A Szegedi Ítélőtábla Pf.20062/2019/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 209. §, (4) bek., 209/A. §, 210. §, 242. §, 283. §, 522. §, 523. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 120. §, 129. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 213. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Béri András, Lengyel Nóra, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.062/2019/6. szám Mögötte a Pf.II.20.088/2020/7. sz ítélet

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Marticsek Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Marticsek Dénes Tamás) által képviselt felperesnek - a Madák Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Madák László) által képviselt I. r. és a személyesen eljáró II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék 2018. október 1. napján kelt 4.P.22.125/2017/40. számú ítélete ellen a felperes részéről 42. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletét - az alperes Hitelműveletek végzéséről szóló üzletszabályzata 5.2.1. pontja érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elbíráló rendelkezésének kivételével - helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 33 000 (harmincháromezer) Ft másodfokú perköltséget.

Felhívja a felperest, hogy 8 napon belül hivatalos lelet készítésének terhe mellett fizessen meg további 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes és a II. r. alperes mint hitelfelvevők és zálogkötelezettek, valamint az I. r. alperes mint hitelező és zálogjogosult között 2007. augusztus 24. napján "Hitel- és zálogszerződés (I.r. alperes neve) svájci frank magánhitelhez" elnevezéssel szerződés jött létre. E szerződésben az I. r. alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a hitelfelvevő felperes részére 49 400 svájci frank összegű devizahitelt tart rendelkezésre, és a rendelkezésre tartási időszak lejártáig - a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - legfeljebb 7 360 000 Ft összegű kölcsönt folyósít a részére.

A szerződésben a felek a kölcsön futamidejét a rendelkezésre tartási időszakkal együtt 180 hónapban, lejáratát 2022. augusztus 15. napjában, a kamatperiódusonként változó ügyleti kamat mértékét az első négy kamatperiódusra évi 2,77 %-ban, a kezelési költség induló mértékét évi 2,70 %-ban, a THM-et pedig évi 6,43 %-ban határozták meg azzal, hogy a kölcsön kamatlába valamint a kezelési költség kamatperiódusonként változik, azok értéke az alperes mindenkori kondíciós listájában kerül közzétételre.

A szerződés 5.1. és 5.2. pontja értelmében megállapodtak abban, hogy a kölcsön igénybevétele a folyósítási feltételek mindegyikének teljesítését követően a hitelfelvevő eseti írásbeli megbízása (lehívása) alapján történik, a kölcsön folyósítására forintban kerül sor, a lehívott deviza összeg átváltásával a folyósítás napjára jegyzett MKB deviza vételi árfolyamon számítva.

A szerződés 6. pontjában a felek részletesen rendelkeztek a kölcsön törlesztéséről, valamint a kamat és a hitel járulékainak a megfizetéséről. Megállapodtak abban, hogy az I. r. alperes 2015. november 15. napjáig a kölcsöntőke törlesztésére türelmi időt biztosít a felperesnek, amely alatt a felperes csak a kölcsön kamatát és a kezelési költséget köteles az I. r. alperes felé teljesíteni havi esedékességgel, míg a tőketartozás tekintetében előtakarékossági szerződést köt, és az ennek alapján megtakarított összeg előtörlesztésként kerül elszámolásra a tőketartozásra. Rögzítették továbbá, hogy a teljes hitelösszeg igénybevételét feltételezve, a szerződéskötéskor hatályos kondíciós lista feltételeivel az induló hiteldíj összege 214,36 CHF.

A hitelszerződéssel egyidejűleg a peres felek két lakáskassza-előtakarékossági szerződést kötöttek, amelyek alapján a felperes és a II. r. alperes egyenként havi 20 000 Ft megtakarítást teljesítettek.

A szerződéskötés napján a felperes és a II. r. alperes tartozáselismerő nyilatkozatot tettek, amelyet (közjegyző neve) közjegyző közokiratba foglalt. Az okiratban rögzítésre kerültek a kölcsönszerződés egyes lényeges tartalmi elemei, továbbá a kölcsön biztosítékai, nevezetesen a (település neve), külterület (ingatlan hrsz.-a). hrsz. alatti ingatlanra az I. r. alperes javára alapított jelzálogjog, valamint az ugyancsak 2017. augusztus 24. napján létrejött - a felperes és a II. r. alperes által kötött lakáskassza-előtakarékossági szerződések alapján megtakarítási számlákon elhelyezett összeg terhére szóló - óvadéki szerződések.

