BH+ 2014.12.536 I. Haszonélvezeti - használati jog elbirtoklására sem a Ptk., sem a 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: új Ptk.) sem ad lehetőséget.

II. Társadalmi szervezet jóváhagyó nyilatkozata nem minősül hatósági határozatnak, ezért dologi hatályú - haszonélvezeti (használati) jogot - jogosultságot nem keletkeztet.

III. A kötelezettségvállalás közérdekű célra jogintézmény lényege: ingyenes vagyoni szolgáltatás közérdekű, meghatározott célra. A határozatlan idejű, rendszeres járadékszerű szolgáltatást a kötelezett bármikor visszavonhatja, annak követelésére nincs jogi lehetőség [1959. évi IV. tv. 120. § (1) bek., 121. §, 158. § (2) bek., 595. §, 594. § (1) bek., 593. §].

Pertörténet:

Fővárosi Ítélőtábla Pf.22166/2011/4., Kúria Pfv.21462/2012/12. (BH 2013.9.247, BH+ 2013.5.190), Kúria G.41605/2009., Fővárosi Törvényszék G.41605/2009/132., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20896/2013/6., Kúria Pfv.20324/2014/4. (*BH+ 2014.12.536*)

***********

Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria részítéletével az ítélőtábla jogerős rész- és közbenső ítéletét hatályon kívül helyezte: az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét részben megváltoztatva a felperesnek a használat joga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló keresetét elutasította, az elsőfokú határozat egyéb rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és a felújítási-javítási és a fenntartási költségek viselése, valamint a viszontkereset tárgyában az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban a felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Ptk. 158. § (2) bekezdése értelmében a perbeli ingatlanra hatósági határozattal dologi hatályú haszonélvezeti jogot - illetve ennek hiányában -, használati jogot szerzett, másodlagosan arra hivatkozott, hogy a haszonélvezeti (használati) jogot elbirtoklással megszerezte. Dologi jogi igénye körében a megállapítási kereseti kérelem együttes feltételei fennállásának hiányában kérte az alperesek kötelezését "a fennálló jog" ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének tűrésére. Ezen túlmenően az alpereseket tulajdoni hányaduk arányában kérte kötelezni 2007. január 1. napjától 2012. május 31. napjáig felmerült 688 333 333 forint felújítási, javítási, fenntartási költség és ennek 2009. szeptember 15. napjától számított késedelmi kamatai megfizetésére. A II. r. alperes által teljesített 70 000 000 forint beszámítását nem ellenezte, így az I. r. alperest 37 916 667 forint, a II. r. alperest 294 000 000 forint, a III. r. alperest 356 416 667 forint megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Viszontkeresetet terjesztettek elő, amelyben kérték a felperes mint jogcím nélküli birtokos kötelezését az ingatlan birtokba adására, valamint használati díj jogcímén 2008. január 1. napjától 2013. február 28. napjáig havi 500 000 forint, azaz összesen 31 500 000 forint és ennek késedelmi kamatai megfizetésére.

A felperes érdemi ellenkérelme az alperesek viszontkeresetének elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével kimondta, hogy a felperest megilleti az a jog, hogy az alperesektől - tulajdoni hányaduk arányában - 2007. január 1. napjától 2012. május 31. napjáig terjedő időszakra a perbeli sporttelep ingatlan felújítási és javítási, valamint fenntartási költségeinek megfizetését követelje, ezt meghaladóan a keresetet, valamint a viszontkeresetet elutasította.

Indokolása szerint a Magyar Állam tulajdonában álló perbeli ingatlanon X szervezeti egységeként Y kezelői joga állt fenn 1957. május 1-jétől, majd 1957. május 21-én a W és Z között megállapodás jött létre a kezelői jog átadásáról, továbbá a kezelő kötelezettségeiről. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa (a továbbiakban: MTS OT) az 1964. február 29-én meghozott 38396/1964. számú határozatával jóváhagyott megállapodással Y kezelésébe került a perbeli ingatlan azzal a feltétellel, hogy annak rendeltetésszerű használata - sporttelep, sportlétesítményként - továbbra is biztosítva lesz, használatával, kezelésével kapcsolatban továbbra is az 1080/1954. (IX. 30.) MT határozat az irányadó. A kezelői jog bejegyzése iránti kérelem mellékletét képezte az 1957. május 21-ei megállapodás. Annak telekkönyvi bejegyzésére 1964-ben került sor.

