A Kúria Bfv.102/2012/5. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 318. §, 319. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 416. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Hűtlen kezelés tényállási elemei, a törvényes büntetési tételkeretben kiszabott büntetés kérdése, indokolási kötelezettség értelmezése. Megjelenés: BH 2013/1/7.

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Járásbíróság B.703/2003/165., Veszprémi Törvényszék Bf.705/2007/4., *Kúria Bfv.102/2012/5.* (BH 2013.1.7)

***********

Kúria

Bfv.I.102/2012/5. szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év augusztus hó 28. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Városi Bíróság 13.B.703/2003/165. számú, valamint a Veszprém Megyei Bíróság 3.Bf.705/2007/4. számú ítéletét az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

I n d o k o l á s:

A Veszprémi Városi Bíróság a 13.B.703/2003/165. számú, 2007. április 17. napján kelt ítéletében az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 318. § ((1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében. Ezért egy év hat hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette; a szabadságvesztésbe - végrehajtásának elrendelése esetén - beszámította a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt, emellett rendelkezett e terheltet érintően is a polgári jogi igényről, a bűnügyi zárlatról és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítéleti tényállás lényege a következő:

3/b pont:

a III. rendű terhelt hitelt akart felvenni, és ehhez a II. rendű terhelt felajánlotta a segítségét.

A II. rendű terhelt személyesen kereste fel a bank Rt. fiókjának vezetőjét, az I. rendű terheltet, aki közölte vele, hogy bankjuk új ügyfélszerző (ügyfélakviziciós) termékéhez, a "gyorshitel"-hez elegendő a cég társasági szerződése, mérlegbeszámolója, főkönyvi kivonata és egy leltárfelvételi ív a cég vagyonáról.

Az I. rendű terhelt arról is tájékoztatást adott, hogy a hitelkérőt a banki szabályzat szerint a fiók minősíti, és a minősítésnek megfelelően határozza meg hitelajánlatát. A hitelajánlat összegét - a minősítéstől függően - 110-160%-os fedezeti hányaddal kell biztosítani és a konstrukció a H. Rt. készfizető - 80-90%-os mértékű - kezességvállalásával működik; a fennmaradó részt pedig a hitelkérő cégnek kell biztosítania ingatlan, gépi berendezés és egyéb készlet útján. Amennyiben pedig a fedezeti hányad az elvárt szintet nem biztosítja, a hitelajánlatot csökkenteni kell.

A III. rendű terhelt a II. rendű terhelt által elkészített hitelkérelmet a BI. Kft. nevében eljárva 2000. szeptember 20-án a bankhoz benyújtotta, és ahhoz hamis forgalmi adatokat feltüntető mérlegbeszámolót, valamint az APEH-nek megküldött társasági adóbevallás forgalmi adataitól eltérő adatokat tartalmazó főkönyvi kivonatot csatolt.

A hamis tartalmú dokumentumokat a II. rendű terhelt adta át az I. rendű terheltnek.

Az alkalmazottal nem rendelkező BI Kft. 2000. évben egyáltalán nem működött, árbevételre nem tett szert, költsége sem merült fel, és a hitel visszafizetésére nem volt reális esélye.

A bankfióknál a hitel előkészítés során a becsatolt dokumentumokat nem vetették össze azokkal, amelyeket a kft. az APEH-nél és a cégbíróságnál leadott.

A bank előírásai szerint a hitel előkészítésének fontos része volt a helyszíni vizsgálat, melynek során a fiók hitelügyintézője ellenőrzi volt köteles a hitelfedezetek meglétét és azt, hogy a fedezet az állagtárgyi előírásoknak megfelel-e. Abban az esetben pedig, ha ez a vizsgálat vagy az egyéb beszerzett információk alapján a kockázat mértékét a hitelügyintéző jelentősnek ítélte meg, csökkenthette az ajánlat mértékét vagy elvethette a hitelügyletet. A gyorshitel esetén a Cenzúra Bizottságánál kellett egyszerűsített hitelkérelmet előterjeszteni, amelyet az a bankfióktól minden esetben elfogadott.

A hitelügylet kapcsán az I. rendű terhelt üzletkötőként, hitelügyintézőként lépett fel, a felajánlott fedezetet azonban ténylegesen nem ellenőrizte. A helyszíni ellenőrzésre nem került sor, így azt megállapítani, hogy a leltárfelvételi íven gyári szám szerint megjelölt gépek, amelyekről fényképet is kapott, az árukészlettel együtt a helyszínen vannak-e, illetve azokat beazonosítani nem volt módja, és azok tulajdonjogát sem tisztázta.

A becsatolt fényképeken szereplő vagyontárgyak nem voltak azonosak a fedezetként felajánlottakkal, és a képek nem a cég tulajdonában álló helyiségben készültek.

A BI Kft.-vel kapcsolatos iratokat az I. rendű terhelt a bank másik hitelügyintézőjének, egyben beosztottjának, M A-nak azzal adta át, hogy az úgynevezett előszűrés alapján maximum 19 millió forint hitel adható BI Kft.-nek.

Noha az I. rendű terhelt az ellenőrzést nem végezte el, M A-val azt közölte, hogy a fedezetül megjelölt gépeket és árukészleteket ellenőrizte, személyesen látta és azok megfelelőek, és arra utasította, hogy olyan helyszín ellenőrzési jegyzőkönyvet készítsen, mintha a faipari gépeket és a rönkfát ő, MA tekintette volna meg, mindent rendben talált volna, és megbízta a Cenzúra Bizottsághoz irányuló előterjesztés elkészítésével, minősítésként azt közölve vele, hogy a BI Kft. dinamikusan fejlődő fafeldolgozó cég.

A jegyzőkönyvben a gépek, berendezések értékét 10.850.000 forintban - azaz könyv szerinti értéken -, míg a rönk-fűrészáru értékét 25.603 forintban - ugyancsak könyv szerinti értékén - tüntették fel és azt MA írta alá.

A Cenzúra Bizottság, ahová az így elkészített hitelkérelmi előterjesztés 2000. október 6-án megérkezett, jóváhagyta a hitelkérelmet. Ez alapján 2000. október 10-én a III. rendű terhelt, mint a BI Kft. képviselője és a K.-bank Rt. éves lejáratú hitelszerződést kötöttek, melyet közjegyzői okiratba foglaltak. A közokiratba valótlan adatok kerültek.

A hitelszerződés megkötését követően a K.-bank Rt. a III. rendű terhelt által a BI Kft. nevében nyitott számlán 19 millió forint hitelt biztosított, amelyet a terhelt, illetve az ő meghatalmazása alapján eljáró a II. r. terhelt - több részletben - fel is vett.