32015R1394[1]

A Bizottság (EU) 2015/1394 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 13.) az (EU) 2015/588 rendelettel módosított, a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 470/2014/EU végrehajtási rendeletnek az 1225/2009/EK rendelet 12. cikke szerinti újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követő módosításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1394 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. augusztus 13.)

az (EU) 2015/588 rendelettel módosított, a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 470/2014/EU végrehajtási rendeletnek az 1225/2009/EK rendelet 12. cikke szerinti újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Eredeti intézkedések

(1) A jelenleg hatályos intézkedés (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) a 470/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (2) kivetett, 0,4 %-tól 36,1 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vám. Azon rendelet 1. cikkének (2) bekezdését az (EU) 2015/588 bizottsági végrehajtási rendelet (3) módosította. A 471/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (4) a Bizottság emellett 3,2 % és 17,1 % közötti kiegyenlítő vámtételt szabott ki.

2. Újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat iránti kérelem

(2) 2014. november 12-én az eredeti dömpingellenes intézkedések újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálata iránti kérelmet nyújtottak be az alaprendelet 12. cikke értelmében. A kérelmet az EU ProSun Glass (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be a szolárüveg teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében.

(3) A kérelmező elegendő információt szolgáltatott annak igazolására, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően, az eredeti intézkedések bevezetése előtt és után csökkentek az exportárak. Ez állítólag a dömpingkülönbözet növekedését idézte elő, ami aláásta az eredeti intézkedések szándékolt javító hatását. A kérelmező bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a szolárüveg Unióba történő jelentős mennyiségű behozatala tovább folytatódott.

(4) 2014. december 19-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (5) bejelentette, hogy az alaprendelet 12. cikke értelmében újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot kezdeményez a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szolárüveg behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések tekintetében.

3. Az újbóli vizsgálatban érintett felek

(5) Az eljárás újraindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvételüket biztosítandó vegyék fel a Bizottsággal a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló kínai gyártókat, az importőröket, a kereskedőket, a felhasználókat, a szállítókat és a kínai hatóságokat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket, hogy vegyenek részt abban.

(6) Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat újraindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. A nyilvánosságra hozatalt követően egy fél kért meghallgatást a Bizottsággal és álláspontját 2015. június 23-án be tudta nyújtani.

4. Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(7) A Bizottság az eljárás újraindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(8) A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság arra kérte az összes kínai exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás újraindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg és/vagy lépjen kapcsolatba az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(9) Öt - az Unióba irányuló teljes kínai export mintegy 70 %-át képviselő - kínai exportáló gyártó vagy gyártói csoport bocsátotta rendelkezésre a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a Bizottság egy olyan, két gyártói csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül még megfelelő alapossággal meg lehetett vizsgálni. A két kiválasztott gyártói csoport az Unióba irányuló teljes kínai export több mint 60 %-át és a vizsgálatban együttműködő vállalatok exportjának 94 %-át képviseli.

(10) Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztetés folyt a minta kiválasztásáról valamennyi érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival, de azok nem tettek észrevételt. A Bizottság ezért a javasolt - két gyártói csoportból álló - minta megtartása mellett döntött, és minden érdekelt felet megfelelően tájékoztatott a véglegesen kiválasztott mintáról.

(11) A szolárüveget exportáló gyártók mintája ennélfogva az alábbiakból állt:

- Flat Solar Glass Group Co., Ltd (a továbbiakban: Flat Glass csoport)

- Xinyi PV Products (Anhui) Holdings (a továbbiakban: Xinyi csoport)

5. A kérdőívre adott válaszok

(12) A Bizottság kérdőívet küldött mindkét kiválasztott kínai exportáló gyártói csoportnak és a független importőröknek, valamint azon felhasználóknak, amelyek az eljárás újraindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek.

(13) Két kínai exportáló gyártó és három független uniós importőr küldött vissza kitöltött kérdőívet.

