BH 2011.1.17 Nincs jogi lehetőség arra, hogy a bíróság a peres eljárás befejezése után a jogerős határozattal megítélt követelésnek egy másik jogerős ítélet alapján fennálló tartozásba történő beszámításával a fél tartozásának összegét határozattal megállapítsa. Az erre irányuló kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek [Ptk. 296. §, 297. § (4) bek., Pp. 233. § (3) bek. b) pontja, 237. §].

Az elsőfokú bíróság ítéletét az ítélőtábla 5. Pf. 21.541/2007/23. számú ítéletével helybenhagyta. Az ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.

A jogerős ítélet meghozatalát követően a felperesek "beszámítási kérelmet" nyújtottak be különböző ítéleti rendelkezések szerint fizetendő perköltségek beszámítása tekintetében.

Kérelmük arra irányult, hogy az elsőfokú bíróság állapítsa meg, hogy a jogerős ítélet alapján az alperest megillető 32 000 forint perköltség követelésből ugyanazon bíróság által hozott jogerős ítéletben a felperesek javára megállapított 23 600 forint tőkének és 600 forint késedelmi kamatnak a beszámításával a felpereseknek 2008. december 25-étől az alperes felé már csak 8400 forint tartozása áll fenn.

Az elsőfokú bíróság tájékoztatta a felpereseket, hogy jogszabályi rendelkezések hiányában nincs lehetőség arra, hogy a bíróság, ítéleti rendelkezések szerint fizetendő perköltségek tekintetében beszámítást alkalmazzon, az ugyanis a meghozott döntések megváltoztatását is jelentené.

A felperesek fellebbezést jelentettek be a beszámítási kérelem tárgyában hozott végzés ellen, melyben a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását, valamint fellebbezési perköltségüknek 700 forintban való megállapítását kérték. Másodlagosan kérték, hogy a bíróság a beszámítási kérelmüknek adjon helyt.

A felperesek álláspontja szerint a támadott végzés jogszabálysértő, mert nem tartalmazza a felek címét, nem tartalmaz rendelkezést, jogorvoslatra történő kioktatást és indokolást, valamint az ügy elbírálásában kizárt bíró vett részt. Kifejtették, hogy az elsőfokú bíróság érdemi álláspontja is téves a beszámíthatóság vonatkozásában.

A másodfokú bíróság a felperesek fellebbezését hivatalból elutasította, és kötelezte a felpereseket egyetemlegesen az alperes részére 6000 forint másodfokú perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság támadott végzése pervezető jellegű, amely ellen a Pp. 233. § (3) bekezdés b) pontja szerint fellebbezésnek nincs helye. A Pp. 78. § (1) bekezdése és a 80. § (2) bekezdése alapján a felperesek kötelesek a perköltség viselésére.

A másodfokú végzés ellen a felperesek fellebbeztek, kérve az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való kötelezését a Pp. 252. § (1)-(2) bekezdése alapján. Kérték, hogy a másodfokú eljárásra másik bíróságot jelöljön ki a Legfelsőbb Bíróság. Másodlagosan kérték a másodfokú bíróságot a fellebbezés elbírálására utasítani, melyre szintén másik bíróság kijelölését kérték. Kérték fellebbezési költségük 800 forintban való megállapítását.

Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság végzése megalapozatlan és jogszabálysértő, mert

- a végzés nem tartalmazza a beszámítási kérelmet,

- a bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, mert nem határozta meg, hogy a kérelem előterjesztését mely jogszabály zárja ki, és melyik minősíti az ilyen kérelemben való döntést "pervezető" jellegűnek, amikor a per jogerősen befejeződött;

- az elsőfokú végzés a felperesek kérelméről elutasító döntést tartalmazott, amely ellen, mint érdemi végzés ellen a Pp. 233. § (1) bekezdése alapján fellebbezésnek volt helye, mert a végzés a felperesekre rendelkezést tartalmazott. A másodfokú bíróságnak a fellebbezést érdemben kellett volna vizsgálnia, így a hivatalból történt elutasítás jogszabálysértő;

- a másodfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, mert az alperes észrevételét a felpereseknek nem kézbesítette, így arra a felperesek a Pp. 3. § (6) bekezdése alapján nem tudtak észrevételt tenni, így érdemben sem tudtak védekezni;

- a másodfokú eljárás nélkülözte az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt tisztességes és pártatlan eljárást, mivel a felperesek által indított perben az ítélőtábla félként szerepel, amely eljárás jelenleg is folyamatban van;