BH 1996.6.313 Ha a kárt elhárító munkálatokat a saját szakapparátussal rendelkező és azt üzletszerű vállalkozásként működtető károsult maga végzi el, őt kártérítésként mindazon költségek megilletik, amelyeket jogszabályok szerint harmadik személlyel szemben felszámíthat [Ptk. 355. § (4) bek.].

Magánszemélyek 1993. január 27-én, június 10-én valamint június 20-án gépjárműveikkel különböző sérüléseket okoztak a felperes áramszolgáltató rt. villamos berendezéseiben. Az így keletkezett károkért a kötelező felelősségbiztosítás alapján az alperes biztosító társaság köteles helytállni. A megrongálódott elektromos létesítményeket a felperes saját szakapparátusával kijavíttatta, majd annak költségeit az alperesnek leszámlázta. Az alperes kártérítési felelőssége fennállását nem vitatta. A számlában vele szemben érvényesített önköltségi tételeket a felperesnek megtérítette, míg az abban foglalt műszaki-gazdasági költségek és nyereséghányad megfizetésétől elzárkózott. A felperes a jelen peres eljárás során ez utóbbiak megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel szemben.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Úgy foglalt állást, hogy a hibák elhárítására irányuló munkavégzés a felperes részéről saját beruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 36. §-ának a) és c) pontjai értelmében csak a közvetlenül felmerült önköltség elszámolására jogosult.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, és a keresetnek helyt adott. Indokolásában kifejtett jogi álláspontja szerint a felperes hibaelhárító tevékenységét nem saját beruházásnak, hanem kártérítésnek kell minősíteni, amelyre nem a számviteli törvény szabályai, hanem a Polgári Törvénykönyv előírásai az irányadók.

A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a számla teljes összegének megfizetésével a felperes nem egyszerűen a károsodást megelőző állapotba kerülne, hanem olyan többletbevételhez is jutna, amelyre csak harmadik személyek részére végzett munka alapján volna jogosult.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a peres felek hozzájárulása alapján, a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése folytán a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem megalapozott.