1473/B/1991. AB határozat

az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló jogszabályok módosításáról rendelkező 20/1985. (XII. 27.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelettel módosított 16/1969. (IX. 3.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló jogszabályok módosításáról rendelkező 20/1985. (XII. 27.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelettel módosított 16/1969. (IX. 3.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról megállapítására irányuló indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.

INDOKOLÁS

Indítványozó az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló jogszabályok módosításáról rendelkező 20/1985. (XII. 27.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 5. § (2) bekezdését a következő indokok alapján tartja alkotmányellenesnek.

E tárgyban korábban kiadott 16/1969. (IX. 3.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet 11. § (2) bekezdése kimondta, hogy a vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése (rendkívüli törlesztés) esetén a vételárhátralékból annyiszor 1 % engedményt kell adni, amennyi év a rendkívüli törlesztéskor hátravan.

A Vhr. 4. § ezt akként módosította, hogy a vételárnak a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a fennálló tartozásból 40% kedvezményt kell adni. Az 5. § (2) bekezdés úgy szól, hogy e rendelkezést csak a Vhr. hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében lehet alkalmazni.

Ily módon indítványozó szerint a Vhr. alkotmányellenesen megkülönbözteti azokat, akik a Vhr. hatálybalépése előtt kötöttek szerződést azoktól, akik az után.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében szabályozott jogegyenlőség tartalmát az Alkotmánybíróság korábban többször értelmezte (90/1990., 238/1990., 1037/1990., sz. ügyekben). Ennek során kifejtette:

"A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőnként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni..."

Ilyen értelmezésben megkülönböztetést a szóban forgó rendelkezés nem tesz: a kedvezmény minden érintettet egyformán megillet.

Ugyanakkor bármely jogszabály hatálybalépésével kapcsolatban általánosan elfogadott elv, hogy a jogszabály jogokat és kötelezettségeket csak a hatálybalépését követően keletkeztethet. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény ezt a következőképpen fogalmazza meg:

"A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenesnek."

[12. § (2) bekezdés].

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 226. § (2) bekezdése szerint jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg.

Az Alkotmánybíróság 32/1991. (VI. 6.) AB határozatában ilyen kivételes és alkotmányos indoknak tekintette a következőket: "...az állam beavatkozásának -adott feltételek fennállása esetén meglévő - lehetősége vonatkozik a már megkötött szerződésekre is. Különösen a hosszú évekig fennálló szerződési jogviszonyokra ugyanis a jelentős gazdasági - esetleg politikai - pénzügyi és egyéb társadalmi változások nyilvánvalóan hatást gyakorolnak (háború, válság, infláció, politikai kockázatok, gazdasági lehetetlenülés stb). A szerződéskötéskor előre nem látott körülmények lényegesen megváltoztathatják a szerződő felek helyzetét, a jogok és kötelezettségek arányát és valamelyikük számára rendkívül terhessé, vagy egyenesen lehetetlenné tehetik a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartását, illetőleg a szerződés teljesítését. Ezekben az esetekben tehát az állami beavatkozásra, a szerződési kötelezettségek átértékelésére, megváltoztatására esetlegesen a szerződések megszüntetésére kifejezetten szükség van."

Mivel jelen esetben az idézetben felsorolt okok (jelentős gazdasági, pénzügyi, politikai, társadalmi változások, melyek a jogok és kötelezettségek arányát lényegesen megváltoztatják, illetve elviselhetetlen terhet rónak valamelyik félre) nem állnak fenn, ezért az indítványban felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezést az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek.

Budapest, 1991. november 5.

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró