A Kúria Gfv.30262/2013/5. számú precedensképes határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek.] Bírók: Csőke Andrea, Osztovits András, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Török Judit, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

I. A választottbíróval szemben megfogalmazott elfogultságra alapozott, a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti kérelem csak akkor alapos, ha a fél által e körben konkrétan előadott indokok alapján megállapítható: a választottbírótól az ügy pártatlan elbírálása nem várható.

II. A Választottbíróság érdemi döntése körébe tartozik annak elbírálása, hogy a fél által kért bizonyítás szükséges-e. Ez a döntés érvénytelenítési perben nem bírálható felül.

1994. LXXI. Tv. 55. § (1) e), 1994. LXXI. Tv. 55. § (2) b)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41010/2013/7., *Kúria Gfv.30262/2013/5.* (BH+ 2014.5.223)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.262/2013/5.szám

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az Ifj. Burai-Kovács János Ügyvédi Iroda ügyintéző: ifj. dr. Burai-Kovács János ügyvéd által képviselt felperesnek a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Gárdos István ügyvéd által képviselt alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perében a Fővárosi Törvényszék 15.G.41.010/2013/7. számú ítélete ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 1.270.000,- (egymillió-kettőszázhetvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes mint lakossági ügyfél és az alperes mint pénzügyi szolgáltató között 2008. március 4-én befektetési szolgáltatásokra és kiegészítő befektetési szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés jött létre. A felek 2008. június 4-én tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott, valamint strukturált befektetési ügyletekre vonatkozó keretszerződést kötöttek. Ez utóbbi keretszerződés alapján a felek 2008. szeptember 23-án és október 6-án kamatswap ügyleteket kötöttek egyenként 200.000 - 200.000 CHF névértéken. A felperes ezen két ügylet együttes névértéke 60 %-ának megfelelő, összesen 240.000 CHF óvadékot helyezett el az alperesnél. Ezen kamatswap ügyletek kamatforduló napjain, 2010. szeptember 27-én és október 6-án, az alperes 20.090,66 CHF és 30.690,56 CHF kamatkötelezettséget állapított meg a felperes részére, mely összegekkel a felperes alperesnél vezetett bankszámláját megterhelte, és a felperestől az óvadék kiegészítését követelte.

A felperes 2011. szeptember 23-án felszólította az alperest az óvadék visszafizetésére, a bankszámlái zárolásának feloldására és egyben bejelentette, hogy megtámadási jogával is él. Az alperes 2011. szeptember 28-án válaszlevélében vitatta a felperes követelését és kifogást emelt megtámadási jog gyakorlásának elkésettségére hivatkozással. Az alperes 2011. november 18-án újabb, 121.096,24 CHF kamatkötelezettséget állapított meg, amit a felperes bankszámlájának terhére érvényesített. Az alperes által készített vagyonkimutatás szerint a felperes óvadéki betétjének összege ezzel 78.923.299 Ft-ra csökkent.

A felperes a Választottbíróságon (továbbiakban: Választottbíróság) előterjesztett keresetében, a Ptk. 200. § /2/ bekezdése alapján, a megkötött kamatswap ügyletek semmisségének megállapítását, és az eredeti állapot helyreállítása körében az alperest 78.923.299 Ft óvadék, valamint 169.035,84 CHF összeg visszafizetésére kérte kötelezni. Másodlagosan az érvénytelenség megállapítását a Ptk. 201. § /2/ bekezdése és 210. § /1/ bekezdése alapján kérte, jogkövetkezményként az eredeti állapot helyreállításával. Harmadlagosan a Pp. 318. § alapján szerződésszegéssel okozott kár jogcímén kérte kötelezni az alperest 169.035,84 CHF és járulékai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy az alperes a lakossági ügyfelek tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, mert az ügylet valós kockázatáról, annak mértékéről, pénzügyi jellemzőiről nem adott tájékoztatást, kizárólag az ügylet előnyeit emelte ki. Ezzel az alperes a 2004/39/EK irányelv, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 40. § /1/, /2/ bekezdésébe, illetve a Ptk. 205. § /3/ bekezdésébe ütköző módon járt el.