Az Egri Törvényszék P.20166/2014/92. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 67. §, 70/A. §, (1) bek., (1) bek., 70/F. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 4/A. §, 10. §, 21. §, 87. §, 93. §, 102. §, 104. §, 121. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 13. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. §, 8. §, 9. §, 19. §, 20. §, 23. §, 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 1. §, 18. §, 48. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 8. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 7/2007. (II. 13.) OKM rendelet 1. §] Bíró: Román Tamás

Egri Törvényszék

12.P.20.166/2014/92.szám

Az Egri Törvényszék a 1. jogi képviselő (1. székhely) által képviselt I.rendű felperes neve (I.r. felperes címe) I.r. és az II.r. felperes neve (II.rendű felperes címe) II.r. felperesnek - a 2. jogi képviselő (2. székhely) által képviselt I.r. alperes (I.r. alperes címe) I.r. , a 3. jogi képviselő (3. székhely.) által képviselt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II.r. és az ugyancsak 2. jogi képviselő (2. székhely) által képviselt III.r. alperes(III.r. alperes címe.) III.r. alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A törvényszék megállapítja, hogy a III.r. alperes 2004. január hó 27. napjától kezdődően a 1. számú Megye megyében élő iskolaköteles, normál képességű cigány (roma) gyermekeket közvetett hátrányos megkülönböztetésben részesíti azon gyakorlatával, hogy a nem kultúra - semleges diagnosztikai eszközök alkalmazásával lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hozva őket diagnosztizálja ezen gyermekeket, kirívóan nagy arányban sajátos nevelési igényűnek.

A törvényszék megállapítja, hogy az I.r. alperes 2004. január hó 27. napjától kezdődően, 2012. december hó 31. napjáig jogelődje mulasztása okán fennálló felelőssége alapján, mint a III.r. alperes és a megyében működő gyógypedagógiai intézmények fenntartója a számára ellenőrzési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezéseken alapuló intézkedések elmulasztásával fenntartotta a III.r. alperes által megvalósított közvetett hátrányos megkülönböztetést.

A törvényszék megállapítja, hogy a II.r. alperes mint az oktatási ágazat irányítója 2004. január hó 27. napjától kezdődően a számára ellenőrzési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezéseken alapuló intézkedések, a célzott ellenőrzések elmulasztásával ugyancsak fenntartotta a III.r. alperes által megvalósított közvetett hátrányos megkülönböztetést.

A törvényszék az I-II-III.r. alperest a jogsértés abbahagyására kötelezi.

A törvényszék az I. és II.r. felperesek keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de az Egri Törvényszéknél négy példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve - ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő, vagy ha a bíróság a kérelmet egyéb okból is köteles elutasítani. Ha a fél a jogorvoslati eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére sem gondoskodik, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I n d o k o l á s:

A 1. számú Megyei Önkormányzat megbízása alapján a 1. számú Részvénytársaság 2013. végén, december hónapban terjesztette elő a Stratégiai program a 1.számú megye roma társadalom fejlődéséért című összefoglaló jelentését. Az öt főből álló szakértői munkacsoport többek között feldolgozta a vonatkozó statisztikai adatokat, egyben helyszíni bejárásokat is végzett.

Az összefoglaló jelentésnek a 1.számú megye cigányság lemaradásának a dimenzióit vizsgáló fejezetében a cigányság iskolázottságát és a képzés intézményrendszerét is vizsgálta a szakértői munkacsoport.

Az összefoglaló jelentés tartalmazza azt a megállapítást is, hogy a 1. számú Megye megyében 4 városban működő speciális iskolákban, 1. számú városban, 2. számú városban, 3. számú városban és 4. számú városban a romák számaránya kb. 80%.

Az összefoglaló jelentés ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a megye területén lévő 118 településen működő iskolák közül 21 iskolában vannak speciális osztályok, valamint fejlesztő osztályok, ezekben az osztályokban, azonban 98%-os a roma gyermekek számaránya.

Az összefoglaló jelentés emellett azt is megállapította, hogy noha a jogszabályok szerint a kisegítő osztályokba csak olyan gyermekeket lehetett volna átirányítani, akikről egyéni vizsgálat alapján, szakmailag megnyugtató módon bebizonyosodott, hogy értelmi fogyatékosok, a gyakorlatéveken át ennek a minimális feltételnek sem tett eleget.

Ezen utóbbi megállapítással összefüggésben az összefoglaló jelentés az összegzés, koncepció alkotás fejezetben egyértelműen kimondja, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy a nyilvánvalóan nem értelmi fogyatékos roma diákokat eltérő tantervű általános iskolákba irányítsanak, ahelyett, hogy speciális felzárkóztató és nevelőprogramok segítségével a gyerekek beilleszkedését segítenék elő.

2004. január hó 27. napját követően 1. számú Megye neve megyében mint pedagógiai szakszolgálati intézmény a 1. Pedagógia Szakszolgálat és Szakmai Szolgálat működött, amelynek fenntartója 2012. december hó 31. napjáig a 1. számú Megyei Önkormányzat volt.

2013. január hó 1. napjától kezdődően már a I.r. alperes gyakorolta a fenntartói jogokat 1. számú Megye neve megye pedagógiai szakszolgálati intézményei vonatkozásában.

Jelenleg 1. számú Megye neve megyében ezen szakértői bizottsági tevékenységet a 1. számú Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató jogutódja a III.r. alperes látja el.

A korábbi intézményfenntartó, a 1. számú Megyei Önkormányzat a 95/2010. (VI.25.) számú közgyűlési határozattal 2008. április hónapban fogadta el, 1. számú Megye neve megye közoktatás feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét a 2008. és 2013. közötti időszak vonatkozásában.