6. Ellenőrző látogatások

(14) A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet az újbóli vizsgálat érdekében szükségesnek ítélt. A következő vállalatok telephelyén került sor az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra:

- Flat Glass csoport, Jiaxing, Zhejiang, Kína

- Xinyi csoport, Wuhu, Anhui, Kína

7. Nyilvánosságra hozatal

(15) Az érdekelt felek mindegyike megkapta a nyilvánosságra hozatalkor kiadott tájékoztatót, amely tartalmazta azon lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján a Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg tekintetében a végleges dömpingellenes vám módosítását javasolta. A felek mindegyike tájékoztatást kapott a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeik megtételére rendelkezésre álló határidőről.

(16) Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket mérlegelték és indokolt esetben figyelembe vették.

8. Vizsgálati időszak

(17) A szóban forgó újbóli vizsgálat esetében a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama 2013. december 1-jétől2014. november 30-ig tartott. A visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatti exportárakat összehasonlították az eredeti vizsgálati időtartam alatti exportárakkal, amelyek az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezettek és a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időtartamot érintették.

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(18) Az érintett termék - amely azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel - Kínából származó, 300 ppm-nél alacsonyabb vastartalmú, (a 300-2 500 nm közötti tartományban, AM1,5 sugárzás mellett mérve) 88 %-nál magasabb napenergia áteresztésű, (EN 12150 szabvány szerint mérve) 250 °C-ig hőálló, (EN 12150 szabvány szerint mérve) Δ 150 K hőlökésállóságú, és (EN 1288-3 szabvány szerint mérve) 90 N/mm2 vagy ennél nagyobb mechanikai szilárdságú edzett nátronmész síküveget tartalmazó, jelenleg az ex 7007 19 80 KN-kód alá besorolt szolárüveg (a továbbiakban: érintett termék).

(19) A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy az érintett termék, a Kína belföldi piacán gyártott és értékesített termék, az eredeti vizsgálatban analóg országnak választott Törökország belföldi piacán gyártott és értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített termék azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel, valamint azonos alapvető felhasználási területekkel rendelkeznek. Ezért ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

C. MEGÁLLAPÍTÁSOK

(20) Az alaprendelet 12. cikke szerinti újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az eredeti intézkedések kiszabása óta az exportárak csökkentek-e, illetve hogy az Unióban a Kínából származó szolárüveg viszonteladói ára vagy az azt követő eladási ára nem kielégítő mértékben változott-e. Amennyiben megállapítják, hogy visszanyerés történt, új dömpingkülönbözetet kell kiszámítani.

1. Az exportárak csökkenése

(21) A visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatt az érintett termék exportját közvetlenül független uniós ügyfelekkel bonyolították.

(22) A Bizottság a mintában mindkét csoport esetében összehasonlította a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatt értékesített terméktípusok árát az eredeti vizsgálati időtartam alatt értékesített terméktípusok árával, és a visszanyerést illetően mindkét csoportra kiszámította a súlyozott átlagot.

(23) Az eredeti vizsgálat során a mintába felvett vállalatok exportja főként bevonat nélküli szolárüvegből, valamint kisebb mennyiségben bevont üvegből állt. Az eredeti vizsgálat során a bevonat nélküli és a bevont üveg átlagos értékesítési ára között mintegy 20 %-os különbség volt megállapítható. A fotovoltaikuspanel-ipar viszont világszinten egyre inkább áttér a bevonat nélküli üvegről a bevont üvegre, mivel utóbbi hatékonyabb terméknek számít. A bevont üveg mára standarddá vált, míg a bevonat nélküli üveg használata elsősorban a kedvezőtlen és zord időjárási feltételek uralta környékeken épített létesítményekre korlátozódik. Ezen fejlemények tükröződnek a mintába felvett exportáló gyártók exportőri magatartásában is, akik exportja a bevonat nélküli szolárüvegről teljesen áttért a bevont szolárüvegre.

(24) Az eredeti vizsgálati időtartam és a visszanyerésre vonatkozó vizsgálati időtartam alatti exportárak összehasonlításából az derül ki, hogy a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatt az érintett termék vonatkozásában a Flat csoport exportárai átlagosan 17,6 %-kal és a Xinyi csoporté 30,4 %-kal csökkentek. Ennélfogva mindkét gyártói csoport esetében visszanyerés állapítható meg.

