A Miskolci Törvényszék P.22121/2008/41. számú határozata polgármesteri tisztség megszüntetése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 42. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 217. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 36. §, 90. §, 92. §, 98. §, 99. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 71. §] Bíró: Pecsenye Csaba

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Megyeri Ügyvédi Iroda (székhelye: Miskolc, Kazinczy u. 13. fsz/4. ügyintéző: dr. Megyeri Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Haller Ügyvédi Iroda (székhelye: Esztergom, Deák F. u. 8. ügyintéző: dr. Haller Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes neve alperes címe alatti lakos alperes ellen polgármesteri tisztség megszüntetése iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Miskolcon, 2009. március hó 6. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A megyei bíróság felperes keresetét elutasítja,

s arra kötelezi, hogy tizenöt napon belül fizessen meg alperesnek 432.000.-(Négyszázharminckettőezer)forint perköltséget.

A le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül, a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon írásban, három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, amennyiben a felek a fellebbezésükben ez esetekben is külön tárgyalás tartását nem kérik.

Ugyanakkor a felek, a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben, kérhetik minden esetben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s:

A Község polgármestere az alperes, akinek mandátuma 2010 őszéig az általános önkormányzati választások időpontjáig tart.

A Község Önkormányzatánál a Város Önkormányzatának Jegyzője több alkalommal is belső ellenőrzést rendelt el. A legutolsó ilyen fajta általános ellenőrzésre 2007 évben került sor.

Tekintettel a település elnehezült anyagi helyzetére, illetve arra, hogy a képviselő-testület meglátása szerint a gazdálkodással kapcsolatban több probléma is felmerült a gazdálkodás felülvizsgálatával kapcsolatosan igazságügyi könyvszakértőt vettek igénybe.

Az igazságügyi könyvszakértő igénybevételén túlmenően a képviselő-testület I.sz. határozatával a gazdálkodás felülvizsgálatát határozta el, s ennek lefolytatására három tagból álló eseti bizottságot hozott létre.

Az eseti bizottság a vizsgálatot lefolytatta, ennek során az igazságügyi könyvszakértői véleményt is megismerte, s a lefolytatott vizsgálat eredményeként előterjesztést tett a képviselő-testület felé, melyben indítványozta a polgármester ellen kereset előterjesztését a polgármesteri tisztség megszüntetése iránt.

A képviselő-testület minősített többséggel meghozott II.sz. határozatával a per megindítása mellett döntött.

Felperes keresetében a polgármesteri tisztség megszüntetését kérte alperes vonatkozásában.

Indoklása szerint az eseti bizottság megállapításai, illetőleg a könyvszakértői vélemény alapján egyértelműen megállapítható az, hogy alperes folyamatosan súlyos törvénysértéseket követett el, amelyeknek következtében a polgármesteri tisztség megszüntetése indokolt.

Alperes a kereset elutasítását kérte.

Védekezése szerint azok a törvénysértések, amelyeket felperes keresetében megjelölt ténylegesen nem valósultak meg, a felperesi kereset félreértéseken, illetőleg nem megfelelő jogszabály értelmezésen alapul.

Rámutatott arra is, hogy az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott fokozatosságot, illetőleg arányosságot a felperes nem tartotta meg, s indokolatlanul kezdeményezte a legsúlyosabb szankció, a polgármesteri tisztség megszüntetése alkalmazását.

Felperes kereste az alábbiak szerint alaptalan.

A képviselő-testület tagjait és a polgármestert is a szavazásra jogosult állampolgárok választják. A két választott tisztség közötti kapcsolatot éppen ezért jogszabályok rendezik.

Az Alkotmány 42.§-a szerint a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választó polgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választó polgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak, a lakosság érdekében való gyakorlása.

A 44.§(1) bekezdése alapján a választó polgárok a helyi önkormányzást, az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

A 44/B.§(1) bekezdése alapján a helyi képviselő-testület elnöke a polgármester.

A (2) bekezdés szerint a polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény, vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.§(1) bekezdése alapján az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat - és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

A (2) bekezdés szerint az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.

A (3) bekezdés alapján a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselő tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. 1.§(1) bekezdése alapján a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi megyei, megyei jogú városi közgyűlés és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke között választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony.

Az iméntiekben idézett jogszabályi helyekre figyelemmel kétségtelen módon megállapítható, hogy a helyi önkormányzás elsődleges letéteményese a képviselő-testület. Azonban ahhoz a tényhez sem férhet kétség, hogy a helyi önkormányzás - szintén választott - részese a polgármester is. Éppen ezen körülményre tekintettel fejtette ki az Alkotmánybíróság határozatában azon véleményét, hogy a helyi önkormányzás zavartalanságának fenntartása, feltételeinek biztosítása, a helyi képviselő-testületnek és a polgármesternek is egyaránt alkotmányos kötelezettsége.