A Debreceni Törvényszék P.20191/2006/55. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 18. §, 623. §, 649. §, 650. §, 651. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

8.P.20.191/2006/55. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Dr. Vass János (4025 Debrecen, Tóth Árpád u. 4.) ügyvéd és ... ( ... u. ... ) törvényes képviselő által képviselt ... ( ... u. ... ) felperesnek - Dr. Koós László (4024 Debrecen, Piac u. 68. I/1.) ügyvéd által képviselt ... (... u. ...) alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében - mely perbe a felperes pernyertessége érdekében a ... (... u. ...) által képviselt ... (... u. ...) beavatkozott - meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt 150 000 Ft (Egyszáz-ötvenezer) Ft perköltséget az alperesnek fizessen meg.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet a Debreceni Ítélőtáblához címezve a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt kell előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz akkor is, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, ideértve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Indokolás:

A bíróság a felek nyilatkozatai és a csatolt iratok, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes néhai ... , született K. V. örökhagyó gyermeke, a felperesi törvényes képviselő az örökhagyó volt házastársa.

A D. belterületi ... hrsz-ú, ténylegesen D. település B. utca ... szám alatti, összesen 728 m2 területű lakóház udvar megjelölésű ingatlan 4/16-od arányban ajándék jogcímén K. S., az örökhagyó testvére tulajdonában áll, 1961. október 24-ei bejegyzéstől kezdődően, további 4/16-od arányban szintén ajándék jogcímén az örökhagyó tulajdonában állt, szintén 1961. október 24-ei bejegyzéstől. Az ingatlanban mind K. S.-nek, mind az örökhagyónak további 2/16-od tulajdoni illetősége állt fenn öröklés jogcímén 1997. június 23-ai bejegyzéstől kezdődően. Az ingatlan további társtulajdonosai 2/16-od arányban vétel jogcímén M. S.-né 1977. augusztus 31-ei bejegyzéstől, valamint 1/16-od arányban öröklés jogcímén M. S. 1991. augusztus 23-ai bejegyzéstől és 1/16-od arányban M. M. szintén öröklés jogcímén 1991. augusztus 23-ai bejegyzéstől kezdődően.

Az ingatlan 4 lakásegységet magában foglaló hagyományos belvárosi ingatlan, amely lakások közül az utcai lakás testesítette meg az M. család tulajdoni illetőségét míg az ingatlanban fennálló további három lakás közül egy-egy szoba konyhás lakrész testesítette meg az örökhagyó és testvére, valamint édesanyjuk K. S.-né, született ... tulajdoni illetőségét.

Az örökhagyó és a felperes törvényes képviselője ... 1983. ... napján kötött házasságot, amely házasságukból 1991. ... napján született ... nevű gyermekük, jelen per felperese.

A volt házasfelek házasságuk fennállásának ideje alatt a D. telelpülés B. utca ... szám alatti lakásban laktak, amely az örökhagyó kizárólagos tulajdonát, egyben különvagyonát képezte. A volt házasfelek házassága az 1990-es végére megromlott, a házasság felbontását 1999. szeptember 15. napján előterjesztett keresetlevelében az örökhagyó kérte. Az eljárás a ... Városi Bíróság előtt .../1999. szám alatt volt folyamatban. A felperesi anya kérte a kiskorú gyermek nála történő elhelyezését, a kapcsolattartás szabályozását, valamint az apa gyermektartásdíj fizetésére kötelezését. Az alperesi apa viszontkeresetében kérte a gyermek nála történő elhelyezését, ugyanakkor a felperesi anyától gyermektartásdíjat nem igényelt. A peres felek mindegyike a házasságuk megromlásának okát a másik fél italozó magatartásában jelölte meg. Az eljárásban kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő megállapítása szerint mindkét szülő italozó életvitelű, a felperesi anya vonatkozásában az alkoholizálás személyiségkárosodást még nem okozott, míg az alperesi apa személyiségében alkoholos személyiségtorzulás jelei mutatkoznak. Ez a körülmény az alperesi apa vonatkozásában a gyereknevelésre való alkalmasságát megkérdőjelezi (...).

A bíróság az ügyben 2000. november 10. napján hozott 27. sorszámú ítéletével K. V. felperesnek B. T. alperessel D. településen ... napján ... folyószám alatt kötött házasságát felbontotta, a D. település B. utca ... szám alatti utolsó közös lakás kizárólagos használatára K. V. felperest jogosította fel és kötelezte B. T. alperest, hogy az ingatlant 30 napon belül ingóságaival együtt hagyja el. A bíróság a peres felek házasságából ... napján született ... utónevű gyermeket a felperesi anyánál helyezte el és rendelkezett a kapcsolattartás akkénti módjáról, hogy azt az apa a ... Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központ épületében gyakorolhatja, valamint kötelezte az alperesi apát gyermektartásdíj fizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította. Az ítélet 2001. január 4. napján fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

A felperesi anya - az örökhagyó - 2001. január 3. napján keresetlevelet terjesztett elő kapcsolattartás szabályozása iránt a ... Városi Bíróság előtt, amely eljárás .../2001. számon volt folyamatban. Az örökhagyó kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság az alperesi apa gyermekkel való kapcsolattartási jogát vonja meg, mivel a kapcsolattartás rendeltetését nem tudta betölteni, volt férje a kapcsolattartás alkalmakor ittasan jelent meg, vele, a gyermekkel, valamint a gyermekjóléti központ dogozóival szemben erőszakos magatartást tanúsított. A bíróság .../2001/... sorszámú ítéletével az alperesi apa kapcsolattartási jogát megvonta és megkereste a ... Város Gyámhivatalát, hogy a gyermek védelembevétele érdekében a szükséges intézkedést tegyék meg. A határozat indokolásában foglaltak szerint a lefolytatott tanúbizonyítás eredményeként a bíróság azt állapította meg, hogy az apa minden alkalommal ittas állapotban érkezett a gyermekkel való kapcsolattartás céljából a megjelölt találkozóra, amely magatartása a gyermekben láthatóan félelmet keltett.

Az apa fellebbezése folytán eljáró ... Megyei Bíróság .../2001/... sorszám alatt pszichológus szakértői véleményt szerzett be, amelynek - 2001. szeptember 11-ei - megállapításai szerint az anya az előző vizsgálat óta lesoványodott, pszichésen kimerült, erőtlenebb, gondolatait nehezebben szedi össze. Az apa a korábbi vizsgálaton tanúsított magatartásához képest konszolidáltabban viselkedett, többször hangoztatta gyermeke és a kapcsolattartás iránti ragaszkodását. A kisfiú az apa alkoholfogyasztását és nem az apát gyűlöli, közlése szerint az apja jó tudna lenni, ha nem fogyasztana alkoholt és családrajza is arra utal, hogy teljes mértékben nem mondott le az apjáról, érzelmileg igényli, de haragszik rá. A gyermek érdekét az apai kapcsolattartás teljes megvonása nem szolgálja, a gyermeknek szüksége van az apjára, az azonban szükséges, hogy az apa a gyermeke felé szeretetét, ragaszkodását az alkoholfogyasztás mellőzésével bizonyítsa. A ... Megyei Bíróság .../2001/... sorszámú, 2001. november 13. napján hozott határozatával a szakvélemény megállapításai figyelembevételével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az apa és a gyermek közötti kapcsolattartás lebonyolítására a ... Családsegítő Szolgálat és Módszertani Gyermekjóléti Központ helyett a ... Segítő Szolgálat Egyesület Gyermekjóléti Szolgálatát jelölte ki.