(25) Az alaprendelet 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban az importőrök, a felhasználók és az exportőrök lehetőségek kaptak arra, hogy bizonyítékot nyújtsanak be annak igazolására, hogy az Unióban az intézkedések elrendelését követően a dömpingellenes vám visszanyerésétől eltérő okokból történt csökkenés az exportárakban és a viszonteladói árakban nem megfigyelhető változásnak is a visszanyeréstől eltérő okai voltak.

(26) Az exportáló gyártók egyike azzal érvelt - és követelését a nyilvánosságra hozatal után megismételte -, hogy az exportárak csökkenése nem a visszanyerésre, hanem a hatékony termelési módszerekre, a méretgazdaságosságra és az érintett termék versenyképesebb környezetére vezethető vissza. Mindezek következtében mind a gyártási költség, mind pedig az exportárak visszaestek.

(27) A Bizottság elutasította ezt az érvelést. Az ilyen érvelés a gyártási költségeket érinti, és azt kizárólag a rendes érték újbóli vizsgálatának összefüggésében lehet figyelembe venni. Az alaprendelet 12. cikkének (5) bekezdése értelmében azonban a rendes érték állítólagos változásait csak akkor kell figyelembe venni, ha a felülvizsgált rendes értékekre vonatkozóan hiánytalan információkat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére. Ennek esete nem állt fenn, mivel a mintába felvett gyártói csoportok egyike sem kérte a rendes értékek újbóli vizsgálatát az alaprendelet 12. cikkének (5) bekezdésében előírtaknak és az eljárás újraindításáról szóló értesítés 5.1.1. pontjának a) alpontjában említetteknek megfelelően. Ennélfogva a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatti gyártási költséget nem ellenőrizték, és a vizsgálat az exportárak ellenőrzésére korlátozódik. A gyártási költségek és/vagy a rendes érték állítólagos változásaival kapcsolatos érvelés csakis az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálat keretében lehetséges.

(28) Az egyik exportáló gyártó a nyilvánosságra hozatalt követően azzal érvelt, hogy exportárai nem vagy legalábbis nem a mintába felvett vállalatok exportáraihoz hasonló mértékben csökkentek. Azzal érvelt továbbá, hogy a mintába felvett két kínai exportőr exportárainak nyilvánvaló visszaesése, valamint azok dömping- és kárkülönbözetének újraszámítása nem vehető alapul a rá vonatkozó új egyedi dömpingellenes vám újraértékelésekor. Ennélfogva az alaprendelet 12. cikkének (2) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatot kért.

(29) A Bizottság elutasította ezt az érvelést. A szóban forgó exportáló gyártó a vizsgálat során nem működött együtt és nem nyújtotta be a szükséges információt az eljárás megindításáról szóló értesítésben előírt határidőn belül. Az alaprendelet 12. cikkének (4) bekezdése értelmében az ilyen újbóli vizsgálatot késedelem nélkül kell lefolytatni és rendszerint az újbóli vizsgálat megindításától számított hat hónapon belül le kell zárni. Az ilyen újbóli vizsgálatot az újbóli vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül minden esetben le kell zárni. Ily módon a csak az eljárás későbbi szakaszában, a nyilvánosságra hozatalt követően igényelt egyedi vizsgálat akadályozná a vizsgálat megfelelő időben történő befejezését.

(30) Egy importőr/felhasználó azzal érvelt, hogy az uniós szolárüvegipar - különösen a kiváló minőségű szolárüveg tekintetében - nem biztosít az uniós napelemmodul-ipar keresletét kielégítő mennyiségű kínálatot, ennélfogva ellenezte a kiegészítő intézkedések bevezetését. Azt állította továbbá, hogy a kiegészítő dömpingellenes intézkedések következtében a napelemmodul-gyártás az EU-n kívülre delokalizálódna.