Az elsőfokú bíróság indokolása szerint a felperesnek a perbeli ingatlanra vonatkozó sportcélú használati joga nem hatósági határozattal keletkezett, az a felek atipikus megállapodásán alapult, ezzel közöttük kötelmi jogviszony jött létre. A jóváhagyást tartalmazó határozat nem keletkeztetett dologi jogosultságot, tekintettel arra, hogy az MTS OT társadalmi szervezet volt, amelynek hatásköre kizárólag jogszabályi felhatalmazáson alapult és általa a felek megállapodásának elbírálása az 1963. évi 29. tvr. 4. § (2) bekezdése, továbbá a 244/1950. (X. 1.) MT rendelet 5. § (1) bekezdése alapján történt meg, figyelemmel arra, hogy a megállapodásban foglaltak megfeleltek az 1080/1954. (IX. 30.) MT határozatnak.

Az elsőfokú bíróság okfejtése szerint a felperes használata kötelmi jogcímen alapul, amely önmagában kizárja az elbirtoklás jogcímén való jogszerzést.

Álláspontja szerint a Pp. 123. §-ára alapított megállapítási kereset együttes törvényi feltételei az adott esetben nem állnak fenn, mert a felperesnek az alperesekkel szembeni jogainak megóvásához a használati jog ítéleti deklarálása nem szükséges.

A továbbiakban kifejtettek szerint a felperes és az alperesek jogelődje (Y) között a kezelői jog külső jogviszonyaként egy atipikus szerződés jött létre, amely a felperesnek ingyenes, határozatlan időre szóló ellenőrzött célú használati, hasznosítási jogot keletkeztetett azzal, hogy az ingatlan tulajdonosát terheli az ingatlan felújítási és javítási munkálatainak elvégzése, fenntartási költségeinek viselése, ugyanakkor a bérbeadás útján történő hasznosítása továbbra is a felperes feladata. Az alperesek jogelődei a kötelem egyoldalú megszüntetésére nem voltak jogosultak. A később bejegyzett kezelők: X Építési Üzem, Y, Q és a Z jogutódokká váltak a tartós kötelmi jogviszonyban, a kötelmet sem a felek szerződése, sem hatósági határozat nem szüntette meg.

A jogutód vállalatok által 1990. január 1-jén létrehozott X és Z Sportalapítvány célja a felperes egyesületen keresztül a tömegsport és versenysport támogatása volt. Ennek érdekében továbbra is biztosították a felperesnek az ingatlan határozatlan időre szóló ingyenes használatát és továbbra is finanszírozták annak működését. A felperes az alperesek jogelődeinek az alapítvány útján történő teljesítését elfogadta, ezzel azonban a régi kötelem nem szűnt meg, annak teljesítése ettől kezdődően az alapítványon keresztül történt. A jogutód állami vállalatok 1991-1993 között gazdasági társasággá alakultak, az átalakulás során gazdasági társaságokba apportálták a kezelésükben lévő perbeli ingatlanon fennálló tulajdoni hányadokat. Jelenleg a perbeli ingatlan az alperesek - mint jogutódok - tulajdonában áll. Az elsőfokú bíróság kifejtett álláspontja szerint a gazdasági átalakulás sem szüntette meg a felperes és az alperesek jogelődei között létrejött kötelmi jogviszonyt, tekintettel arra, hogy a részvénytársaságok az állami vállalatok általános jogutódai. Megállapította, hogy a felperes az ingatlan használatára érvényes jogcímmel rendelkezik, és miután a jogalap nélküli birtoklás szabályai [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193-195. §-ai] szerint nem kötelezhető kiürítésre, birtokba adásra, használati díj megfizetésére, ezért az alperesek viszontkeresetét elutasította.