A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37877/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1996. évi LIV. törvény (Erdőtörvény) 4. §, 10. §, 13. §, 14. §, 50. §, 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék K.20570/2009/6., *Kúria Kfv.37877/2009/5.* (BH 2011.3.87)

***********

Kfv.IV.37.877/2009/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Rátky Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ /1024 Budapest, Keleti K. u. 24./ alperes ellen erdészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a beavatkozó beavatkozott - a Veszprém Megyei Bíróság 2009. augusztus 26. napján kelt 2.K.20.570/2009/6. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 2.K.20.570/2009/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Honvédelmi Minisztérium - mint vagyonkezelő - a Magyar Állam tulajdonában levő hárskúti erdő művelési ágú, összesen 45 ha 10 m2-nyi területre bérleti szerződést kötött 2006. február 15-én a felperessel, 2014. december 31. napjáig szóló időtartamra.

A bérleti szerződés rögzítette, hogy az erdőingatlanok jogszerű használója a HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság.

A szerződés értelmében a bérlő az erdőgazdálkodóval köteles együttműködni, és az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény /a továbbiakban: Evt./ szabályait betartani.

A felperes 2008. augusztus 19. napján bejelentéssel élt az Erdészeti Igazgatósághoz, miszerint ezen ingatlanokat a tulajdonos hozzájárulásával az állagmegóvási feladat teljesítése érdekében - így különösen az illegális szemétlerakás elhárítása céljából - kapuk elhelyezése mellett bekeríti.

Csatolta a Hárskút Község Önkormányzat Polgármesterének, Herend Város Önkormányzat Polgármesterének, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek támogató hozzájáruló nyilatkozatát.

Az elsőfokú erdészeti igazgatóság a 2008. augusztus 26. napján kelt 28.3/2684-2/2008. számú határozatával engedélyezte a földrészletek bekerítését, majd a 2008. szeptember 11. napján kelt 28.3/2684-3/2008. számú határozatával az engedélyt visszavonta, megállapítva, hogy a bérlő nem tekintendő erdőgazdálkodónak, nem jogosult az erdőterület igénybevételének engedélyezését kérni.

Az eljárás során a HM is nyilatkozott arról, hogy a terület bekerítését nem támogatja.

A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2008. november 11. napján kelt 04.4/1357/5/2008. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes ezen határozatok bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A bíróság a 2.K.20.146/2009/8. számú jogerős ítéletével a keresetet elutasította.

Ezen eljárással párhuzamosan a kerítés bontásával kapcsolatos eljárás is folyamatban volt, az elsőfokú erdészeti igazgatóság a 28.3/2684-50/2008. számú határozatával nem fogadta el a felperesnek a terület bekerítésére vonatkozó bejelentésének tudomásulvételét, és nem engedélyezte a kerítés építését; elrendelte a bontását.

A felperes fellebbezett a határozat ellen, az alperes a 2009. január 14. napján kelt 04.4/1537/13/2008. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, akként, hogy az 1. pontot helybenhagyta, a 3. pontot törölte, a 2. pontot pedig akként változtatta meg, hogy a kerítés elbontására a felperest kötelezte, és az eredeti állapot helyreállítására 30 napos határidőt szabott.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.

Arra hivatkozott, hogy a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségének tett eleget, amikor a szemétlerakás megakadályozása érdekében kerítést létesített, amelyhez a tulajdonos és az önkormányzat is hozzájárult.

Álláspontja szerint jogszabálysértő az alperes határozata, mert az adott eljárásra az építésügyi és építés-felügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. /XII. 23./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Kormányrendelet/ 1/A. melléklete alapján a veszprémi jegyzőnek lenne hatásköre. Állította, hogy az Evt. 13. § /8/ bekezdése nem zárja ki, hogy az erdőgazdálkodón kívül más személy is kapjon engedélyt a kerítés építésére, illetve nem zárja ki a nem erdőgazdálkodási célú (pl. birtokvédelem) kerítés építését sem.

Megítélése szerint a 37/2007. /XII. 23./ ÖTM rendelet /a továbbiakban: ÖTM rendelet/ 1. számú melléklet III/3. pontja értelmében a kerítés létesítéséhez az építési hatóság engedélye nem szükséges.

Az Evt. 65. §-a alapján a birtokvédelmi célú kerítés létesítése sem engedélyköteles, mert nem meríti ki az erdőterület engedélyköteles igénybevételének fogalmát.

Értelmezése szerint az Evt. hatálya nem terjed ki a kerítés építésére, mert az nem erdőgazdálkodási tevékenységet szolgál. Utalt arra is, hogy egyébként a kerítés a vad mozgását nem akadályozza.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az erdőterületen emelt kerítés engedélyezése tárgyában a veszprémi jegyzőnek van hatásköre.

Az Evt. 4. § /1/ bekezdés a/ és c/ pontjára hivatkozással kifejtette a megyei bíróság, hogy az Evt. hatálya alá tartozó eljárásokban az alperes által helyesen hivatkozott 274/2006. /XII. 23./ Kormányrendelet /a továbbiakban: R./ 10. § e/ pontja értelmében az erdészeti hatóság jár el. Fel sem merül jelen ügyben a veszprémi jegyző, mint elsőfokú építésügyi hatóság eljárásának lehetősége, hiszen az eljárás nem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Étv./ 52. §-ában megfogalmazott építésügyi hatósági eljárás; következésképpen az ÖTM rendeletre való hivatkozás is téves, a nem engedélyköteles létesítménnyel kapcsolatban.

A megyei bíróság álláspontja szerint téves az a felperesi hivatkozás, hogy az érintett önkormányzatok és a terület tulajdonosának hozzájárulása alapján jogosult volt az építkezésre.

Az önkormányzatok hozzájárulása irreleváns az engedélyezés szempontjából, tekintettel arra, hogy az ingatlannak nem tulajdonosai, azzal kapcsolatban rendelkezési joguk sincs.