(31) A Bizottság elutasította mindkét érvelést. Először is, ezen érvelések az uniós érdek vizsgálata alá tartoznak, amelyre azonban az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálat során nem kerül sor. Másodszor, a kérdőívre adott válasza alapján a felhasználó a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatt képes volt szolárüveg-szükségletének 100 %-át uniós és harmadik országbeli szolárüveg-gyártóktól beszerezni. Ezen érvelés tehát nem kellően megalapozott. Ugyanez vonatkozik azon érvelésre, amely szerint a kiegészítő intézkedések bevezetése az uniós napelemmodul-gyártókat termelésük EU-n kívülre történő delokalizálására kényszerítené. Ezen forgatókönyv valószínűtlennek tűnik. Ahogy az eredeti vizsgálat során is megállapították, a napelemmodul-gyártás költségében a szolárüveg részesedése 6-8 %. Következtésképpen az intézkedések szigorítása csak korlátozott - megközelítőleg 2-3 %-os - hatást gyakorolna a napelemmodulok teljes költségére.

2. Dömping

(32) Miután mindkét gyártói csoport esetében megállapították a visszanyerést, elvégezték a dömpingkülönbözetek újraszámítását.

2.1. Exportárak

(33) A mintába felvett exportáló gyártók valamennyi értékesítésüket független uniós ügyfelekkel bonyolították. Az exportárak ezért az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapultak, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

2.2. Összehasonlítás

(34) A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapított rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi alapon végezte el. A dömpingkülönbözeteket a mintába felvett exportőrök egyedi, gyártelepi alapon megállapított árainak az analóg ország gyártójának belföldi értékesítési áraival vagy adott esetben számtanilag képzett rendes értékkel való összehasonlítása alapján határozták meg.

(35) A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében - az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően - kiigazítások formájában biztosították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételét.

(36) Ez alapján az összes esetben kiigazításokat végeztek a fuvarozási, tengeri fuvarozási és biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségek, exportvámok és jutalékok tekintetében, amennyiben bebizonyosodott, hogy azok befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát.

2.3. Dömpingkülönbözet

(37) Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban a mintába felvett exportáló gyártók esetében a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet meghatározására úgy került sor, hogy a Törökország vonatkozásában az eredeti vizsgálati időtartam alatt a hasonló termék egyes típusaira számtanilag képzett rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az egyes vállalatok visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatti exportárának súlyozott átlagával.

(38) Ennek eredményeképpen a dömpingkülönbözet a Xinyi csoport esetében az eredeti vizsgálati időtartam alatti 83,1 %-ról a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatt 122,2 %-ra, a Flat csoport esetében pedig 90,1 %-ról 122,4 %-ra emelkedett.

3. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(39) Az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályával összhangban, és mivel az eredeti intézkedések a kár megszüntetéséhez szükséges szinten alapultak, a kárkülönbözeteket újraszámították.

(40) A kár megszüntetéséhez szükséges szintet a mintába felvett együttműködő exportáló gyártóknak a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatti súlyozott átlagos importára, valamint a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon az eredeti vizsgálati időtartam alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagos ára összehasonlításának alapján határozták meg. Az ebből az összehasonlításból származó különbözetet ezután a súlyozott átlagos CIF-importérték százalékában fejezték ki.

(41) A nyilvánosságra hozatalt követően egy exportáló gyártó kérdőjelezte meg a Bizottság által használt módszer pontosságát. Ennek illusztrálása céljából azzal érvelt, hogy még akkor is emelkedett volna a kár megszüntetéséhez szükséges szint, ha az eredeti vizsgálati időtartam alatti exportárakhoz hasonlított, a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatti exportárak változatlanok maradtak volna.

(42) A Bizottság elutasította ezt az érvelést. Az exportáló gyártó megerősítette, hogy exportárai a visszanyerésre vonatkozó vizsgálat időtartama alatt csökkentek. Következésképpen a visszanyerés megállapítható volt, aminek következtében a dömping- és kárkülönbözetet újra kellett számítani.

(43) Ennek alapján a kárkülönbözet a Xinyi csoport esetében 39,3 %-ról 107,00 %-ra és a Flat csoport esetében 42,1 %-ról 112,5 %-ra emelkedett.