A felperes és a II. r. alperes a szerződés 9.4. pontjában foglalt nyilatkozatukkal kijelentették, hogy az alperes üzletszabályzatainak tartamát megismerték, az abban írtakat elfogadják, a szerződés aláírását megelőzően megismerték továbbá a bank lakossági kölcsönszerződések egyes feltételeit tartalmazó tájékoztatóját, amelynek a kondíciós lista részét képezi.

A szerződéskötéssel egyidejűleg az alperes "Kockázatfeltáró nyilatkozat" megjelölésű okiratban tájékoztatta a felpereseket az ügylet árfolyam- és kamatkockázatáról, egyebek mellett a következők szerint: "A forinttól eltérő devizanemben történő hitelfelvétel előre pontosan nem becsülhető devizaárfolyam és kamatkockázat tudatos felvállalását jelenti a hitel devizanemétől függően a hitel teljes vagy adott esetben részleges futamidejére vonatkozóan. Erre tekintettel az Ügyfeleink által megkötni kívánt deviza hitel szerződéssel kapcsolatban az alábbi piac által indukált kockázatokra hívjuk fel a figyelmet:

A hitel futamideje alatt árfolyam-elmozdulások a nemzetközi pénzpiacok és a forint piaci helyzete változásától függően bármikor, előre meg nem becsülhető gyakorisággal, irányban és mértékben következhetnek be, az árfolyamváltozás hatására változhat, kedvezőtlen esetben akár jelentős mértékben megnövekedhet mind a tőketartozás, mind a törlesztő részletek forintban felszámított összege... Az árfolyam és a kamat bármilyen irányú változása akár együttesen is bekövetkezhet, ami kedvezőtlen esetben a forintban számított adósságterhek kumulatív növekedését eredményezheti." A felperes és a II. r. alperes az okiratra vezetett záradék aláírásával nyilatkoztak arról, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozatban foglaltakat tudomásul vették, a deviza hitelszerződést ennek ismeretében, az esetleges kockázatok mérlegelésével kötötték meg.

Az I. r. alperes a hitelműveletek végzéséről szóló üzletszabályzata 5.2.1. pontjában a fizetések teljesítése kapcsán rögzítette, hogy az ügyfél a hitelszerződés alapján lehívott kölcsön folyósításának és törlesztésének időpontja, valamint az ügyfél fennálló tartozása tekintetében a bank e célra szolgáló nyilvántartásait (üzleti könyveit) és nyilatkozatait irányadónak és hitelesnek fogadja el.

A felperes keresetében a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének a megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását kérte azzal, hogy az elszámolás eredményeként a bíróság az I. r. alperest kötelezze 1 050 000 Ft megfizetésére. Érvénytelenségi okként jelölte meg, hogy a szerződés nem tartalmazza a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában előírt tartalmi elemeket, mivel a kölcsön összege nem került meghatározásra, miután a szerződésben megjelölt svájci frank összeg csupán hitelkeret jelleggel szerepel, ehhez képest a folyósított kölcsönt az I. r. alperes forintban biztosította, emellett nem számítható ki a törlesztőrészletek összege sem, és a THM számítása sem felel meg a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ügylet árfolyamkockázatáról nem kapott tájékoztatást, így az annak áthárítására vonatkozó szerződéses kikötések tisztességtelenek, és ugyancsak tisztességtelenek az alperes "Hitelműveletek végzéséről" elnevezésű üzletszabályzata 5.2.1. pontjában, a kölcsönszerződés kezelési költségre vonatkozó 4.2. pontjában, a szerződéskötési díjra vonatkozó 4.3. pontjában valamint a kétnemű árfolyam alkalmazását előíró 6.4. pontjában meghatározott kikötések. Kérte a fentieken túl annak megállapítását, hogy az 1038/2007. számú közjegyzői okirat nem tekinthető közokiratnak.