BH 1987.4.127 A kereseti kérelem aggályossága esetén bírósági meghagyás az egyéb feltételek meglététől függetlenül sem bocsátható ki, a helyes eljárás, ha a bíróság az ügyben tárgyalást tart, és a bizonyítási eljárást lefolytatja [Pp. 136. § (2) bek., PK 172. sz.].

Az alperes kérelmére kisajátítottak a felperesek tulajdonában levő 4131 m2 térmértékű ingatlanból 1309 m2 területet.

Az államigazgatási eljárásban a felek a kártalanítás módjára és a beszerzett szakértői vélemény alapján annak mértékére is egyezséget kötöttek. A kisajátítási határozat az 1984. április 5-én kötött egyezség szerint az I. és II. r. felperes javára 148 935 Ft, a III. és a IV. r. felperes javára 141 375 Ft-ban állapította meg az őket megillető kártalanítás összegét.

A felperesek az 1986. január 24-én benyújtott keresetlevelükben az egyezséget megtámadták, a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdésére alapítottan azzal az indokkal, hogy "most" szereztek tudomást a megtámadás okáról: arról, hogy az alperes tévedésbe ejtette őket, mert az ingatlanuk építési teleknek minősül, amelynek forgalmi értéke 320 Ft négyzetméterenként. A kisajátítási eljárásban viszont az ingatlant mezőgazdasági művelés alatt álló területként értékelték.

A keresetlevél alapján kitűzött első tárgyaláson az alperes képviselője nem jelent meg, írásbeli védekezést nem terjesztett elő. A felperesek nem kérték a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazását, ezért a bíróság a tárgyalást elhalasztotta, és újabb határnapot tűzött. Az alperes ezt az újabb tárgyalási határnapot is elmulasztotta. Ezen a tárgyaláson azonban - a felperesek kérelmére - a városi bíróság bírósági meghagyással kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 55 625 Ft többletkártalanítást, és annak 1984. március 30. napjától 1985. december 31. napjáig évi 5 %, 1986. január 1. napjától évi 8 %-os kamatát, valamint 10 000 Ft perköltséget.

A bírósági meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett.

A jogerős bírósági meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.