A Debreceni Ítélőtábla Pf.20158/2008/3. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 649. §, 650. §, 651. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf. II. 20.158/2008/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Vass János ügyvéd (Debrecen, Tóth Árpád u. 4.) és ... törvényes képviselő (...) által képviselt kiskorú ... ... lakos felperesnek, a Dr. Koós László ügyvéd (...) által képviselt alperes neve ... lakos alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében - mely perbe a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott a ... hozzátartozó (...) által képviselt ... lakos - a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8. P. 20 191/2006/55. számú ítélete ellen a felperes által 57. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 75 000 (Hetvenötezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes néhai ...né ... (a továbbiakban: az örökhagyó) gyermeke, törvényes képviselője az örökhagyó volt házastársa.

A ... szám alatti ingatlan 6/16 tulajdoni illetősége az örökhagyó tulajdonában állt. Az ingatlan négy lakásegységet foglal magába, melyből az utcai lakásban ... lakik, míg a további három lakás közül egy-egy szoba, konyhás lakrész testesítette meg az örökhagyó és testvére, valamint édesanyjuk, ... tulajdoni illetőségét.

Az örökhagyó és a felperes törvényes képviselője 1983. október 1-én kötöttek házasságot, amelyből 1991. szeptember 12-én született ... nevű gyermekük.

A házastársak között a kapcsolat megromlott az 1990-es évek végére, s az örökhagyó 1999. szeptember 5-én pert indított a házasság felbontása iránt. A Debreceni Városi Bíróság előtt folyamatban volt perben az igazságügyi pszichológus szakértő azt állapította meg, hogy mindkét szülő italozó életvitelű, az anyánál az alkoholizálás személyiségkárosodást még nem okozott, míg az apa személyiségében alkoholos személyiségtorzulás jelei mutatkoznak. A bíróság az ügyben 2000. november 10-én hozott 27. sorszámú ítéletével a peres felek házasságát felbontotta, s közös gyermeküket az anyánál helyezte el. Az ítélet 2001. január 4-én fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

Az örökhagyó 2001. január 3-án keresetlevelet nyújtott be kapcsolattartás szabályozása iránt a Debreceni Városi Bírósághoz. A P. 20 031/2001. számon folyt eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletében az apa kapcsolattartási jogát megvonta, tekintettel arra, hogy az apa minden alkalommal ittas állapotban érkezett a gyermekkel való kapcsolattartás céljából a megjelölt találkozókra, amely magatartása a gyermekben félelmet keltett.

Az apa fellebbezése folytán eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság az 1. Pf. 20 724/2001. számú eljárásban pszichológus szakértői véleményt szerzett be. A szakértő 2001. szeptember 11-i vizsgálatok alapján tett megállapítása szerint az anya az előző vizsgálat óta lesoványodott, pszichésen kimerült, erőtlenebb, gondolatait nehezebben szedi össze. Az apa a korábbi vizsgálaton tanúsított magatartásához képest konszolidáltabban viselkedett. A gyermek érdekét az apai kapcsolattartás teljes megvonása nem szolgálja. A gyermeknek szüksége van az apjára, az azonban szükséges, hogy az apa a gyermeke felé szeretetét, ragaszkodását az alkoholfogyasztás mellőzésével bizonyítsa. A megyei bíróság 6. sorszámú, 2001. november 13-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.

... 2002. augusztus 29-én pert indított volt házastársa ellen kapcsolattartás módosítása iránt, majd az eljárás során keresetét módosítva kérte, hogy a bíróság változtassa meg a gyermekelhelyezésről hozott határozatát, s a gyermeket nála helyezze el, tekintettel arra, hogy az anya olymértékig alkoholista, hogy alkalmatlan a gyermek nevelésére, ellátására.

Az eljárás során a bíróság igazságügyi pszichológus szakértői véleményt szerzett be. A szakértő a 2003. január 14-i vizsgálatok alapján megállapította, hogy az apa alkoholhoz való kötődése nem igazolható, alkoholistának nem tekinthető. Ugyanakkor az anya érzelmi színtelenséggel, énes beállítottsággal, alkalmazkodási nehézségekkel jellemezhető személyiség, az alkoholhoz való kötődése kialakult, a személyiség-szerkezetében észlelhető eltérések szenvedélybetegségével (alkoholizmus) hozhatók összefüggésbe, alkoholistának tekinthető, melyre testi és pszichés tünetek egyaránt utalnak. Az anya alkoholfogyasztása alkoholizmussá alakult, ezzel testi és lelki állapota hanyatlott. Alkoholizmusára belátással nem rendelkezik, alkoholfogyasztását tagadja. Testi és lelki megerősödése kórházi, pszichológiai és alkoholelvonó kezelés nélkül nem várható.

Az ügyben készített elmeorvos-szakértői vélemény ...né vizsgálata alapján ugyanilyen megállapításokat tartalmazott.

A perben 2003. május 12-én tartott tárgyaláson tanúként vallomást tett e per alperese is, aki az örökhagyóval fennálló kapcsolatát baráti viszonyként jellemezte, előadva, hogy másfél éve ismeri, azonban nem lakik vele, szexuális kapcsolatuk nincs.

A bíróság 2004. március 3-án kelt 32. sorszámú ítéletével az 1991. szeptember 12-én született ... utónevű gyermeket az apánál helyezte el, s kötelezte az anyát, hogy a gyermeket személyes ingóságaival három napon belül adja ki az apa részére. Szabályozta az anya és a gyermek kapcsolattartását.

A fellebbezés folytán eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság az 1. Pf. 20 613/2004. számú perben az elsőfokú eljárás során készített szakértői vélemények kiegészítését rendelte el. Az igazságügyi pszichológus szakértő a 2004. augusztus 18-i vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy az anya pszichés aktivitása megromlott, lelki, egészségi állapota igen gyenge pszichés erőnlétet jelez. Személyiségnívója hanyatlott, ennek mutatói a csökkent realitásérzék és az önkontroll, valamint a morális tartás gyengülése. Érzelmi szférájában infantilizálódás, gyermeki szintre visszaesés tapasztalható. Az anya személyiségét, realitásérzékét, önszabályozását, morális tartását és ezzel életvitelét átható károsodása kedvezőtlenül hatnak gyermeknevelési készségére, korlátozzák gyermeknevelésre való alkalmasságát. Az orvos szakértő megállapítása szerint az anya szenvedélybetegsége továbbra is fennáll, egyébként a pszichológus szakértő megállapításaival egyetértett.

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8. sorszámú, 2004. szeptember 7-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos rendelkezését helybenhagyta.

Az örökhagyó és az alperes 2001. nyarán ismerkedtek meg.

Az alperes ...n, illetve ...en nevelőintézetben nőtt fel, 1984-ben költözött ...be, s ezen időponttól folyamatosan ideggyógyászati kezelés alatt állt. A Debreceni Városi Bíróság P. 21 309/1990/8. számú, 1991. január 3-án kelt ítéletével cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. 1989. óta rokkant-nyugdíjas. 1994. novembertől 1995. márciusig a ... lakója volt, ahonnan sorozatos kihágásai és alkoholizáló életmódja miatt a szenvedélybetegek rehabilitációs intézetébe helyezték át, majd 1997. augusztustól 2001-ig ismételten a ... lakója volt. 1996. óta absztinens, ezen idő óta az alkoholfogyasztással összefüggő pszichés problémái sem jelentkeztek.