülvizsgálati eljárásban helybenhagyott ítélet tévesen értelmezte a Pp. 495. § (2) bekezdés c) pontját, mely szerint "a határidő belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható". Hivatkozott arra, hogy a televízió csak utólag, a bírósággal szereztette be a tárgyalási jegyzőkönyvet, és az utólagos védekezés biztosítása ellentétes mind a józan ésszel, mind a sajtóhelyreigazítás szabályozására való jogalkotói szándékkal. Így a támadott döntés az Alaptörvény XXVIII. és 28. cikkeivel ellentétes.

[10] Az indítványozó részletesen, a tanúvallomás jegyzőkönyvének idézésével előadta, hogy egyrészt hat év elteltével nem emlékezhetett minden részletre, másrészt, ennek ellenére valamennyi érdemi kérdésre választ adott. Ezzel összefüggésben az indítvány tartalma alapján azt kifogásolta, hogy a bíróság rosszul bírálta el a versengő alapjogok kollízióját, nem vette figyelembe az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdését, és így a döntés sértette az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében rögzített, jó hírnévhez való jogát.

[11] Az indítványozó idézte az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését és IX. cikk (1) bekezdését is, de nem adott elő alkotmányjogilag értékelhető összefüggést e cikkek és a támadott döntés között.

[12] 4. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben foglalt formai és tartalmi követelményeknek.

[13] Az Abtv. 27. §-a alapján az "alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva".

[14] Az Abtv. 30. § (1) bekezdéséből következően az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, melynek részleteit az (1a) és (1b) bekezdések szabályozzák.

[15] Az indítványozó megjelölte érintettségét: annak a döntésnek alkotmányossági felülvizsgálatát kérte, melyben az ügy felperese volt. Megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [Abtv. 51. § (1) bekezdés], az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörben kérve az Alkotmánybíróság eljárását. Megjelölte továbbá az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont] és az Alaptörvény sérelmet szenvedett rendelkezését [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítványban kifejtette az Alaptörvényben foglalt jog sérelmének mibenlétét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont], és kifejezetten kérte a vonatkozó bírói döntés megsemmisítését [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].

[16] Az indítványozó a Kúria ítéletét 2020. március 19-én vette kézhez, panaszát 2020. május 18-án keltezte. Az elsőfokú bíróság az alkotmányjogi panasz benyújtásának időpontjáról nem nyilatkozott, így az Alkotmánybíróság azt határidőben előterjesztettnek tekintette.

[17] 5. Az Abtv. 29. §-ában meghatározottak szerint az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (erről elsőként lásd: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]).

[18] "Az alkotmányjogi panaszeljárásban az Alkotmánybíróság nem hoz döntést az előtte fekvő ügy érdemében, nem a rendes bírósághoz intézett kérelmet (más eljárásokban keresetet, vádat stb.) bírálja el. [...] Az Alkotmánybíróság által meghatározott kereteken belül a konkrét ügyre vonatkozó érdemi döntést ezt követően a rendes bíróságnak [...] kell meghoznia." (18/2019. (VI. 12.) AB határozat, Indokolás [32]-[33])

[19] Az indítványozó a támadott döntést azért tartotta az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésébe ütközőnek, mert álláspontja szerint az Ítélőtábla és a Kúria döntése iratellenes; a tanúvallomásokból nem vonható le olyan következtetés, hogy ne emlékezne a pénz sorsára. Így az ezt állító alperesi közlés sérti a jó hírnevét. Az indítvány nem azt vitatja, hogy egy tartalmilag igaz közlés a perbeli körülmények között az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésébe ütközne, hanem azt, hogy a közlés az iratok alapján hamis. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott panasz keretei között nincs hatásköre annak felülbírálatára, hogy a perben felhasznált bizonyítékokat a bíróság hogyan értékelte, azok alapján milyen történeti tényállást állított fel. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat (elsőként lásd: 3237/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [12]). Ezen túlmenően az indítvány nem állított fel logikai kapcsolatot a támadott döntés és az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében rögzített, jó hírnévhez való jog között.

[20] Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét abban látta, hogy a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 495. § (2) bekezdés c) pontjával ellentétesen utólagosan biztosított az alperesnek lehetőséget arra, hogy a helyreigazítást megtagadja és saját állításának valóságát igazolja.

[21] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése nem ad lehetőséget az Alkotmánybíróságnak arra, hogy a bíróságok eljárásának törvényszerűségét vizsgálja. A Pp. valamely rendelkezésének a sérelme nem eredményezi az eljárás tisztességtelenségét, mint ahogy az eljárási szabályok maradéktalan betartása sem jelent feltétlenül tisztességes eljárást. A tisztességes eljáráshoz való jogból nem vonható le következtetés arra nézve, hogy sajtóhelyreigazítási eljárások során az eljárás melyik fázisában milyen bizonyítási lehetőségei vannak az egyes feleknek. A tisztességes eljáráshoz való jog azt feltételezi, hogy a bizonyítékok számbavétele és értékelése során a bíróság független és pártatlan volt. Valamely bizonyítási eszköz figyelembe vétele vagy az attól való eltekintés csak szélsőséges esetben eredményezi az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét. Az, hogy a bírósági eljárásban sor került az indítványozó tanúvallomásáról készült jegyzőkönyv bizonyítékként történő értékelésére, nem veti fel a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét. Tekintettel arra, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét kizárólag arra alapozta, hogy a Pp. vonatkozó rendelkezése nem érvényesült, az Alkotmánybíróság ezt az indítványi elemet sem bírálhatta el érdemben.

[22] 6. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2020. december 15.

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Pokol Béla

alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Schanda Balázs

előadó alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Szalay Péter

alkotmánybíró helyett

Dr. Handó Tünde s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Szívós Mária

alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/970/2020.

Tartalomjegyzék