BH 2013.9.247 I. A felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőt nem érinti, ha a felperes a rész- és közbenső ítélet meghozatala után folytatódó eljárásban emeli fel a keresetét olyan összegre, amelyre a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó különleges eljárás szabályai az irányadók. Az általános szabályok szerint meghozott jogerős rész- és közbenső ítélet ellen a hatvanadik napon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elkésettség okán hivatalból nem utasítható el.

II. A Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokból eredő és jogerős határozattal el nem bírált jogokra és kötelezettségekre is a Ptk.-t kell alkalmazni. Használati jogot alapító szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges írásbeli nyilatkozatot a bíróság ítélettel abban az esetben pótolja, ha bizonyított, hogy a felek a használati jog kikötésében és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésben is megállapodtak [Pp. 386/B. §, 270. § (1) bek., Ptk. 158. § (1) bek., 165. §, 207. § (1) bek. Ptké. I. 75. § (1) bek., Inytv. 16. § d) pont].

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a perbeli ingatlan a Magyar Állam tulajdonát képezte. A felperes a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a sportlétesítmények igénybevételével és használatával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott 1080/1954. (IX. 30.) számú határozatával kezelői jogot szerzett, amelynek telekkönyvi bejegyzése nem történt meg. 1957. május 1-jétől a P. Vállalat szervezeti egységeként a B.-i Távbeszélő Igazgatóság kezelői joga állt fenn. 1957. május 21-én a Postások Szabad Szakszervezete és a B.-i Távbeszélő Igazgatóság között létrejött megállapodás szerint: "A Távbeszélő Igazgatóság saját kezelésébe veszi a b.-i sporttelepet a rajta lévő épületekkel és azok tartozékaival. Feladata, a pályán végzendő valamennyi felújítási és fenntartási munkálat, a fenntartás keretében a sportteleppel kapcsolatos bérleti, közüzemi, fűtési költségek és a Sport Egyesülettel együttesen megtervezett keret erejéig a pálya használata, üzemeltetése, más sport egyesületeknek esetleges bérbeadása továbbra is a B.-i Sport Egyesület feladata, ugyancsak a pályán foglalkoztatott dolgozók bérezése is." A Magyar Testnevelési és Sportszövetég Országos Tanácsa az 1964. február 29-én meghozott 38.396/1964. számú határozatával jóváhagyott megállapodással a Távbeszélő Igazgatóság kezelésébe került a perbeli ingatlan azzal a feltétellel, hogy a létesítmény rendeltetésszerű felhasználása továbbra is biztosítva lesz, az a sporttelep sportlétesítmény jellegét nem érinti, használatával, kezelésével kapcsolatban továbbra is az 1080/1954. (IX. 30.) MT határozat az irányadó. A telekkönyvi hatósághoz előterjesztett kezelői jog bejegyzése iránti kérelem mellékletét képezte az 1957. május 21-ei megállapodás is. A kezelői jog bejegyzésére 1964-ben került sor.

Az 1987. évi újabb megállapodással a P. Építési Üzem lett a kezelő, majd 1989-ben a P. Vállalat jogutódaként három vállalat jött létre, akiknek a kezelői joga az ingatlan tulajdoni hányadaira bejegyzést nyert. A jogutód vállalatok 1990. január 1-jén hozták létre a sportalapítványt, amelynek a célja - a felperes egyesületen keresztül - a tömegsport és versenysport támogatása volt. Ennek érdekében a felperes részére biztosították az ingatlan határozatlan időre szóló ingyenes használatát.

A jogutód állami vállalatok 1991-93 között gazdasági társasággá alakultak. Az átalakulás során az állami vállalatok gazdasági társaságokba apportálták a kezelésükben lévő perbeli ingatlanon fennálló tulajdoni hányadokat. Jelenleg a perbeli ingatlan az alperesek - mint jogutódok - közös tulajdonában áll. Az alperesek - mint az alapítványt létrehozók jogutódai - kérelmére a bíróság 2007. augusztus 1-jén az alapítványt törölte a nyilvántartásból. 2007. szeptember 10-én az alperesek törvényes képviselői írásban tájékoztatták a felperes képviselőjét az alapítvány törléséről: arról, hogy a felperesnek a használatra a továbbiakban nincs olyan kötelmi jogcíme, mely alapján az ingatlan tulajdonosai kötelesek lennének az egyesület számára az ingatlan használatát biztosítani. A szívességi jellegű használatot - amelyre álláspontjuk szerint a Ptk. haszonkölcsön szabályai az irányadók - 2007. december 31. napjára felmondták. Kérték a felperest az ingatlan birtokba bocsátására. A felperes egyesület a felszólításig ötven éven keresztül háborítatlanul használta az ingatlant.

A felperes módosított (vagylagos) kereseti kérelmében - egyebek között - kérte annak megállapítását, hogy a perbeli sporttelep ingatlanra - a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa 1964. február 29-én meghozott 38396/1964. számú közigazgatási határozatával jóváhagyott 1957. május 21-i megállapodással - használati jogot szerzett. Kérte ennek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését. Ezen túlmenően az ingatlannal kapcsolatosan felmerült felújítási, fenntartási és javítási költségei megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket tulajdoni hányadaiknak megfelelő arányban. Hivatkozása szerint a használati jogát az ingatlan kezelőjének és tulajdonosainak személyében történt változások nem érintették, az alpereseket mint általános jogutódokat változatlanul terhelik a megállapodásban rögzített kötelezettségek. A B.-i Távkezelő Igazgatóságot kezelőként kijelölő hatósági határozatban a hatóság feltételként szabta a használati jog biztosítását a felperes részére, ezt követően ezen kijelölt kezelők jogutódai már csak a használat biztosítására vonatkozó kötelezettséggel, tehát használati joggal terhelten szerezhették meg az ingatlan tulajdonjogát.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az érdemi ellenkérelmükben foglaltak szerint a felperes dologi hatályú használati jogot nem szerzett, az 1957. évi megállapodást módosították, a használat jogát átadták az alapítványnak és azon keresztül engedélyeztek a felperesnek szívességi használatot.

Viszontkeresetet terjesztettek elő a felperes által jogcím nélkül birtokban tartott ingatlan birtokba bocsátására a Ptk. 115. § (2) bekezdése szerint, továbbá 2008. január 1-jétől a birtokba adásig havi 500 000 forint használati díj megfizetésére kérték kötelezni a felperest.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével a felperes másodlagos kereseti kérelmének helyt adva megállapította, hogy a felperest az alperesekkel szemben megilleti a jogosultság a perbeli ingatlan használati jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, továbbá hogy az alperesektől a perbeli ingatlan felújítási és javítási költségeinek, valamint 2007. december 1-jéig fenntartási költségeinek megtérítését a tulajdoni hányadaik arányában követelje. A bíróság az alperesek viszontkeresetét elutasította.

Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletének fellebbezett rendelkezéseit - a pontosítással és kiegészítéssel - helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta és az arra alapított döntéssel érdemben is egyetértett.