A Debreceni Ítélőtábla Pf.20214/2020/10. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/A. § (1) bek., (1) bek., 70/F. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 81. §, 82. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 4/A. §, 93. §, 102. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 19. §, 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 1. §, 77. §, 83. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 4/A. §] Bírók: Árok Krisztián, Molnár Tibor Tamás, Pribula László

Kapcsolódó határozatok:

Egri Törvényszék P.20166/2014/92., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20214/2020/10.*

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.214/2020/10. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Muhi Erika ügyvéd (cím) által képviselt I.rendű felperes neve (cím) I. rendű és az II. rendű felpers neve (cím) II. rendű felpereseknek - az Őszy Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Halásziné dr. Sós Gabriella Mónika ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (cím.) I. rendű, a dr. G. Á. jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (cím) II. rendű és az Őszy Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Halásziné dr. Sós Gabriella Mónika ügyvéd) által képviselt III.rendű alperes neve (cím) III. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében az Egri Törvényszék 12.P.20.166/2014/92. számú ítélete ellen a felperesek 98. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 2021. január 1. napjától kezdődően öt éven keresztül minden naptári évben vizsgálja meg a H. megyében sajátos nevelési igényűnek minősített, percepció alapján cigánynak tekinthető iskolaköteles gyermekek számát, az adott naptári évben elvégzett vizsgálat eredményét és a jogsértés megszüntetése érdekében meghozott intézkedéseit pedig a következő naptári év március 31. napjáig tegye közzé a honlapján.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesek mint egyetemleges jogosultak részére 508 000 (ötszáznyolcezer) forint, a II. rendű felperes részére további 421 600 (négyszázhuszonegyezer-hatszáz) forint elsőfokú perköltséget, az államnak pedig - külön felhívásra - 34 290 (harmincnégyezer-kétszázkilencven) forint állam által előlegezett költséget. Megállapítja, hogy az állam 27 000 (huszonhétezer) forint le nem rótt kereseti illetéket visel.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy 48 000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A fellebbezés elbírálása során irányadó tényállás

[1] Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) hatályba lépése, azaz 2004. január 27. napja óta a III. rendű alperes és jogelődje: a III. rendű alperes jogelődje (a továbbiakban együtt: a III. rendű alperes) vizsgálja a Heves megyei tanköteles gyermekek tanulási képességét. A III. rendű alperes fenntartója 2012. december 31-ig a Heves Megyei Önkormányzat, 2013. január 1-től 2016. december 31-ig pedig a K. I. K. volt, 2017. január 1. napja óta e feladatot a jogutódjuk: az I. rendű alperes látja el (a továbbiakban együtt: az I. rendű alperes). Az oktatás ágazati irányítását ebben az időszakban a II. rendű alperes és jogelődei (a továbbiakban együtt: a II. rendű alperes) végezték.

[2] 1993-ban - az utolsó olyan évben, amikor a közoktatásban etnikai származásra vonatkozó adatokat hivatalosan gyűjtöttek Magyarországon - a speciális oktatásban részesülő gyermekeknek legalább a 42%-a roma származású volt, noha a tanulói összlétszámnak mindössze 8,22%-át százalékát tették ki. Ennek a szakirodalom szerint az volt az oka, hogy a roma gyermekeknél téves diagnózisként rendszeresen értelmi fogyatékosságot állapítottak meg, amely már legalább a hetvenes évek óta a roma gyermekek nem roma gyermekektől való szegregációjának eszközéül szolgált. A II. rendű alperes által az "Utolsó Padból" Programra vonatkozóan 2004. március 8-án készített kutatási összefoglaló szerint a speciális iskolákban és osztályokban tanuló romák aránya - főként az enyhén fogyatékos, illetve más fogyatékos kategóriákban - 1993 után is folyamatosan nőtt, így a hátrányos helyzetű, a jogérvényesítéssel élni kevésbé tudó, köztük kiemelten a roma gyermekek erőteljesen felülreprezentáltak maradtak a fogyatékosnak minősítettek között.

[3] Mindezt a Heves megyére vonatkozó kutatások is megerősítették. A H. T. Rt. ugyanis az I. rendű alperes megbízásából 2003 decemberében Stratégiai Programot készített a Heves megyei cigány társadalom fejlődéséért, amelyben kitért arra, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére olyan roma gyermekek is kisegítő iskolákba, osztályokba kerültek, akikről szakmailag megnyugtató módon nem bizonyosodott be, hogy értelmi fogyatékosok. Emiatt a vizsgálattal érintett időszakban a megyében működő speciális iskolákban 80%, a speciális osztályokban pedig 98% volt a romák aránya.

[4] Az indokolatlan fogyatékossá minősítés visszaszorítása érdekében a II. rendű alperes 2003 decemberében elindította az "Utolsó Padból" Programot, amelynek keretében 2004-ben 2099 sajátos nevelési igényűnek minősített tanulót vizsgáltak felül. Ennek eredményeként Heves megyében a vizsgált 71 tanulóból 5 gyermek esetében tettek javaslatot az általános tantervű intézményekbe történő visszahelyezésre. Ezt követően: 2007-ben a II. rendű alperes ismét elrendelte a sajátos nevelési igényűnek minősített tanulók kötelező felülvizsgálatát. Ennek eredményeként Heves megyében a vizsgált 3125 tanulóból 61%-nak, azaz 1905 gyermeknek megszűnt az SNI minősítése.

[5] Ezek a projektek azonban nem orvosolták a probléma okait, amellyel a II. rendű alperes is tisztában volt, hiszen az "Utolsó Padból" Programról szóló kutatási összefoglalójában azt írta: "a nem fogyatékos gyermekek fogyatékossá minősítésének megakadályozásához elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a vizsgálatok az előírt formában történjenek meg, a mérési protokollok felülvizsgálata és fejlesztése, illetve a szakértői bizottságok minőségfejlesztése és működési feltételeinek javítása."

[6] Ebben az időszakban az alkalmazandó vizsgálati módszerekre vonatkozó protokollt egy "Áthelyezési vizsgálatok" című kézikönyv vázolta fel, amely előírta, hogy: "Ha olyan gyermeket vizsgálunk, aki szociokulturálisan retardált környezetből való, akkor olyan tesztet kell használnunk, amely viszonylag mentes a kultúra elemeitől. [...] A tesztek egyes feladatait transzformálhatjuk ugyanazon a nehézségi fokon számukra ismeretkörüknek megfelelően." "Szociális szempontból hátrányos helyzetben lévő gyermek vizsgálatánál különösen tekintettel kell lennünk tanulékonyságára a vizsgálati helyzetben." A kézikönyv arra is felhívta a szakértők figyelmét, hogy miként célszerű eljárni roma származású gyermek vizsgálata során: "Az a tény, hogy a gyermek az iskolai információ nyelvét nem ismeri, vagy nem anyanyelvi szinten ismeri, még akkor is súlyos hátrányt jelentene számára, ha egyébként nem lennének szociális, kulturális tényezőkkel összefüggő beilleszkedési nehézségei. Fokozott gondot igényel tehát a hátrányos szociális helyzetből, fejletlen nyelvi környezetből származó gyermekek gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálata. Beszédbeli elmaradottságuk alapján hibás volna értelmi fejlettségükre következtetni. Ilyenkor célszerű praktikus intelligenciájukon keresztül megítélni őket, vagy nem verbális feladatvégzéssel vizsgálni gondolkodási képességeiket."