BH 2021.3.93 Nincs törvényi előírás arra, hogy a munkavállalónak a Haj.tv 97. § (2) bekezdése szerinti kinevezést el kellene fogadnia, tekintettel arra, hogy ez esetben nem tényleges kinevezésről, hanem csupán az új jogállás szerinti jogviszony rögzítéséről van szó. A Haj.tv. nem ismer olyan megszüntetési okot, amely a Haj.tv 97. § (2) bekezdése szerinti kinevezési okirat alá nem írását a jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnésével szankcionálná [2018. évi CXIV. tv. (Haj.tv.) 14. §, 42. § (1) bek., 97. § (1)-(2) bek., 2012. évi I. tv. (Mt.) 82. §, 149. §, 184. §].

A tényállás

[1] A felperes 2007. július 1. napjától az Országos Gyógyintézeti Központtól áthelyezéssel került alpereshez, ahol 2019. január 1-ig közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (továbbiakban: Haj.tv.) 14. §-a alapján 2019. január 1. napi hatállyal a Haj.tv. 97. § (1) bekezdése szerinti kinevezéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonya honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá alakult át. Az alperes a Haj.tv. 97. § (2) bekezdése szerint 2019. január 17-én (pontos keltezés és munkáltatói aláírás nélküli) kinevezést adott át a felperesnek, amelyet a felperes nem írt alá, ezért az alperes a honvédelmi közalkalmazotti jogviszonyát a 2019. január 22-én kelt "értesítés a jogviszony megszüntetéséről" című és a felperes által 2019. január 23-án átvett intézkedésével a Haj.tv. 97. §-ára alapítottan a "törvény erejénél fogva" hivatkozással 2019. január 22. napjával megszüntette.

A felperes keresete és az alperes védirata

[2] A felperes módosított kereseti kérelmében a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként kérte kötelezni az alperest 5 havi felmentési időre járó távolléti díj és 5 havi végkielégítés jogcímén jogcímenként 4 361 883 forint és perköltsége megfizetésére. A felperes érvelése szerint az alperes a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, mivel a jogviszony törvény erejénél fogva történő megszüntetésére nem volt jogszabályi lehetőség. A Haj.tv.-ből nem következik, hogy a 2019. január 1-jén átalakulással létrejött honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnik vagy megszüntethető, amennyiben azt a honvédelmi alkalmazott nem fogadja el vagy nem írja alá. Érvelése szerint a Haj.tv. 14. § (1) bekezdése szerinti kinevezés és a 97. § (2) bekezdése szerinti kinevezés egymástól eltérő jogintézmény, mivel az utóbbi esetben már létező honvédelmi alkalmazotti jogviszonyról van szó, amelynek létrejöttéhez nem kell elfogadó nyilatkozat. A jogviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel, a Haj.tv. 4. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 82. § (4) bekezdése szerint felmondási időre járó távolléti díjra, az Mt. 82. § (3) bekezdés a) pontja szerint pedig végkielégítésre jogosult. A jogviszonyának a kezdete 2003. október 1. napja, így a Haj.tv. 38. § (1) bekezdése, (2) bekezdés c) pontja, valamint 42. § (4) bekezdése és (6) bekezdés e) pontja alapján 5 havi felmentési időre járó távolléti díjra, valamint 5 havi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. A havi távolléti díjának összegét az Mt. 148. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, (3) bekezdése, 149. § (2) bekezdése, 151. § (4) bekezdése, valamint a Haj.tv. 82. § (2)-(4) bekezdése, 75. § (1) bekezdése alapján kiszámítva havi 872 377 forint összegben jelölte meg.

[3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a Haj.tv. 97. § (2) bekezdése szerinti kinevezés átadásának a célja az volt, hogy a felperes honvédelmi alkalmazottként állományban maradjon, foglakoztatásra kerüljön, jogviszonya továbbra is fennálljon. A Haj.tv. 3. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 97. § (1) és (2) bekezdései alapján az alperes - a kinevezés felperes általi elfogadása hiányában - jogszerűen járt el, amikor a felperes jogviszonyát megszüntette. A kinevezés elfogadásának szükségessége kapcsán hivatkozott a Kjt. 21. § (1) bekezdésére és az annak alapján kialakult bírói gyakorlatra is. A kereset összegszerűsége körében előadta, hogy a felperes bruttó felmentési illetménye a vitatott időszakra összesen 7 821 327 forint, amelyből az 5 havi végkielégítés címén járó távolléti díj összege 2 898 590 forint lenne. Amennyiben a felperes a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt meghatározott szerveknél teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesített, akkor a felmentési időből hátralévő idő tekintetében sem távolléti díjra, sem végkielégítésre nem jogosult [Haj.tv. 42. § (13) bekezdés], ezért ennek tisztázása érdekében az alperes bizonyítási indítványt terjesztett elő.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az első fokon eljárt bíróság kötelezte alperest a felperes javára 5 havi "felmondási időre" járó távolléti díj, valamint 5 havi végkielégítés címén jogcímenként 4 361 883 forint megfizetésére, rendelkezett a perköltség és az illeték viselése felől.

[5] A bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az alperes a felperes honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette-e meg. A Haj.tv. 97. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a Haj.tv. hatálybalépésével a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya 2019. január 1. napjával automatikusan honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá alakult át a munkáltató további intézkedése, a kinevezési okirat módosítása és annak az érintett alkalmazott általi elfogadása nélkül. A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt nem a kinevezés átadása hozta létre, az csak az átalakulás megtörténtét rögzítette. A Haj.tv. nem fűz jogkövetkezményt ahhoz, ha az érintett alkalmazott a Haj.tv. 97. § (2) bekezdése szerinti kinevezést nem fogadja el, nem írja alá, és nincs olyan jogszabályi rendelkezés sem, amely szerint a kinevezés aláírásának elmaradása a jogviszony automatikus megszűnését eredményezné, vagy amiatt a munkáltató által megszüntethető lenne.

[6] Az első fokon eljárt bíróság osztotta a felperes álláspontját a Haj.tv. 14. § (1) bekezdése és a 97. § (2) bekezdése szerinti kinevezések elhatárolása körében. Megállapította, hogy a Haj.tv. 14. § (1) bekezdése arra az esetre tartalmaz rendelkezéseket, amikor a honvédelmi alkalmazotti jogviszony 2019. január 1. után, azaz a Haj.tv. hatálya alatt jön létre, így 2019. január 1. előtt az érintettnek nincs a honvédelmi szervezetnél fennálló közalkalmazotti jogviszonya, előzménye. A Haj.tv. 97. § (2) bekezdése ezzel szemben azt az esetet szabályozza, amikor a honvédelmi szervnél a közalkalmazotti jogviszony már fennállt és az a törvény erejénél fogva alakul át honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá.

[7] Az alperes értelmezésével szemben a Haj.tv. 3. § (1) bekezdését a Haj.tv. 14. § (1) bekezdésével összhangban kell értelmezni. A Haj.tv. 97. § (1) bekezdése szerinti esetekben a közalkalmazotti jogviszony honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá alakulásával egyidejűleg az ellátott közalkalmazotti munkakör változás nélkül honvédelmi alkalmazotti munkakörré válik. A bíróság kiemelte, hogy a felperes 2019. január 1-jét követően a jogviszonya megszüntetésének időpontjáig tovább dolgozott az alperesnél, változatlan munkaköri feladatokkal, azaz ellátta a honvédelmi szervezet feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat is.