D. KÖVETKEZTETÉS

(44) A fenti tények és szempontok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintába felvett exportáló gyártók visszanyerték a hatályos dömpingellenes vámot. Ennélfogva a Kínából származó szolárüveg behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében módosítani kell.

Az intézkedés új szintje

(45) Az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályával összhangban a Bizottság először elvégezte a kárkülönbözetek és a dömpingkülönbözetek összehasonlítását. A vámok összegét a kárkülönbözetek szintjén kell rögzíteni. Ugyanakkor az alaprendelet 12. cikke (3) bekezdésének utolsó mondata szerint az új kivetett dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg az eredetileg kivetett vám összegének kétszeresét.

(46) Mivel e vizsgálat a szubvencióellenes vizsgálatot nem érinti, az újonnan kivetett dömpingellenes vám a kiegyenlítő vám levonásával állapítható meg.

(47) Ily módon a Flat csoport esetében az új dömpingellenes vám 71,4 % (azaz a jelenleg alkalmazott 42,1 %-os kárkülönbözet kétszerese, a 12,8 %-os kiegyenlítő vám levonásával) és a Xinyi csoport esetében 75,4 % (azaz a jelenleg alkalmazott 39,3 %-os kárkülönbözet kétszerese, a 3,2 %-os kiegyenlítő vám levonásával).

(48) A kínai exportáló gyártók részéről tanúsított magas fokú együttműködésre tekintettel az "összes többi vállalatra" alkalmazandó vámot a mintába felvett vagy a vizsgálatban együttműködő vállalatokra kivetendő legmagasabb vám szintjén határozták meg. Az "összes többi vállalatra" alkalmazandó vám a vizsgálat során együtt nem működő vállalatokra érvényes, kivéve azokat amelyek az eredeti vizsgálatban együttműködtek és amelyekre egyedi vám vonatkozik. Ezen új dömpingellenes vámot az esetükben jelenleg alkalmazott kárkülönbözet kétszeresében állapították meg az alkalmazott kiegyenlítő vám levonásával.

(49) Az együttműködő és a mintába fel nem vett vállalatok esetében, amelyek listáját az alábbi táblázat tartalmazza, a dömping- és kárkülönbözet a mintába felvett vállalatok súlyozott átlagával került kiszámításra. Az új dömpingellenes vám megállapítása érdekében a jelenleg alkalmazott kárkülönbözet kétszeresében rögzítették azt a felső határt, amelyből levonták az alkalmazott kiegyenlítő vámot.

(50) Az együtt nem működő exportáló gyártók egyike, amely az eredeti vizsgálatban együttműködött, vitatta a rá vonatkozó jelenlegi dömpingellenes vám emelésének elégséges jogalapját, illetve a dömpingellenes vámok Bizottság által javasolt magas szintű emelésének elégséges jogalapját.

(51) A Bizottság elutasította ezt az érvelést. A hatályban lévő intézkedések módosításának jogalapját az alaprendelet 12. cikkének (3) bekezdése képezi, amely értelmében a kivetett dömpingellenes vám összege nem haladhatja meg az eredetileg kivetett vám összegének kétszeresét. E gyártó nem működött együtt jelen vizsgálatban és így rendes körülmények között maradványvámot kellene rá kiszabni. Ugyanakkor az alaprendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében - a fenti (48) preambulumbekezdésben már ismertetettek szerint - a rá érvényes új dömpingellenes vámot az esetében jelenleg alkalmazott kárkülönbözet kétszeresében állapították meg az alkalmazott kiegyenlítő vám levonásával.

(52) A vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árra alkalmazandó felülvizsgált dömpingellenes vámtételek a következők:

(53) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/588 végrehajtási rendelettel módosított 470/2014/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2015. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) A Bizottság 2014. május 13-i 470/2014/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 142., 2014.5.14., 1. o.).

(3) A Bizottság 2015. április 14-i (EU) 2015/588 végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 470/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 98., 2015.4.15., 6. o.).

(4) A Bizottság 2014. május 13-i 471/2014/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 142., 2014.5.14., 23. o.).

(5) HL C 457., 2014.12.19., 9. o.